160171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás borkősav előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. XII. 02. (OA—432) Közzététel napja: 1971. IV. 23. Megjelent: 1973. III. 30. 160171 Nemzetközi osztályozás; C 07 c 53/22 ét1 ^ ' Feltalálók: Qr. Ferenczi Sándor vegyészmérnök, Obermayer Ferenc vegyészmérnök, Molnár István vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, Budapest Eljárás borkősav előállítására i A találmány tárgya eljárás borkősav előállí­tására káliunv- vagy nátriumlhidrogéntartarát­ból. Ismeretes, hogy a borkősavat általában borá­szati melléktermékekből, így pl. törkölyből, bor­seprőből vagy hordóborkőből állítják elő. Az el­járás során a kiindulási anyag borkősavtartal­mát oldatba viszik, az egyéb anyagoktól elkülö­nítik, majd a borkősavat kikristályosítják. A borkősav elkülönítését kalciumtartarát alakjá­ban való lecsapással végzik, a kalciumtartará­tot kénsavval megbontják, majd a kissé kénsa­vas oldatból a borkősavat kikristályosítják. Bor­kőből, azaz káliumhidrogéntartarátból kiindul­va is kalciumtartaráton keresztül állítják elő a borkősavat. A legújabb eljárásokban a borkősavat ioncse­rés, úton állítják elő. Az 1 422 108 sz, francia sza­badalmi leírás olyan eljárást ismertet, amellyel borikősav-tartalmú nyersanyagokból, így hordó­borkőből vagy borseprőből közvetlen ioncseré­vel legfeljebb 10% borkősavat tartalmazó olda­tot állítanak elő, majd ebből1 a borkősavat kris­tályosítással kinyerik. Az eljárásban tehát erő­sen szennyezett nyersanyagból indulnak ki, így a kapott oldat is sok szennyező anyagot tartal­maz, amely a kristályosításhoz szükséges bepár­lás során erősen feldúsul, így rendkívül nehéz tiszta borkősavat előállítani. Ennél az eljárásnál fejlettebb az 1 202 144 sz. francia szabadalmi leírásban ismertetett eljárás, amely szerint a borkősavat káliumhidrogéntar­tarátból nyerik oly módon, hogy a kiindulási 5 anyagot savban feloldják, ezt a savas oldatot viszik fel a kationcserélő oszlopra. A kationcse» rélő megköti a kationokat és helyettük hidrd­génionokat küld az oldatba. Így az oszlopról el­folyó oldat borkősávat és az oldáshoz felhasz-10 nált savat (HCl, H2SO4) tartalmazza. Ebből az oldatból a kristályosítás előtt el kell távolítani a borkősavon kívül jelenlevő savakat, ezt újabb művelettel, anioncserévéi végzik, ez megdupláz­za az eljárást, és jelentős borkősav veszteséget 15 okoz, csak ezután következhet a borkősav ki­kristályosítása. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amelynek során káliumhidrogéntartarátból egy-20 szerűbben, kevesebb műveleti lépéssel, nagyobb tisztaságban és jobb kitermeléssel kapjuk a bor­kősavat. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a kálium-, ill. nátriumhidrogéntartarát oldatba-25 vitelét vízzel végezzük és megbontásukat erős kationcserélő gyantán valósítjuk meg, amely oldhatatlan sav, így a lefolyó oldat tiszta borkő­savoldat. Minthogy a kálium- és nátriumhidro­géntartarát vízben nehezen oldódnak, az ioncse-30 rét megnövelt hőmérsékleten, ciklusosán végez-160171

Next

/
Oldalképek
Tartalom