160098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémszálak és fémrudak volumetrikusan méretpontos darabolásához

3 160098 4 anyagok súlyeltérése •— a névleges súlyra vonatkoztatva ~-}-.5 -1-18% között ingadozik és átlagosan ~-j-8 -j-9%. A találmány célja az említett hátrányok kiküszöbölése, nevezetesen olyan eljárás létesítése, amelynél a darabolandó anyag keresztmetszetét mérve a darabolási hosszméretet úgy korrigáljuk, hogy biztosítsuk a levágott darabok volumetrikus méretpontosságát. A mérendő keresztmetszet lehet kör, négyzet, téglalap, vagy egyéb profilú is. Az egyszerű zárt, a profil kantúrját követő kellően megválasztott légrésű és szélességű mérőtekercsben (induktor) központosán mozgatandó a mérendő anyag, amely a tekercs induktivitását változtatja meg, vagyis impedancia változást hoz létre, a keresztmetszet (vagy vastagság, vagy térfogat) változásával arányosan. Ez az induktivitás változás rezgőkör elhangolás, vagy hídbakapcsolás esetén hídegyensúly felborulás miatt, a keresztmetszet, illetőleg vastagság változással arányos mérő-oszcillátor frekvencia, illetőleg hidegfeszültség változást hoz létre, amely a szükségletnek megfelelő áramkörökkel feldolgozható. A központosságtól való eltérés, az anyag behelyezése, illetőleg mozgatásaikor még 1%-on belüli mérési pontosság esetén is ± 2—3 mm lehet. Folyamatos vastagság, illetőleg térfogat, — vagy keresztmetszetváltozás mérése esetén a pontossági kívánalomnak megfelelő sűrűségben, a mérendő anyag hossza mentén mintavételezéssel történik a mérés. A találmány szerinti keres-ztaietszetmérő rendszer közvetett jellegű, érintkezés nélküli mérési módszer. Alkalmas finom és durva felületek, továbbá hirtelen változó méret- és keresztmetszetváltozások kimutatására. Az érzékelő tekercs robosztus kialakíthatóságából (tetszőleges vastagságú, egyszerű tekercs) és az aránylag nagy légrésből adódóan a külső behatásokra, valamint a rendszer konstrukciójából adódóan külső elektromos zavarokkal szemben is érzéketlen. A mérőrendszer kialakítása olyan, hogy pontossága nem függ az anyag felületének minőségétől (oxidáció, durva és finomfelület) és az anyagminőségtől. A mérőrendszer meleg- és hideg anyagok mérésére is alkalmazható. A mérőfej elmozdulás<mérő egységének feladata, hogy mérje és jelezze ki a keresztmetszetérzékelő indulktoirban előtolt anyag mindenkor megtett útját. Az elmozdulás érzékelése pl. .megoldható léptetőimotor alkalmazásával. A találmány szerinti léptetőmotoros elmozdulásimérő egység működése a léptetőmotorok azon tulajdonságán alapszik, hogy bármelyik léotetőmotor forgórészét megforgatva a láptetőmotor állórészén elhelyezett tekercsben feszültség indukálódik. Ezen indukált feszültség frekvenciái a a fordulatszámmal arányos. Ennek megfelelően — csak példaként megemlítve — ha az előrehaladó anyaghoz dörzsk-ereket helyezünk, s a léptetőmotor tengelyét fogaskerék áttételen keresztül hajtjuk meg a dörzskerékről, a léptetőmotor állórész tekercsében indukálódott feszültség frekvenciája arányos az anyag f> haladásának sebességével. Az elmozdulásmérő egység ezt az indukált feszültség frekvenciát impulzus számossággá alakítja, mely meghatározza az anyag mindenkoron megtett útját. A mérendő anyag előre, vagy hátrafelé tör-10 ténő elmozdulásának megkülönböztetésére, megfelelően kialakított logikai áramkör szolgál, .-; amely az elmozdulás-mérő rendszer elektronikájának egyik fő része. 35 A találmány szerinti eljárás foganatosításához való berendezés példakénti kiviteli alakját, amely az eddig ismert hiányosságok kiküszöbölését célozza, az alábbi ábrák alapján ismertetjük : 20 az 1. ábra a mérő berendezés vázlata, a 2. ábra a kereszitmetszetmérő egységet, a 3. ábra az útelmozdulásmérő egységet, a 4. ábra az elmozdulásmórő egységet két 25 motorral, az 5. ábra az elmozdulásmérő egységet egy motorral, a 6. ábra a reverzálható léptetőmotor idődiagramját, 30 a 7. ábra az elmozdulásmérő egység logikai egységét, a 8. ábra a buga eleje és vége érzékelő egységet, a 9. ábra a jelfeldolgozó egységet, míg a S5 10. ábra az ütköző vezérlő egységet tünteti fel. Az 1. ábrán látható 1 jelű darabolandó anyagot a 14 továbbító görgök tolják előre. Eközben 40 az előzőekben már tárgyalt mérőfej 3 útmérő és 4 keresztmetszetmérő egységei megállapítják az anyag valós út- és keresztmetszeti méretéit és ennek megfelelően a számítóímű kiszámítja a darabolási hosszméretet. A 2 és 5 fotocellás 45 érzékelők a rúd végeinek helyzetét érzékelik. A vágási hossz korrigálását a 10 korrekciós görbetárcsa végzi el úgy, hogy a megfelelő szöghelyzetbe fordul. Ezáltal a 9 léghengerbe szerelt 7 ütköző dugattyú orra és a 6 ollökés-50 nek vágási síkja közötti távolság megváltozik a számítómű által kiszámított és korrigált hosszméretre. A levágás megtörténte után — amenynyiben a vágandó anyag keresztmetszete ezt indokolja — úgy korrekciót alkalmaz az ütköző, s tovább folytatódik automatikus ciklusban a darabolás. Amikor a darabolandó anyag hosszmértéke annyira lecsökken, hogy csak az .. ollókések előtti egy-két görgőn fekszik fel, működésbe lép a 13 rúdtoló szerkezet, s a görgősornak segítvén tolja előre az any&got, majd a tovább már nem darabolható rúdvéget kitolja az ollókések közül. A darabolási hossz névleges mértékre állítása a 8 szánnak a 11 menetes orsóval való elmozdításával történik. 65 A rúd elejének levágásához a 1,2 léghenger a 3 2