160174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N,N'-bisz-[2/3',4'-dihidroxifenil/-2-hidroxietil]-hexametiléndiamin és sói optikailag aktív izomerjeinek előállítására

5 M24 546 = —49,3° ill. [a]»678 = —43,2° ill. [«]% = = —41,3° (c=2, jégecet). Ezt a bázist tetszés szerint alakíthatjuk át kü­lönféle savakkal képezett sókká; a gyógyszeré- 5 szeti szempontból elfogadható savakkal képezett sók előnyösen alkalmazhatók gyógyászati célok­ra. Az ilyen sók példáiként a szulfát, acetát, bro­mid, klorid, ciklohexilszulfamát és tartarát em­líthetők. 10 A vegyület L-alakja a racém-alak és a mezo­-alak elegyéhez hasonlóan bronchodilatorikus hatású, az L-izomer e hatása azonban erősebb és meglepő módon huzamosabb ideig tartó is, mint az elegye. 15 A vegyület L-izomerjéhez hasonló módon ál­lítható elő a N,N'-bisz-[2-(3',4'-dihidroxifenil)-2-hidroxietü]^hexametiléndiamin D-izomerje is, ha kündulóanyagként az (I) általános képletű 20 helyettesített feniletanolamin D-izomerjét alkal­mazzuk. A találmány szerinti eljárás alkalmazható azonban a N,N'-bisz-[2-(3',4'-dihidroxifenil)-2--hidroxietil]Hhexametiléndia!min míezo-alaikjá- 25 nak az előállítására is, ha a helyettesített fenil^ etanolaminnak az adipinsavval vagy e sav reakr cióképes származékával való reagáltatását lépé­seidként végezzük. Ez úgy oldható meg, hogy az (I) általános képletű helyettesített feniletanol- 30 amin valamelyik optikailag aktív alakjának 1 mólját reagáltatjuk az adipinsav oly származé­kával, amelynek csak az egyik karboxilesopork­ja van úgy módosítva, hogy reagálni képes az (I) általános képletű vegyület aminocsoportjával. 35 Ez pl. olyan esetben következik be, ha az egyik karboxilcsoport savklorid vagy reakcióképes észter-, pl. ciánmetilészter-esoport alakjában van jelen, míg a másik karboxilcsoport szabad vagy valamely rövidszénláncú (esetleg halogén- 40 nel helyettesített) alifás alkohollal van észterez­ve. Ilyen esetben közbenső termékként a (III) általános képletnek megfelelő félamid — ahol R" hidrogénatomot vagy egy adott esetben ha­logénezett rövidszénláncú alkilgyököt képvisel, 45 R és R' jelentése pedig megegyezik a fenti meg­határozás szerintivel — keletkezik, ebben azután a másik karboxilcsoportot is átalakítjuk, adott esetben a jelenlevő észtercsoport elszappanosítá­sa után, valamely reakcióképes csoporttá, pl. go reakcióképes észterré, mint ciánmetilészterré. Az így kapott és reakcióképessé tett közbenső terméket azután az (I) általános képletű helyet­tesített feniletanolamin másik optikailag aktív izomerjével hozzuk reakcióba. A további eljárá- 55 si lépések, tehát a redukálás és a debenzilezés, ugyanolyan módon folytathatók le, mint az op­tikailag aktív termékek előállítása esetén. A kündulóanyagként felhasználásra kerülő (I) 60 általános képletű helyettesített feniletanolami­nok optikailag aktív izomerjeinek előállítása a szokásos módszerekkel, optikailag aktív savval képezett sók frakcionált kristályosítása útján történhet. Optikailag aktív savként erre a célra 65 6 pl. d-borkősav, oldószerként pedig dimetilforma­mid és víz elegye alkalmazható igen jó ered­ménnyel. Az optikailag aktív izomerek Uy mó­don történő szétválasztása különösen az oly (I) általános képletű vegyületekkel folytatható jól le, amelyek R' helyén hidrogénatomot tartal­maznak. A megfelelő N-benzil-vegyület azután könnyen előállítható az így nyert optikailag ak­tív, a nitrogénatomon nem benzilezett bázisból. Így eljárhatunk pl. oly módon, hogy a bázist benzaldehiddel reagáltatva a megfelelő benzal­yegyületet állítjuk elő és ezt azután hidrogénez­zük; e műveletek során a vegyület optikai kon­figurációja nem szenved változást. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem­léltetik; megjegyzendő azonban, hogy a talál­mány köre nincsen ezekre a pékjálsra korlátoz­va. 1. példa 24,0 g (—)-l-(3,',4'-dibenziloxifenil)-2-amino^ etanoMl) (M22 546 =—27,2!5°) 30Q ml dimetilfor­maroiddal készített oldatához 1 óra alatt egyide­jűleg hozzácsepegtetjük 6,27 g adipinsav-diklo­rid 68,7 ml dimetilformamiddal készített olda­tát és 68,7 ml n nátriumhidroxidoldatot, keve­rés közben. A hozzáadás befejezése után az ele» gyet még 1 V2 óra hosszat tovább keverjük. Ez-r után 1 óra alatt 600 ml vizet csurgatunk a reak?t cióelegyhez és még 1 óra hosszat keverjük. Már a víí hozzáadása közben megkezdődik a képző­dött diamidnak a kikristályosodása az oldatból. Ezt a terméket azután elkülönítjük, vízzel ala­posan mossuk és megszárítjuk. 16,5 g optikailag aktív nyers diamidot kapunk (az elméleti hozam 60,2%-a). Mikromódszerrel meghatározott olva­dáspont: 175—183 C°. Ezt a nyers terméket tisztítás céljából jégecet­ből átkristályosítjuk. Ily módon 13,7 g L(+)­-N,N'-bisz,-[2-(3',4'-dibenziloxifenil)-2-hidroxi­etíl]-adipinsavdiamidot kapunk, amely 182— 184 C°-pn olvad; optikai forgatóképessége: [a]24 546=+5,5°, i{a] 24 578=+4,5°, {afp = +4,2° (c = 2, jégecetben). Ha a fent leírthoz hasonló módon dolgozunk, de kündulóanyagként az l-(3',4'-dibenziloxife­nil)-2-aminoetanol-(l) (—)-izomerje helyett e ve­gyületet (+)-izomerjét alkalmazzuk künduló­anyagként, akkor gyakorlatilag ugyanilyen ter­melési hányaddal kapjuk a D(—)-N,N'-bisz-[2--(3',4'-dibenziloxifenil)-2-bidrQxietil]-adipinsav­diamidot, amely 181,5—184 C°on olvad, optikai forgatóképessége: [a]2í 546 = —4,75°, [O^D == = — 4,5 s. (C = 2, jégecetben), 11,0 g fenti módon előállított L(+)-N,N'-bisz­-[2-(3',4'-dibenziloxifenil)-2-hidroxietil]-adipin­savdiamidot hozzáadunk 5,75 g litiumalumí­niumhidrid 1920 ml absz. tetrahidrofuránnal kér szített szuszpenziójához, keverés közben. A hoz­záadás után a reakcióelegyet keverés közben 1 óra hosszat forraljuk viaszafolyató hűtő alatt, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom