160168. lajstromszámú szabadalom • Gyujtózsinór

5 160168 6 mérsékletű gáz-lökahullám alakjában, hogy ezzel a 16 gyutacsot, robbanásra késztesse. Ez a gáz-lökőhullám a 20 gázcsatornában terjed tovább és itt az a feladata a robbanó anyag 18 rétegének, hogy exoterm reakcióval a lökáhullámot energiatöbblettel lássa el és így kiegyenlítse azokat a veszteségeket, amelyek többek között a csőfal alakváltozása, vagy a gáznak a csőfalon való súrlódása folytán állnak elő. A 3. ábrán látjuk, amint: a 22 nyíl irányában gyorsan előrehaladó gáz-lökőhullám eléri azt a 24 helyet, ahol a vékony robbanóanyag 18 rétege gyullad. A lökőhullám és a robbanóanyagréteg reakciója nyomásfokazódásit idéznék elő, aminek következményeképpen a 10 cső átmenetileg tágul. Ha a cső rugalmas, utána, legalább részben visszanyerheti előbbi keresztmetszetét. A 18 rétegben levő robbanóanyagmennyiség olyan csekély lehet, hogy a 10 cső nem szakad át. Ez azt jelenti, hogy a gáz-lökahullám úgy terjed a gyújtózsdnórban, hogy károsodás a környezetéiben, még a cső közvetlen közelségében sem lép fel. A 20 csatornában eleinte csak levegő, vagy valamely más alkalmas gáz van. A robbdanóanyagimennyiség alsó határát azok a veszteségek határozzák meg, amelyek a vezetésben a hullám haladása közben keletkeznek és amelyek, ha túlsúlyba 'karülnek, a gáz-lökőhullámot lassacskán elfojtják. vékony réteg alakjában hordtuk fel erre a keresztre és/vagy a cső kör alakú belső falára. A 6. ábrán a 34 gyújtóikábeicsőnek a belső felülete lóhere körvonalú, míg a 7. ábra szerinti kivitelben a belső felületét sugárirányban befelé nyúló bordákkal alakítottuk ki. A 8. ábra szerinti kivitel esetén a körkeresztmetszetű csőbe a külső 40 betételemet helyeztük be, amelynek az alakja megfelelhet kb. az Y betű alakjának. A r óbban óanyagrótegejt erre a rétegre lelhet felhordani, mielőtt a 10 csőbe betolnák. A 9. ábra szerinti kivitelben a gyújtózsinór1 42 burkolatát négy egymástól elkülönített hosszirányban haladó nyílással, vagy 44 csatornával látjuk el, amelyeknek a belső felületére robbanóanyag vékony rétegét hordjuk fel. Mindezekre a kiviteli alakokra áll, hogy a burkolatban egy vagy több, hosszirányban haladó megszakításnélküli gáz-csatorna van. A találmány tárgya szerinti megoldás hatékonyságára alapvető fontosságú, hogy -a csőfalra felhordott robbanóanyagban a vegyi reakciót, a lökőhullám homloksíkjában, vagy e mögött a levegőnek mechanilkai vagy termikus hatására indítsa meg. A levegő a lötkőhullámban összenyomódik, felhevül és igen gyors áramlásba jön. A lég-4ökahullám tovaterjedését az biztosítja, hogy a reakció révén felszabaduló energiatöbblet kiegyenlíti a csőfal alakváltozása, valamint a levegőnek a falon való súrlódása által felidézett veszteségeket, amelyek különben, vagyis robbanóanyagréteg jelenléte nélkül, a lökőhullám erejét fokozatosan csökkentenék. A következő példák szemléltetik néhány kiviteli alakját a találmányi gondolat keretébe tartozó detonáció átviteli vezetékeknek, anélkül, hogy ezzel a találmány terjedelmét ezekre korlátoznánk. 1. példa: Az 5 mm külső és 3 mm belső átmérőjű, 3 m hosszú lágy PVC tömlőt belül vékony vazelin réteggel vontuk be és utána 0,2 mm legnagyobb szemcsenagyságú pentil (PETN) port ömlesztettünk a csövön keresztül. Eközben a vazelin rétegen megtapadt a por vékony rétege. A porréteg vastagsága megfelelt 0,3 g robbanóanyag mennyiségnek a cső folyóméterére számítva. Az ily módon kezelt csőnek az egyik végére rászorítottuk a 2. ábra 12 tétele szerinti szerkezettel kialakított villamosgyutacs szekunder töltetének szabad végfelületét. A gyutacs fémfenekét előzőleg eltávolítottuk. A csőnek a másik végét a közönséges gyújtózsinórgyutacs 2. ábra 16 tótele szerinti kivitelének a nyílásába helyeztük el szabadon. A csövet azután szabálytalan görbületekkel a talajra fektettük. Miután a villamos gyutacsát a szokásos módon villamos áramimpulzussal gyújtottuk, megállapítható volt, hogy a cső teljes hosszán részlegesen fel-A felső határt többek között meghatározza az a követelmény, hogy a gáz-lökőhullám áthaladásakor a gyújtózsinórból sugárirányban 35 terjedő mechanikai hatás annyira kicsi legyen, hogy az azt körülvevő robbanóanyagát, mint pl. zselatinált AN-Dynamirtot (35% nitroglicerinnel), nitroglikolt, ne gyújtsa. Felső határként megszabhatjuk, hogy a falakra felhordott 18 40 réteg térfogata a cső belső térfogatának legfeljebb 10%-át teheti ki. Súlyban számítva pedig a robbanóanyag mennyiség kisebb legyen, mint a gyújtózsinór folyóméterére számított 0,5—0,4 g, és előnyösen kevesebb, mint 0,2—0,1 g mi- 4g közben a cső belső átmérője kisebb legyen 7 mm-nél (pl. 1-4 mm). Az egyik különösen célszerű kiviteli alakban a 18 réteg olyan vékony, hogy, hogyha a robbanóanyagot ugyanezzel a rétegvastagsággal sík felületre hordjuk fel, nem képes a detonációt továbbvinni. A 16 gyutacsnak fémből készített külső burkolata van, amelyben a robbanóanyag a 24 primer gyújtókészlet és a 26 szekunder gyújtókészlet alakjában található. A fémburkolat a 10 csőnek a végét az elkeskenyedő 28 nyakrész fogja körül. A 24 primer gyújtőkészlet és az említett rész között az önmagában ismert szerkezetű pirotechnikai 30 késleltető készlet kerül alkalmazásra. A 4. ábra a kör alakú belső keresztmetszettel ellátott kivitelű 10 gyújtózsinórburkolatot szemlélteti. Az 5. ábra szerint az 5 csőben olyan 32 elem található felerősítve, amelynek kereszt alakú keresztmetszete van. A robbanóanyagot 65 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3