160114. lajstromszámú szabadalom • Epoxi-vegyületeket tartalmazó kártevőirtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására

3 160114 4 vül szerves persavakat, pl. perecetsavat, per­benzoesavat, m-klórperbenzoesavat vagy per­ftálsavat is alkalmazhatunk. Eljárhatunk oly módon is, hogy a kapott cisz­nerolidolt allil-átrendeződés közben halogénez­zük, a kapott halogenidet alkálifém-metanoláttal reagáltatjuk és valamely, a fentiekben említett szerves persavval vagy N-brómszukcinimid/víz eleggyel epoxiddá alakítjuk. Halogénezőszerként előnyösen valamely foszforhalogenidet, különö­sen foszfortribromidot alkalmazhatunk. A cisz­-nerolidol halogénezését hidegen, előnyösén —10 C° és +5 C° közötti hőmérsékleten hajt­hatjuk végre. A kapott halogenidet alkálifémalkanoátokkal, különösen kis szénatomszámú 1—6 szénatomot tartalmazó alkánkarbonsavak alkálifémsóival pl. nátriumacetáttal észterré alakíthatjuk, melyet persavas vagy N-bróm^szukcinimid/víz eleggyel történő kezeléssel epoxiddá alakíthatunk és a megfelelő alkohollá hidrolizálhatunk vagy előbb hidrolizálhatunk majd persavas kezeléssel utó­lag epoxidálhatunk. Mindkét esetben alkoholt kapunk, melyet metilezéssel a kívánt (I) képle­tű -epoxivegyületté alakítunk. .: A metilezóst célszerűen •szobahőmérsékleten valamely bázis jelenlétében inert oldószerben — előnyösen nátriumhidrid jelenlétében dioxánban végezhetjük el. A metilezőszerként felhasználha­tó metilhalogenidek közül a metiljodid különö­sen előnyösnek bizonyult. Az epoxidálást célszerűen oly. módon végez­hetjük el, hogy a megfelelő vegyületet inert ol­dószerben (különösen halogénezett szénhidro­génekben, pl. metilénkloridban vagy kloroform­ban) oldjuk és 0 C° és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten a fentiekben felsorolt persavak valamelyikével kezeljük vagy az epoxidálandó vegyületet vízben szuszpendáljuk és homogén tömény oldat képződéséhez szükséges mennyisé­gű inert oldószerrel (pl. dioxánnal, tetrahidro­furánnal vagy 1,2-dimetoxi-etánnal) elegyítjük majd az oldatba 0 C° és szobahőmérséklet kö­zötti hőmérsékleten részletekben N-bróm-JSZuk­cinimidet viszünk be. A képződő brómhidrint lúgos kezeléssel (pl. nátriummetiláttal metanol­ban) simán epoxiddá alakíthatjuk. Az N-bróm-szukcinimides módszer különös előnye, hogy csak a végállású kettőskötés oxidá­lódik, míg szerves persavakkal végrehajtott ep­oxidáláskor — amiennyiben 1 mól persavat al­kalmazunk — mindig a 6,7- és 10,11-epoxidok elegye képződik. Amennyiben 1 mól epoxidálan­dó vegyületet 2 mól persavval reagáltatunk, a 6,7; 10,11-diepoxidot kapjuk. Az (I) képletű vegyületek kártevőirtószerként alkalmazhatók. A legtöbb ismert és a gyakor­latban használatos kártevőirtószer az állatokat kontakt- vagy gyomorméregként pusztítja el, bé­nítja meg vagy űzi el, míg ezzel szemben a ta­lálmányunk tárgyat képező eljárással előállítha­tó vegyületek az állati szervezet hormon-rend­szerére hatnak. E vegyületek pl. rovaroknál az érett rovarformába történő átalakulást zavar­ják meg. A generációs ciklus ezáltal megszakad 5 és az állatok közvetett módon elpusztulnak. Az (I) képletű vegyületek gerinces álatokkal, szem­ben gyakorlatilag nem mérgezőek és toxicitásuk gerinceseknél 1000 mg/kg testsúly feletti érték. Az űj (I) képletű vegyületek ezenkívül könnyen 10 lebomlanak és a felhalmozódás veszélye kizárt­nak tekinthető. Az (I) képletű vegyületeket ezért állatok, növények, készletek és textiliák kárte­vői ellen minden veszély nélkül felhasználhat­juk. 15 Az (I) képletű vegyületeket különösen gerinc­telen állatok irtásiára alkalmazhatjuk. A kívánt hatás eléréséhez — mint azt a továbbiakban igazoljuk — általában már 0,01—0,1%-os ható-20 anyagkoncentráció is elegendő. A hatóanyagot pl. emulziók, szuszpenziók, be­porozó készítmények, oldatok vagy aeroszolok alakjában alkalmazhatjuk. Bizonyos esetekben a 25 védendő anyagot (pl. élelmiszereket, vetőmagva­kat, textiliákat és hasonlókat) a hatóanyaggal vagy oldatával impregnálhatjuk. A hatóanya­: got továbbá olyan kikészítési formákban is felhasználhatjuk, melyekből csak külső hatásra 30 szabadul fel (pl. nedvességgel való érintkezéskor vagy az állati szervezetben). A készítmények az (I) képletű vegyületen kívül adott esetben más ismert kártevőirtószereket is tartalmazhatnak. A készítmények hatóanyagtartalma az adott fel­használási területek követelményeitől függően 35 tág határokon belül változhat és előnyösen 0,01—80% lehet. Találmányunk további részleteit a példákban isimertetjük anélkül, hogy azt a példákra korlá­toznánk. 1. példa Cisz-geranilaeetont nátriumacetiliddel folyékony ammóniában önmagában ismert módon konden­zálunk. A képződő cisz-dehidronerolidolt részle­ges hidrogénezésisel cisz-neirolidollá alakítjuk. 300 g 3,7,ll-trimetil-dodeka-l,6-cisz,10-trién-3--olt (cisz-nerolidol) 810 ml petroléterrel (forrá­si tartomány 40—45 C°) és 31,5 ml piridinnel elegyítünk és —5 C° és 0 C° közötti hőmérsék­leten 2 óra alatt 159 g foszfortribromid 180 ml petroléterrel (forrási tartomány 40—45 C°) ké­pezett oldatát csepegtetjük hozzá. A reakcióele­gyet 30 percen át —5 C° és 0 C° közötti hőmér­sékleten tovább keverjük, majd jégre öntjük és további 30 perc múlva 1500 ml éterrel elegyít­jük. A petroléteresi/éteres fázist elválasztjuk, egymásután vízzel és telített vizes nátriumhid­rogénkarbonátoldattal mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk, vákuumban 30 C°-on bepárol­juk majd finom vákuumban szárítjuk. A vissza-65 maradó nyers l-bróm-3,7,ll-trimetil-dodeka-2-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom