160171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás borkősav előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. XII. 02. (OA—432) Közzététel napja: 1971. IV. 23. Megjelent: 1973. III. 30. 160171 Nemzetközi osztályozás; C 07 c 53/22 ét1 ^ ' Feltalálók: Qr. Ferenczi Sándor vegyészmérnök, Obermayer Ferenc vegyészmérnök, Molnár István vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, Budapest Eljárás borkősav előállítására i A találmány tárgya eljárás borkősav előállítására káliunv- vagy nátriumlhidrogéntartarátból. Ismeretes, hogy a borkősavat általában borászati melléktermékekből, így pl. törkölyből, borseprőből vagy hordóborkőből állítják elő. Az eljárás során a kiindulási anyag borkősavtartalmát oldatba viszik, az egyéb anyagoktól elkülönítik, majd a borkősavat kikristályosítják. A borkősav elkülönítését kalciumtartarát alakjában való lecsapással végzik, a kalciumtartarátot kénsavval megbontják, majd a kissé kénsavas oldatból a borkősavat kikristályosítják. Borkőből, azaz káliumhidrogéntartarátból kiindulva is kalciumtartaráton keresztül állítják elő a borkősavat. A legújabb eljárásokban a borkősavat ioncserés, úton állítják elő. Az 1 422 108 sz, francia szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amellyel borikősav-tartalmú nyersanyagokból, így hordóborkőből vagy borseprőből közvetlen ioncserével legfeljebb 10% borkősavat tartalmazó oldatot állítanak elő, majd ebből1 a borkősavat kristályosítással kinyerik. Az eljárásban tehát erősen szennyezett nyersanyagból indulnak ki, így a kapott oldat is sok szennyező anyagot tartalmaz, amely a kristályosításhoz szükséges bepárlás során erősen feldúsul, így rendkívül nehéz tiszta borkősavat előállítani. Ennél az eljárásnál fejlettebb az 1 202 144 sz. francia szabadalmi leírásban ismertetett eljárás, amely szerint a borkősavat káliumhidrogéntartarátból nyerik oly módon, hogy a kiindulási 5 anyagot savban feloldják, ezt a savas oldatot viszik fel a kationcserélő oszlopra. A kationcse» rélő megköti a kationokat és helyettük hidrdgénionokat küld az oldatba. Így az oszlopról elfolyó oldat borkősávat és az oldáshoz felhasz-10 nált savat (HCl, H2SO4) tartalmazza. Ebből az oldatból a kristályosítás előtt el kell távolítani a borkősavon kívül jelenlevő savakat, ezt újabb művelettel, anioncserévéi végzik, ez megduplázza az eljárást, és jelentős borkősav veszteséget 15 okoz, csak ezután következhet a borkősav kikristályosítása. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amelynek során káliumhidrogéntartarátból egy-20 szerűbben, kevesebb műveleti lépéssel, nagyobb tisztaságban és jobb kitermeléssel kapjuk a borkősavat. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a kálium-, ill. nátriumhidrogéntartarát oldatba-25 vitelét vízzel végezzük és megbontásukat erős kationcserélő gyantán valósítjuk meg, amely oldhatatlan sav, így a lefolyó oldat tiszta borkősavoldat. Minthogy a kálium- és nátriumhidrogéntartarát vízben nehezen oldódnak, az ioncse-30 rét megnövelt hőmérsékleten, ciklusosán végez-160171
