160147. lajstromszámú szabadalom • Alacsonyhőmérsékletű variálható héliumkriosztát

160147 8 mos zárt mérőkamrás mintahűtő használatánál, bizonyos optikai vizsgálatoknál a 80 K° feletti tartományban is a folyékony hélium hűtőközeg használata kerül előtérbe. Az alapkriosztát megismert szerkezeti meg­oldásával járó fő előnyök a változtatható hűtő­kapacitás, a kicsiny párolgási alapveszteség, az egyszerű szerkezet, a könnyű kezelés és hiba­elhárítás, a mérés előtt és mérés köziben stati­kus vákuumköpeny, a viszonylag könnyű gyárt­hatóság és a széleskörű variálhatóság. Az alapkriosztát variálási lehetőségeit a vo­natkozó működési jellegzetességekkel együtt az alábbiakban ismertetjük. A 2. ábra szerinti mintakamra és a 3. ábra szerinti csökkentett átmérőjű végdarab vezetési jelenségek, alacsonyhőmérsékletű kalorimetria és mag mágneses rezonancia mérésére alkalmas varációt képviselnek. A végdarab átmérője mág­nespólusok közé vagy szolenoidba való elhelye­zést tesz lehetővé. Vezetési jelenségek mérésé­nél a 2. ábra szerinti homogén mintakamrát •_— a működési hőmérsékleten is paramágneses — 31 vékonyfalú rozsdamentes acél cső képezi. MMR mérésénél a mintakamra a 2. ábrán lát­ható inhomogén kivitelű, a 31 rossz hővezető csőhöz keményforrasztással csatlakozik a 32 kő­vár cső, amelyhez a közismert üvegtechnikai el­járással kötjük a minta környezetében levő 33 kvarc csövet. Ebben az esetben lényeges az in­homogén csőszakas tökéletes feszültségmentesí­tése, amelyet hőkezeléssel lehet elérni. A 32 cső felső végén levő horonyba illeszthető a 4. ábra szerinti mihtaállító. A jelzett mérésekhez szükséges végdarab szerkezetét a 3. ábra szem­lélteti. A szerkezet a 42 és 47 központozó ele­mek segítségével a különböző hőmérsékletű 43, 46 és 48 paramágneses hengerpalástok koncent­rikus beállítását, a 41 illesztő hüvely pedig a póluspár függőleges tengelyvonalába — felező­vonalába — való elhelyezést biztosítja. A 43 és 46 palástokat a 39 lazakarima illetve a 44 me­net oldásával könnyen és gyorsan el lehet tá­volítani. nyösen a 155—124 lajstromszámú PRECÍZIÓS HÖMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÓ BERENDE­ZÉS-t alkalmazzuk. 80 ... 300 K° között is' az utóbbi elrendezés a célszerű, de folyékony hé­lium helyett folyékony nitrogén hűtőközeg al­kalmazásával. A bemutatott berendezések alkalmazásával járó előnyök a következők: a hőmérsékletszabá­lyozás széles intervallumban és nagy pontos­sággal végezhető, a minta hőmérséklete homo­gén, az adiabatikus mintaelrendezés következ­tében nagyobb mintahőmérsékleteknél is elfo­gadható a párolgási veszteség, a mintacsere könnyen és gyorsan elvégezhető, biztosított a függőleges tengely körüli pontos mintaállítás, a mérést mágnespólusok között vagy szoleno­idban is elvégezhetjük. A 4. ábra szerinti mintaállító berendezés a kriosztát 1., 2., 3. és 10. ábrák szerinti kiviteli alakjainál a minta függőleges tengely körüli forgatását és beállítását teszi lehetővé. A min­taállító forgó vákuumátvezető, vákuumtömí­tésre az 53 tömszelence szolgál. Az 51 illesztő csapok az 50 foglalat elforgását akadályozzák. Az 54 mérőtárcsa fokbeosztású, az 52 tömítő csavar felső hengeres nyúlványán elforgatható, és az 56 csavarral tetszőleges helyzetben lehet rögzíteni. A 60 csőszár és az 55 mutató forga­tása az 59 forgatógombbal történik, amelyet 58 illetve 57 csavarok rögzítenek a csatlakozó al­katrészekhez. A 62 vékonyfalú rossz hővezető tartócső a 63 kúpos felfogó szerkezetben vég­ződik, felhasított furatába helyezzük a minta­tartó felső befogó csövét, amelyet a 64 csavarral — a felfogó szerkezet összeszorításával — rögzí­tünk. A befogott minta kivezetéseit a 63, 62 és 60 csöveken keresztül lehet felvezetni, a 61 szigetelő tárcsával elrendezni, és a tárcsa felett ragasztással tömíteni. A mintaállító berendezés használatával járó előnyök a pontos mintaállítás, a gyors minta­csere, a vákuumtömített forgatás és kivezeté­sek lehetősége. Határozott előnyt jelent még a szerkezet egyszerűsége és biztonságos műkö­dése. A mintahűtők és végdarabok között nem sze­repelnek a neutrondiffrakciós mérésre szolgáló kiviteli alakok. Ez nem hátránya a találmány szerinti alacsonyhőmérsékletű héliumkriosztát­nak, ugyanis a korábban kidolgozott neutron­diffrakciós kiviteli alakokat a variálható héli­umkriosztátnál jól felhasználhatjuk. Az 5. ábrán bemutatott Mössbauer-effektus mérésére alkalmas 180°-os vagy 90°-os ablak­elrendezésű végdarab egyrészes vagy kétrészes hőátvivő betéttel, vezetéssel történő hőátvitel­lel működik. A 75 hőátvivő betét egyben min­tatartó, amelynek átmenő furata egyik oldalon nagyobb átmérőjű csavarmenet. Az így kialakí­tott fészekbe helyezzük a korong alakú 74 mintát, és a 76 hengeres csavarral fémesen a hővezető felületekhez szorítjuk. Ha a 75 és 76 alkatrészeket jó hővezető anyagból — előnyö-A 2. és 3. ábra szerinti elrendezés esetén a *"' 4. ábra szerinti mintaállító alkalmazását is elő­irányozva a minta hőmérsékletét a következő módon lehet szabályozni. 2... 4,2 K° között a mintaállítón rögzített minta redukált nyomású — szívónyomásszabályozón keresztül vákuumo­zott — folyékony héliumba merül. 4,2 K°-on a minta az atmoszférikus nyomású gyűjtőháló­zatba párolgó folyékony héliumba, vagy a folyékony héliumba merülő, hélium gázzal — célszerűen 600 tor abszolút nyomásig — töltött 55 mintakamrában van. 4,2 ... 80 K° között a minta az atmoszférikus nyomású gyűjtőhálózatba pá­rolgó folyékony héliumba merített mintakamrá­ban van, amelyet redukált nyomású — célszerű­en 10... 100 tor — hélium gázzal töltünk, vagy 60 10~4 ... 10 -5 tor értékig vákuumozunk, és sza­bályozzuk a mintaíartón levő fűtőtekercs fűtő­teljesítményét. A fűtőteljesítmény szabályozá­sára elektronikus hőmérsékletszabályozót, — elő- g5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom