160192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-fenil-2(1H)-kinazolinon-származékok előállítására

3 160192 4 alkoxicsoportot vagy nitro-, ciano- vagy trifluormetiicsoportot jelent, és n a fenti jelentésű, amikor azonban, ha n értéke 2, az R" jelek azonosak vagy különbözők lehetnek, és hidrogén-, fluor-, klór- vagy brómatomot, 1—5 szénatomos alkilcsoportot vagy 1—4 szénatomos .alkoxicsoportot jelentenek, és Rí'" 1—5 szénatomos alkilcsoportot jelent — IV általános képletű vegyületeket — ebben a képletben R", Ri":, R2 és n a fenti jelentésűek — oxidálunk, vagy d) Id általános képletű vegyületek előállítására — ebben a képletben Rí, R2 és n a fenti jelentésűek, és R'" azonos jelentésű R-rel azzal a különbséggel, hogy nem lőhet cianocsoport — V általános képletű vegyületeket — ebben a képletben Rí, R2, R'" és n a fenti jelentésűek — 10 és 1150 °C közötti hőmérsékleten hidrolizálunk, vagy e) le általános képletű vegyületek előállítására — ebben a képletben R^ hidrogén-, fluor-, klór- vagy brómatomot, 1—6 szénatomos alkilcsoportot vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent, n értéke 1 vagy 2, amikor is azonban, ha n értéke 2, az RIV

jeleknek csak egyike lehet halogénatom vagy elágazóláncú szubsztituens, és az RIV

szubsztituens az 5- vagy 8--helyzetben nem elágazóláneú, Rí'" a fenti jelentésű, és Yi' hidrogén-, fluor-, klór- vagy brómatomot, 1—3 szénatomos alkilcsoportot vagy 1—2 szénatomos alkoxicsoportot jelent — VI általános képletű vegyületeket — ebben a képletben RIV, n, Rí'" és Yi' a fenti jelentésűek — oxidálunk. Az a) eljárás első változatát, amely szerint Illa általános képletű vegyületeket klórhangyasavmetilészterrel vagy előnyösebben klórhangyasavetilészterrel reagáltatunk, előnyösen 30 és 1Ö0 °C, célszerűen 60 és 100 °C között hajtjuk végre. A reakciót iners szerves oldószer jelenlétében végezhetjük, amikor is 'célszerűen aromás szénhidrogént, toluolt, xilolt vagy legelőnyösebben benzolt használunk. 'Oldószerként dioxán is alkalmas. A klórhangyasavészternek és a Illa általános képletű vegyületnek a mólaránya nem döntő, azonban a reakciót előnyösen meglehetősen nagy klórlhangyasavészter felesleggel hajtjuk végre. A reakcióidő például V2 óra és 10 óra között lehet, többnyire 1 és 4 óra között. A klórhangyasavószterrel való ciklizálást kívánság esetén savlekötőszer, például egy szervetlen bázis (pl. nátriumkarbonát vagy káliumkarbonát) vagy egy tercier amin (pl. piridin vagy egy trialkilaímin, előnyösen trietilamin) jelenlétében végezzük. Az a) eljárás második változatát célszerűen 140 és 200 °C, előnyösen .160 és 1®0 °C között hajtjuk végre. A mólarány az .alkilkarbamát, előnyösen uretán, és a Illa általános képletű vegyület között nem döntő'. Előnyösen meglehetősen nagy karbamát-felesleget használunk, és ez egyszersmind előnyös oldószer a reakcióban. Más alkalmas, iners, magas forráspontú szerves oldószerek is alkalmazhatók magukban vagy adalékként. A reakcióidő V2 óra és 10 óra között változhat, és normális körülmények között 1—4 óra. A karbamáttal való ciklizálást célszerűen reakciókatalizátorként lewis-sav je-5 lenlétében végezzük. A Lewis-sav aránya előnyösen 5—20% a reakciókeverékben jelenlevő Illa általános képletű vegyület súlyához viszonyítva. Előnyös katalizátor a cinkklorid. Az a) eljárás harmadik változatában oélsze-10 rűen 20 és 120 °C, előnyösen 60 és 90 °C között dolgozunk. A reakciót előnyösen iners szerves oldószerben, egy aromás szénhidrogénben, célszerűen toluolban, xilolban vagy elsősorban benzolban hajtjuk végre. 15 Az l,,l'-kanbomldiimidazol és a Illa általános képletű vegyület mólaránya nem különösebben fontos, előnyösen azonban az ;l,l'-karbomldiimidazolt feleslegben alkalmazzuk. 20 A b) eljárást előnyösen 0 és 50 °G, célszerűen 10 és 30 °C között hajtjuk végre. A reakciót iners szerves oldószerben végezhetjük, célszerűen egy aromás szénhidrogénben, toluolban, xilolban vagy előnyösen benzolban. A fosz-25 gén és a HIb általános képletű vegyület mólaránya nem különösebben fontos, célszerű azonban meglehetősen nagy foszgénfelesleget alkalmazni. Kívánság esetén ebben az eljárásban savlekötőszer jelenlétében, például szervetlen 30 bázis (pl. nátrium- vagy káliumkarbonát) vagy egy tercier amin i(pl. trialkilamin vagy piridin, előnyösen trietilamin) jelenlétében dolgozunk. Az általában előnyben részesülő b) eljárásnak még az a külön előnye is megvan, hogy alkal-35 mas olyan I általános képletű vegyületek előállítására, amelyek képletében egy tercier szénatom van közvetlenül a gyűrűnitrogénatomhoz kötve. A c) eljárásban előnyösen iners szerves oldó-40 szeriben 0 és 120, előnyösen 15 és 100, optimálisan IS—30 °C között dolgozunk. Az oxidáció egy szerves aminocsoportnak iminocsoporttá való átalakítására alkalmas oxidálószer használa/tával hajtható végre, erre a célra például egy 45 alkálipermanganátot, (pl. nátrium- vagy káliumpermanganátot), higany(II) acetátot vagy előnyösen mangándioxidot használunk. Oldószerként aromás oldószerek, például benzol, aciklikus vagy ciklikus éterek, például dioxán, vagy ke-50 vés szénatomos ketonok, például aceton alkalmas. A d) eljárás végrehajtására előnyösén az V általános képletű vegyületeket 50 és 150 °C, előnyösen 80 és 120 °C alkalikusan hidrolizál-55 juk. Erre a célra célszerűen alkáliihidroxidokat, például nátrium- vagy káliumihidroxidot használunk. A reakció előnyösen vizes oldószerben, nevezetesen víz és egy iners, vízzel elegyedő szerves oldószer, például kevés szénatomos al-60 kanol (pl. etanol) vagy ciklikus éter (pl. dioxán) (az utóbbi előnyös) elegyében hajtható végre. A d) eljárás végrehajtható továbbá V általános képletű vegyületeknek vizes közegben 10 és 65 80 °C, előnyösen 1'5 és 60 °C között végre-2