160123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem fémes anyagok, elsősorban műanyag felületek bevonására
íeom A találmány szerinti eljárás további kiviteli módja azzal jellemezhető, hogy a kezelendő anyagot alacsony oxidációs fokú foszforvegyülettel hozzuk érintkezésbe, majd árammentes fémbevonási eljárással vezetőréteget, alakítunk ki az anyag felületén. Ezt követően a terméket elektrolitikus fémfoevonással kezeljük, így az árammentes úton képzett vezetőképes bevonatra tapadó fémbevonatot rétegzünk. A találmány tárgykörébe tartoznak mindazok a termékek, amelyek felületén fém-foszfor alapú tapadó bevonat van. A találmány szerinti eljárás olyan anyagok esetében alkalmazható, amelyek műanyagból és más, lényegében nem fémes alapanyagból áll-t nak. A megfelelő bevonandó termékek közé tartoznak, anélkül, hogy ezek körét korlátozni kívánnánk, pl. a cellulóz és kerámia bázisú anyagok, pl. szövet, papír, fa, parafa, kartonlemez, agyag, porcelán, bőr, porózus üveg, azbesztcement stb. A találmány szerinti eljárásban előnyösen felhasználható műanyagok a következők lehetnek: etilénkötést tartalmazó alifás, aliciklusos és aromás szénhidrogének homo- és kopolimerjei, mint polietilén-, polipropilén-, polibutilén-, etilénpropilén-kopolimerek, etilén vagy propilén más olefinekkel képzett kopolimerjei, polibutadién. a buitadien polimerjei, természetes vagy szintetikus poliizoprén, polisztirol, valamint pentén, hexén, heptén, oktén, 2-metilpropén-, 4jmetilhexén-1, biciklo-(2,2,l)-2-heptén, pentadién, hexadién, 2,3-dimetilbutadién-l,3,4-vinilcáklohexén, cilklopentadién, metilsztirol és hasonló vegyületek polimerjei. A további polimerfajták közül, amelyek a találmány szerinti eljárásban alkalmazhatók, a következőket soroljuk fel: poliindéh, indén-kumarongyanták akrilátészterpolimerek és metakrilátészterpolimerek, akrilát és métákra lát gyanták, mint etilafcrilát, n-butilmetakrilát, izobutilmetakrilát, etilmetakrilát vagy metilmetafcrilát, alkidgyanták, oellulózszármazékok, mint cellulózacetát, oellulózacetátbutirát, oellulóznitrát, etilcellulóz, hidroxietiloellulóz, metiloellulóz és nátriumkiarboxiimetilcellulóz, epoxigyanták, furángyanták (furfurilalkohol vagy furfurálketón), szénhidrogéngyanták, mint ásványolajgyanták, izobutiléngyanták (poliizobutilén), izooianátgyanták (poliuretánok), melamiingyanták, mint melamin-formaldehid és melamin-karbamid-formaldehid, olajgyanták, fenolgyanták, mint fenol-formaldehid, fenolos elasztomerek, fenolos epoxi, fenol-poliamid és fenol-vinilaoetáloik, poliamidpolimerek, mint poliamidok, poliamád-epoxi, főként visszatérő karbonamád-csoportokat a főpolimerlánöban tartalmazó hosszú szénláncú szintetikus poliamidok, poliésztergyanták, mint telítetlen kétbázisú savakból és dihidroxivegyületekből képzett poliészterek, poliészter-elasztomerek és rezorcinolgyanták, mint rezorckiol-formaldehid, rezorcinöl-furfurál, rezórcinol-fenol-formaldehid, rezorcinol-poliamid és rezorcinol-karbaímid-'gyanták, gumik, mint természetes gumi, szintetikus poliizoprén, regenerált gumi, klórozott gumi, polibutadién, oiklizált gumi, butadién-akrilnitrilgumi, butadién-^sztirolgumi és butilgumi, neopréngumi (polikloroprén), poliszulfidok (Thiokol), terpéngyanták, karbamidgyanták, vinil-5 gyanták, mint vinilacetál, vinilacetát vagy vinilalkohol-acetát kopolimerek, vitnilalköhol, vinilklorid, vinilbutirál, vimlklorid-acetátkopolimerek, vinilpirrolidan és vinilidénklorid kopolimerek, poliformaldehid, polifenilénoxid, diallilfta-10 látok és ftalátok polimerjei, foszigén vagy tiofoszgén és dihidroxivegyületefc, mint biszfenoldk polikarbonátjai, biszfenolok ós epiklórhidrin hőrelágyuló polimerjei (kereskedelmi nevük: fenoxipolimerek), telítetlen szénhidrogének és 15 egy telítetlen tmonomer ojtott kopolimerjei és polimerjei, mint polibutadién, sztirol és akrilnitril ojtott kopolimerjei (ABS-gyanták), ABS-polivinilkloridpolimerek (kereskedelmi nevűik Cyoovin), akriles polivinilkloridpolimerek (ke-20 reskedeimi elnevezésük: Kydex 100). A találmány szerinti polimerek töltőanyagmentes vagy töltőanyagot tartalmazó állapotban felhasználhatók fémmel való bevonásra. Töltőanyagként például az üvegfonalat,' üvegport, 25 üveggyöngyöt, azbesztet, talkumot és más ásványi töltőanyagokat, falisztet és más növényi töltőanyagot, különböző alakú szenet, színezékeket, pigmenteket, viaszokat és hasonló anyago • kat említünk. Ha töltőanyagként viaszt alkal;0 mázunk, akkor a fémbevoniat tapadóképessége a viasz keménységével szabályozható, vágyás minél keményebb viaszt alkalmazunk, annál tapadóképesefob bevonatot nyerünk. 35 A bevonandó tárgyak különböző fizikai alakban, mint idomtestek, pl. öntött tárgyaik, lemezek:, rudak, hasonló képződmények, szálak, filmek és egyéb termékek alakjában dolgozhatók fel. 4Q A találmány szerinti eljárás során az anyagot rendszerint oldószeres közegben legalább egy alacsony oxidációs fokú foszforvegyülettel érintksztetjük. Alacsony oxidációs fokú foszforvegyületnek tekintjük a találmány értelmében az 4S ötnél kisebb vegyértékű foszfortarttalmú vegyületeket, amelynek oxidációs foka —3-tól +3-ig terjed. Az alacsony oxidációs fokú foszforvegyület úgy állítható elő, hogy elemi foszfort, céllet úgy állítható elő, hogy elemi foszfort, cél-50 szerűen elemi sárga foszfort (beleértve különböző szennyezett vagy technikai minőségű sárga foszforterméket) valamely megfelelő nukleofil reagenssel, vagy egy fémorganikus vegyülettel (beleértve Grignard-reágenst) reagálg5 tatjuk. Megfelelő nukleofil reagensek közé tartoznak az, olyan bázisos vegyületek, amelyek egy megosztatlan elektronpárt tartalmaznak a szén, oxigén, nitrogén, kén vagy foszforatomon. Az előnyben részesített nukleofil reagensek ál-60 talános képlete MZ y , ahol M egy alkálifém (periódusos rendszer l/A csoport) vagy alkáliföldfém {periódusos rendszer II/A csoport), y = = 1 vagy 2, Z pedig hidroxil, alkoxid, amid, szulfit, tioszulfát, merkaptid, danát, tiocianát, f,-5 cianid, azid stb. 2