160098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémszálak és fémrudak volumetrikusan méretpontos darabolásához

MAGYAK NÉPKÖZT A RS AS AG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1909. II. 12. (GE—759) Közzététel napja: 1971. IX. 08. Megjelent: 1973. II. 28. 160098 Nemzetközi osztályozás: B 23 d 31/00 Feltalálók: Aranyos György oki. villamosmérnök, 12%, Barazsy József oki elektrotechnikus, 6%, Dörflinger István oki. elektrotechnikus 2%, Erdődi Kálmán oki. gépésztechnikus, 2%, Fekete István tud. munka­társ, 3%, Gál Árpád oki. szaktechnikus, 21%, Kopetka Béla oki. gépész­mérnök, 3%, Kiss István oki. elektromérnök, 21%, Simon Vera tud. munkatárs, 6%, Dr. Szentay Endre tud. munkatárs, 3%, Vas Iván oki. gépészmérnök, 21%, Budapest Tulajdonos: Gépipari Technológiai Intézet, Budapest, 93%, Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodái Budapest, 7% Eljárás és berendezés fémszálak és fémrudak volumetrikusan méretpontos darabolásához 1 A találmány eljárás és berendezés fémszálak és fémrudak volumetrikusan méretpontos dara­bolását biztosító automatika egységgel ellátott mérő és vezérlő rendszerhez. Ismeretes, hogy hideg és meleg hengersorok- 5 nál méretellenőrzésre, továbbá az anyagvastag­ság szabályozására, hengersor vezérlésre, vala­mint hideg és meleg bugák keresztmetszeteinek ellenőrzésére és ezen bugák volumetrikusan pontos darabolásánál használatos keresztmet- io szetmérő, vagy térfogat- illetve vastagságmérő műszerek, vagy közvetlen érintkezés útján (le­tapogatás), vagy közvetett módszerekkel (pl. kapacitiv, vasmagos induktív, pneumatikus, op­tikai, izotópos stb.) működnek. 15 A mérendő keresztmetszetet, vagy anyagvas­tagságot közvetlenül letapogató rendszerek hát­rányai, hogy csak finom anyagfelületek esetén alkalmazhatók, továbbá lassúak és még ekkor 20 is a letapogató kopása miatt pontosságuk kor­látozott. Az eddig alkalmazott, közvetett meg­oldású módszerek pedig, vagy szintén csak * finom, megmunkált felületű anyagoknál alkal­mazhatók, vágy pedig egyenletesen változó és 25 kis méret tartományon belül maradó kereszt­metszetű, illetve vastagságú anyagok mérése esetén használhatók, továbbá nem egyszer kül­ső zavarokra és behatásokra is rendkívül érzé­kenyek (pl. kapacitiv, pneumatikus mérési mód- 30 szerek). A fémszálak és fémrudak darabolására szolgáló hagyományos berendezések a munka­darabokat egy előre megbatározott és fixre be­állított hosszméretre darabolják. Ezen beren­dezések hátránya egyrészt az, hogy mivel fix hosszra darabolnak, a darabolandó anyag ke­resztmetszetváltozásaiból adódó szelvényméret eltéréseket nem veszik figyelembe, másrészt ugyancsak ismert automatikus daraboló meg­oldások az adott darabolandó rúd teljes hosszá­ból és súlyából állapítják meg a kívánt súly­nak megfelelő, átlag darabolási hosszot. Ebből adódóan a ledarabolt előnyártmányoík térfogata, illetve súlya nagy eltérést mutat egymás kö­zött, valamint az előírt névleges értéktől. A ke­resztmetszetváltozások egyrészt a darabolandó anyagok gyártási mérettűréséből, másrészt a gyártás során a felületükön keletkező hibák (repedések, gyűrődések, gödrösség, felületi zá­ródmányosság) eltávolításából adódnak. Az a tény, hogy a gyártási tűréseket, valamiint a fe­lületi hibák eltávolításának mértékét szabvá­nyok rögzítik, lényegében egységesíti a helyze­tet. De végső soron, ha a tűrésmezőket és a felületi hibaeltávolítás megengedett mértékét a névleges keresztmetszethez viszonyítva száza­lékosan fejezzük ki azt látjuk, hogy a névleges keresztmetszetre ±5 ±10%-os eltérések — a szabványok szerint — megengedettek. Felméré­seink alapján megállapítottuk, hogy a darabolt 160098

Next

/
Oldalképek
Tartalom