160110. lajstromszámú szabadalom • Párhuzamos tengelyű reverzibilis vagy irreverzibilis, nagy hatásfokú fogaskerékpár, nagy áttételek megvalósítására kis tengelytáv mellett
160110 6 á fogaskeréksórok .első .hajtókerekénél fellépő tenhelésértékkel.. 3. A fogak geometriai jellemző elemei: a „O-x—O" fogaskerekek jellemzői és a megengedett lehetőségek, amint azokat az előzőekben felsoroltuk, függenek azon helyzetektől, amelyeket.a „O-x—O" íogaskerékpár fogai elfoglalnak az osztókörlhöz (illetve osztóihengerhez) viszonyítva. Ezen helyzetek kiválaszthatók azon dinamikai és kinematikai jellemzőktől függően, amelyeket a fogaskerékpárnál meg kívánunk valósítani (a csúszási sebesség értéke és előjele az együttműködő felületek között; a fogárokérintkezési helyzete és többé vagy kevésbé kiterjedő korlátozása; a fogak közepes átmérőarányának értéke áz áttételi viszony vonatkozásában; a relatív görbületi sugár értéke, irreverzibilitás, hatásfok, stb.). Attól függetlenül, hogy a „O-x—O" fogaskerék fogai milyen helyzetet vesznek fel az osztókor, illetve osztóhenger viszonylatában, az „O-x—O" fogaskerékpárnál — a már kiemelt jellemzők és jellegzetességek mellett — a fogak néhány rendkívüli geometriai sajátsága változatlan marad. A „O-x—O" fogaskerékfogak három jellemző és szigorúan meghatározott geometriai sajátsággal rendelkeznek, mivel egyrészt ezektől függenek a már elmondott kinematikai és dinamikai jellemzők, másrészt mivel ezek könnyen felismerhetők a fogakon és azok alapfogaslécén. A „O-x—O" fogaskerekek fogainak első geometriai sajátsága abban áll, hogy a fogaskerekek mindegyikének vonatkoztatási hengerén a normál vagy transzverzális fogvastagság mindig egyenlő a normál vagy transzverzális osztással. A „O-x—O" fogaskerekek fogainak második geometriai sajátossága abban áll, hogy mindegyik fogaskeréknél a normál vagy transzverzális fogtőszélesség nagyobb, mint a normál vagy transzverzális alaposztás, illetve határértékben azzal egyenlő, s ennek megfelelően a vonatkozási henger nagyobb, mint az alapihénger, vagy határértékben azzal egybeesik. A „O-x—O" fogaskerekek fogainak harmadik geometriai sajátossága közvetlen következménye az előzőekben említett két sajátosságnak és abban mutatkozik, hogy az aktívként használt — azaz működő — fogoldal a sértetlen fogoldal; így gyakorlatilag lehetségessé válik kisszámú foggal bíró fogaskerék készítése alámetszés és a profilok ebből adódó módosítása nélkül. A találmány tárgyát képező „O-x—O" fogaskerekeknek, s egyben azok fogainak is alapvető sajátosságait — melyeket már említettünk — csatolt rajzok alapján lehet érzékelni. Az 1. ábrán a „O-x—O" fogaskerékpár látható elölnézetben, a 2. ábra azok oldalnézetét mutatja, mindkét ábrán feltüntettük az alapfogasléoeket és azok normál metszeteit is. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 G5 Az 1. ábra előlnézetén annak ' érdekében, hogy kiemeljük magának a fogaskerékpárnak a bemutatását, azokat a körvonalakat, melyek a két fogaskerék profilját anyagszerűen, meghatározzák, befelé vonalkázott vastag vonallal húztuk meg — ezek a rajzon'' äz 1 "és 2 jelű alkatrészek —; az említett ' fogaskerekebhez hozzá vannak rendelve az ezen párra jellemző geometriai elemek, az ahhoz tartozó szimbólumokkal. Ezen említett szimbólumok, amelyek, ha a kiskerékre vonatkoznak, akkor áz jjl" index-el, ha pedig a nagykerékre: vonatkoznak, akkor a „2" index-el vannak ellátva, a következők : ..••.;:••.!:•:,.• a b 1 a = középponti vagy tengelytávolság'"' = homlokszélesség * ! = kapcsolóvonál] = kapcsolóvonal hajlásszögé ; = transzverzális osztás ';: '"'••••'< Po; = normál alaposztás d = vonatkozási átmérő d' = osztókör-^átmérő dft = alapkör-átmérő S&Í = normál alapszélesség Annak érdekében, hogy a „O-x—O" fogaskerék fogak kialakítási (kigenerálási) elvét bemutathassuk, az 1 és 2 fogaskerekhez hozzáillesztettük a rajzon a nekik kölcsönösen megfelelő fogasléceket, amelyek l0 -el és 2.0 ~el vannak jelölve. Ezen fogaslécek arra a célra szolgálnak, hogy velük kigenerálják a fogaskereket, de természetesen nem képezik azok részét. A megfelelő fogasléoeket a csatolt rajzon a szokásos ábrázolásmódban tüntettük fel: egyszier felülnézetben egy X—X sík menti metszetben, amely megfelel a fogaskeréktengelyekre merőleges síknak; azután egy Z—Z menti metszetben, amely megfelel a fogaskerekek tengelyeit tartalmazó síknak; végül Y'—Y', valamint Y"— Y" menti metszetben, amelyek megfelelnek a fogoldalakra merőleges síkoknak, mindkét fogasléc vonatkozásában. A megfelelő ellen-fogaslécek profiliát ugyancsak befelé vonalkázott vastag vonallal rajzoltuk meg, annak érdekében, hogy megkülönböztessük az alapléoektől, amint azt a továbbiaké ban megmagyarázzuk, ahol ezek az ellen-fagaslécek vannak leírva. A két alapléc külső fogcsúcsszögén (a metszeteknél) haladnak át az XÄ, Y7YÍ, ZÍZ7 és az X2X^ Y^, Z^ pontozott vonalak. Ezen pontozott vonalak mutatják az alapléc alapsíkjainak metsződéseit az XX, ZZ, Y'Y' es Y"Y" metszősíkokkal, melyeket az előzőekben már meghatároztunk. Az ellennfogaslécek (és az alapfogaslécek) méreteit a rajzokon a vonatkozó fogaskerekek szimbólumaival mutatjuk be, mivel ezen méretek nyilvánvalóan megegyeznek a fogaskeréknél, valamint a megfelelő fogaslécnél (akár az ellen-, akár az alaplécnél). Az említett szimbólumok (jelölések), amelyek „1" index-el van-3
