160121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás L-3-(3,4-dihidroxi-fenil)-alanin előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. XI. 25. (HO—1234) Svájci elsőbbsége: 1968.. XII. 27. (19 270/66) Közzététel napja: 1971. IX. 08. Megjelent: 1973. II. 28. 160121 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 101/08; C 07 b 19/00 Feltalálók: Dr. Kaiser Ado vegyész, Neu-Frenkendorf, Dr. Scheer Marcel vegyész, Basel, Dr. Häusemiann Werner vegyész, NeuaUiSchwil, Dr. Marti Leo vegyész, Rieben, Svájc Tulajdonos: F. Hoffmann-La Roche et CO. Aktiengesellschaft, Basel, Svájc Eljárás L-3-(3,4-dihídroxi-fenil)-alanin előállítására Találmányunk tárgya új eljárás 1^-3^(3,4-di­hidroxi-fenil)-alanin előállítására azzal jelle­mezve, hogy DLr-N-benzoil~3-(4-hidroxi-3-met­oxi-fenil)-^alanint dehidroabietilaminnal diaszte­reomer sókká alakítunk, a sókat egymástól el- 5 választjuk, az L-sót az L-N-benzoil-3-(4-hidroxi­-3-metoxi-fenil)-ialaninon keresztül L-3-(3,4-di­hidroxi-fenü)-*alaninná alakítjuk és adott eset­ben a D-antipódot racemizáljuk és a raoemátot kívánt esetben az eljáráshoz visszavezetjük. 10 A dehidroabietilamin, mint rezolváló ágens a korábban alkalmazott rezolváló ágensekkel (pl. kininnel, brucinnal, cinkoninnal és hasonló vegyületekkel) szemben azt az előnyt mutatja, 15 hogy a kívánt antipód sója közel kvantitatívan és tiszta állapotban válik ki. A fent ismertetett, korábban alkalmazott rezolváló ágensek hátrá­nya, hogy viszonylag drága anyagok, melyek időnként nem is állnak megfelelő mennyiség- 20 ben rendelkezésre. Az ismert rezolváló ágensek további hátránya, hogy alkalmazásuk esetén a kívánt antipód sója nem válik ki tiszta állapot­ban, hanem a nem-kívánt antipód ugyancsak kicsapódott sójától egyszeri vagy többszöri át- 25 kristályosítással meg kell tisztítani. A találmányunk tárgyát képező eljárásnál ki­indulási anyagként felhasznált DL-N^benzoü-3-~(4-hidroxi-3~metoxi-fenil)-alanint pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy vanillint és hippursavat 30 ecetsavanihidrid jelenlétében kondenzálunk és a képződő 2-ifenil-4-(o-acetil-vanülidén)-2-oxazo­lin-^5-ont katalitikus hidrogénezésnek vetjük alá. Az előzőkben leírt reakciókat az 1. racém­-sémán tüntetjük fel. Az 1. reakció-sémában szereplő (Va), (Vb)-vel jelölt, a (Via), (Vlb) és (VII) képletű vegyüle­tek új anyagok. A vanillin és hippursav (III) képletű vegyü­lethez vezető kondenzációját inert szerves oldó­szerben (pl. dimetilfoimamidban) eoetsavanhid­rid és vízmentes. nátriumacetát vagy nátrium­oxid jelenlétében végezhetjük el. A (III) képletű vegyületnek (IV) képletű ve­gyület képződéséhez vezető katalitikus hidro­génezését lúgos közegben hidrogénnel katalizá­tor jelenlétébén kb. szobahőmérséklet és kb. 100 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen kb. 20—60 °C-on, kb. 1—50 att, előnyösen 1—20 att nyomáson végezhetjük el. Katalizátorként pl. Raney-nikkelt, Raney-kobaltot, platinát, pallá­diumot vagy hasonló anyagokat — hordozó­anyaggal vagy anélkül — alkalmazhatunk. A racém DL-N-benzoil-3-(4-hidroxi-3-metoxi­-<fenil)-alanin rezolválását a rezolválószerként alkalmazott dehidroabietilaminnal képezett dia­sztereomer sókon keresztül hajtjuk végre. A re­zolválást célszerűen kis szénatomszámú alka­nolban vagy víz és valamely kis szénatomszámű alkanol (előnyösen metianol vagy etanol) ele-160121

Next

/
Oldalképek
Tartalom