160101. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfóniumsók előállítására

160101 4 csoportot, az alkil-részben legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó ciklohexil­alkil- vagy a fenilgyűrűben adott eset­ben - helyettesített fenilalkil-csoportot, fenilcsoportot, piridil-, ciano-, acil-, 5 karbamoil-, formil-, fenüszulf onil-vagy az alkenil-részben 1—4 szénatomos al­kenilszulfonil-csoportot, X hidrogénatomot és Y hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos 10 alkilcsoportot képvisel, vagy ha R2 helyén hidrogénatom áll. akkor X és Y együtt, adott esetben egy oxigénatom közbezárásával, 3—10 helyettesítetlen 15 vagy karboxil-csoportokkal vagy 1—4 széraatoimos alkü-csoportokkal helyette­sített lánctagú polimetiilén-, alkenilén-, alkdienilén- vagy lalkitrienilán-láncot képez, vagy 20 X és Y karbonilcsoportokat képvisel, amelyek egymással egy oxigénatomon keresztül anhidrid-csoporttá is kapcsolódhatnak, vagy X és Y karbonil-, karbonsavészter, karbonsav­amid- vagy nitril-csoportot képvisel­het — vagy b) valamely (II) általános képletű alkirut R3 —C=C—R 4 (II) ao — e képletben R3 és R 4 egymástól függetle­nül hidrogénatomot, adott esetben kettős-vagy hármaskötéseiket is tartalmazó, legfeljebb 18 „g szénatomos szénhidrogénláncot, az alkil-rész­ben legfeljebb 18 szénatomos ciklohexilalkil­vagy fenilalkil-csoportot, karboxilcsoportot, 1— 4 szénatomos alkoxikarbonilcsoportot, rövid­szénláncú alkoxicsoportot vagy fenilcsoportot .. képvisel, mimellett a fenti (I) vagy (II) képle­tekben szereplő Rí, R3 és R 4 helyén álló szén­hidrogéncsoportok és/vagy az R2 helyén álló alkilcsoportok ciano-, karboxil-, az alkil-rész­ben 1—-4 szénatomos alkoxikarbonil-, alkoxi-, alkilamino-csoportokkal, továbbá halogénato­mokkal, amino- és/vagy hidroxilcsoportokkal, valamint az R1; R 2 , R ? és R 4 helyén álló fe­i\: l2soportok halogénatomokkal 1—4 szénatomos alkilcsoportokkal, amino-, nitro-, karbonsav­vagy szulfonsav-csoportokkal és/vagy az alkil­részben 1—4 szénatomos alkoxi-;, mono- vagy dialkilamino-csonortokkal lehetnek helyettesít­ve — kénsavval, foszforsavval, polifoszforsav­val, fluorhidrogénsavval, perklórsavval, alumí­niumkloriddal, alumíniumbromiddal vagy bór- °5 fluoriddal erősen savasra alított közegben, —20 °C és +120 C C közötti hőmérsékleten va­lamely szerves szulfidra addicionálunk. Ha a fenti meghatározásnak megfelelő vegyü­letekben Rx helyén helyettesítetlen, adott eset- 60 ben kettőskötést is tartalmazó és a főlánoban legfeljebb 18 szénatomos, esetleg heteroatomok­kal megszakított szénhidrogéncsoport áll, ak­kor ez pl. metil-, etil-, propil-, butil-, terc.butü-, $5 45 50 pentil-, izopentil-, hexil-, oktil-, decil-, tetrade­cil-, hexadecil-, oktadecil-, vinil-, but-3-enil-, hex-2-enil-, okt-3-enil- vagy lalliloximetdl-cso­port lehet. Ha R2 helyén legfeljebb 10 szénatomos he­lyettesítetlen alkilcsoport áll, akkor ez pl. me­til-, etil-, izopropil-, pentil-, heptil-, oktil-, no­nil- vagy decilcsoport lehet. Ha R2 helyén acilosoport áll, akkor ez pl. acetil- vagy benzoilcsoport lehet; alkenilszul­fonil-csoportként R2 pl. vinilszulfonil-csoportot képviselhet. Ha X és Y együtt alkenilén-, alkdieniléri­vagy alktrienilén-láncot képez 3—10 lánctag­gal, akkor az ezekben jelenlevő további ket­tőskötések az (I) általános képletű alkénben je­lenlevő kettőskötéssel konjugált vagy nem kon­jugált helyzetben állhatnak. Ha R3 és R 4 helyén helyettesítetlen, adott esetben kettős- vagy hármaskötéseket is tartal­mazó, legfeljebb 18 szénatomos szénhidrogén­lánc áll, akkor ez pl. metil-, etil-, propil-, izo­propil-, 1-etilpropil-, butil-, izobutil-, pentil-, izopentil-, terc.pentil-, hexil-, oktil-, decil-, pen­tadecil-, hexadecil-, oktadecil-, but-3-enil- vagy hex-5-inil-csoport lehet. Ha az Rí, R3 és/vagy R 4 helyén álló szénhid­rogéncsoportok hidroxilcsoportokkal és/vagy halogén-, mint fluor-, klór- vagy brómatomok­kal vannak helyettesítve, akkor e helyettesítők­nek legalább két telített kötésű szénatommal kell elválasztva lenniök a kettős- ill. hármas­kötéstől. A találmány szerinti eljárásban (I) általános képletű alkén-kiindulóanyagként előnyösen oly alkéneket alkalmazunk, amelyek képletében R} jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, R2 hidro­génatomot, a főláncban legfeljebb 10 szénato­mos allkálcsopocrtot, az alkil-részben legfeljebb 10 szénatomos ciklohexilalkil- vagy fen'lalk'l­csoportot, vagy pedig fenil-csoportot képvisel, mimellett az említett alkil- és fenilcsoportok az* általános képletek meghatározásában megadott módon helyettesítve is lehetnek, X hidrogén­atomot, Y pedig hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot képvisel, különösen pedig oly (I) általános kéoletű alkének alkal­mazhatók előnyösen, amelyek képletében Rt és Rj hidrogénatomot képvisel, vagy amelyek képletében Rí 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy előnyösen hidrogénatomot, R2 hidrogén­atomot, X és Y együtt pedig egy 3—10 lánc­tagú polimetiléncsoportot, alkenilén-, alkdieni­lén- vagy alktrienilén-láncot képvisel. Ilyen kiindulóanyagfcént alkalmazható alifás vagy cikloalifás vegyületek példáiként a követ­kezők említhetők: etilén, propén, 1- vagy 2-butén, 2,3-d:imetil-but-2-én, l,4-dioiano-but-2-én, 4,4-dietoxikarbonil-but-l-én, 2,4,4-trimetil-pent­-2-én, 1-, 2-, 3 vagy 4-oktén, 1-dodecén, 1-hex.a­decén, 1-oktadecén, 1-eikozén, butadién, izop­rén, 1,5-hexadién, 1,4- vagy 1,-7-oktadién, 1/,15--hexadekadién, 3-(2'-hidroxifenil)-prop-l-éni; 3--eiklohexil-prop-1-én, dipropeniléter, S-alíi.ltio~

Next

/
Oldalképek
Tartalom