160128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-alkoxi-7-R1 -oximetil-4-hidroxikinolin-3-karbonsav-etilészter előállítására

160128 3 til)-4-alkoxi-anilinometilén] -malonátot kap juk, amelyet azután 240—280 °C hőmérsékletre me­legítünk. A reakciót előnyösen magas forrás­pontú oldószerben, pl. difeniléterben vagy di­f emilmetánban 15—30 percig 240—250 °C-on végezzük; ekkor megtörténik a gyűrűzárás, és így a kívánt (I) általános képletű kinolin­-fcarboxilátot kapjuk. A közbeeső termékként előállított (V) általános képletű maionátok új vegyületek. Az előbb ismertetett reakciót a csatolt (A) reakcióvázlaton mutatjuk be. A (II) általános képletű l-alkoxWa-íRj-pxi­metil)-4-mitroben2ol közbeeső terméket többfé­le módszerrel is előállíthatjuk a (VI) általános képlettel jelölt nitrobenzilkloridból, amelyben R' hidrogént vagy, mint az R szufosztituens, 1—10 szénatomszámú alfcil-esoportot jelent. Például ha a kiinduló vegyület a (VII) képletű 2-hidrcxi-5-nitro-benzil-klorid, vagyis olyan (VI) általános képletű vegyület, ahol R' jelen­tése hidrogén, nátriummal és a megfelelő RiOH általános képletű alkohollal (amelyben Rí azonos a fentebb leírtakkal) és a megfelelő RBr általános képletű alkil- vagy aralkil-bro­middal (amelyben R azonos a fentebb leírtak­kal), néhány órás forralás után megkaphatjuk a (II) általános képletű megfelelő nitrobenzol közbeeső terméket. Ha a kiinduló vegyület a (VIII) általános képletű 2-alkoxi-5jnitro-benzil-klorid, azaz olyan (VI) általános képletű vegyület, ahol R' jelentése 1—10 szénatomszámú alkil-csoport, az átalakulás a megfelelő (II) "általános képletű l-alkoxi-2-(R1-oximetil)-4-nitrobenzollá gyor­san végbemegy, ha az előbbi vegyületet nát­riummal és egy RiOH általános képletű alko­hollal reagáltatjuk kismennyiségű kálium/jodid jelenlétében. Az utóbbi vegyület nem nélkülöz­hetetlen a reakció kivitelezésénél. Másfélekép­pen a (VIII) általános képletű 2-alkoxi-5-nitro~ r-benziMdoridot át lehet alakítani a megfelelő (IX) általános képletű benziljodiddá úgy, hogy a vegyületet ismert módon nátriumjodiddal ke­zeljük, és az így kapott 2-alkoxi-5-nitro-ben­zil-jodidot reagáltatjuk nátriummal és egy RiOH általános képletű alkohollal, és így kap­juk a kívánt (II) általános képletű nitrobenzol közbeeső terméket. Ezt a két reakcióutat a (B) reakcióvázlaton mutatjuk be. A (VII) képletű kiinduló vegyület, vagyis a 2-hidroxi-5-nitro-beinzil-klorid, miként a (VIII) általános képletű 2-alkoxi-5-nitro-benzil-klori­dok, ismert vegyület. Az utóbbiakat általában könnyen előállíthatjuk egy 02N—C 6 H 4 — OR ál­talános képletű p-alkoxi-nitrofoenzol (melyben R a fentiekben leírtakkal azonos), paraformal­deihid és vízmentes cinkklorld keverékének só­sav gázzal néhány órán "át tartó reagáltatásá­val, enyhén megemelt hőmérsékleten (előnyö­sen 2—3 órán beresztül 75—85 °C hőmérsékle­ten). A keveréket ezután lehűtjük, vízbe önt­jük, az így kapott (VIII) általános képletű 2--aIkoxi-5-nitro-benzil-kloridot a szokásos ext­rafcciós módszerrel nyerjük ki. Számos^ a (II) általános képlettel jellemez­hető l-alkoxi-2-(Ri-oximetil)^4-nitrobenzol új vegyület, és közbeeső termékként alkalmazható az előbbiekben leírt szintéziseknél. Azok az új 5 l-alkoxi-2-(Ri-oximetil)-4^nitrobenzolok, ame­lyekben az Rí benzil- vagy fenetil-csoportot je­lent, a (X) általános képlettel írhatók le, amelyben R a fentiekkel azonos, és „aralkil" jelentése a benzil- vagy fenetil-csoportok egyi-10 ke, előnyösen /?-fenetil csoport. Az (I) általános képlettel leírható vegyüle­tek értékes farmakológiai sajátosságokkal ren­delkeznek, és különösen a coccidiosist okozó parazitáikkal, mint Eimeria törzsekkel, így a 15 baromfiiparban legtöbb kárt okozó coccidiákkal, az Eimeria acervulinával az Eimeria tanellával és az Eimeria brunettivel szemben hatásosak. Ha kb. 0,0001—0,1 súlyszázalékban bekeverjük coccidiával fertőzött csirkák táplálékába, meg-20 szüntetjük a coccidiális fertőzésre jellemző ha­landóságot és javulást idézünk elő a csirkék növekedése és a külső megjelenése tekinteté­ben. Ezeket az új vegyületeket a beadás szem­pontjából célszerű alakban oly módon készít-25 jük el, hogy, mint fentebb említettük, hozzá­keverjük az állatok táplálékához. Ha szüksé­ges, tablettákban, zselatin kapszulákban vagy szuszpenziókban lehet adagolni, vagy a gyógy­szerészeti gyakorlatnak megfelelő alkalmas vi-30 vőanyagot tartalmazó kompozíciókban. A találmányt a következő példák világítják meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül. Ha külön nincs jelölve, a részek súly­részt jelentenek. 35 45 1. példa: 73 rész 2-(klórmetil)-4-nitro-fenetol, 57 rész nátriumjodid és 320 rész aceton keverékét ke­verjük és visszafolyató hűtő alatt forraljuk! 30 percen keresztül. A reakcióelegyet ezután víz­re öntjük és a kicsapódott terméket kiszűrjük. Etanolból, majd 2-propanolból való átkristályc*­sítás után a kapott 2-(jódmetil)-4-nitro-fenetol olvadáspontja 88 °C. 2. példa: 37 rész a-klór-2-deciloxi-5-nitro-toluol, 18 rész 5„ nátriumjodid és 96 rész aceton keverékét ke­verjük és visszafolyató hűtő alatt forraljuk 30 percen keresztül. A reakcióelegyet lehűtjük, majd vízre öntjük. A kicsapódott terméket ki­szűrjük, átkristályosítjuk acetonból. A kapott 2-deciloxi-a-jód~5-nitro*-toluoI olvadáspontja 63,5 °C. 3. példa: 50,7 rész 4-butoxi-nitro'benzol, 28,2 rész pa­raformaldehid és 61,3 rész cinkklorid keveré­két két órán át 80 °C-on melegítjük, miközben sósavgázt vezetünk bele. A reakcióelegyet meg­oszlatjuk víz és kloroform között. A szerves fá-65 zist elválasztjuk, szárítjuk, szűrjük és bepárol­?

Next

/
Oldalképek
Tartalom