160083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cefalosporin C 7-aminocefalosporánsavvá való átalakítására, valamint cefalosporin C intermedier származékok előállítására

160083 8 marad 1220 ml vizes oldat. Az 1220 ml vizes oldatot két egyenlő részre osztjuk szét, ezen oldatokat Al és A2-vel jelöljük. A Al oldathoz vele azonos térfogatú etil­acetátot adunk és a pH-t 2,0-ra állítjuk be 6 normál sósav hozzáadásával. Extrahálás után az etilacetátos fázist leöntjük és a vizes fázist mégegyszer extraháljuk azonos mennyiségű etilacetáttal. Az etilacetát fázisokat egyesítjük és vízmentes nátriumszulfát hozzáadásával víz­telenítjük. Ily módon 1200 ml etilacetá-oldatot kapunk, melyben az ultraibolya analízis: sze­rint 11,5 g hatóanyag van. Az etilacetát oldat­hoz ezután hozzáadunk 16,6 ml kinolint, a ke­veréket egy darabig állni hagyjuk, majd egy éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. A keveréket ezután leszűrjük és a leszűrt szilárd anyagot 25 ml aoetonnal kimossuk, majd vá­kuum-szekrényben megszárítjuk. A keletkezett anyag az N-klóraeetii-cefalosporin C kinolin­sója, súlya 18,9 g. Az A2 oldathoz hozzáadunk 200 ml acetont és 810 ml etilacetátot. Az oldat pH-ját 6 nor­mál sósav hozzáadásával 2,0-ra állítjuk be és a két fázist szétválasztjuk. Az etilacetát-fázist nátriumszulfát hozzáadásával víztelenítjük és az így kapott 1080 ml etilacetát-oldat aktív anyag tartalma az ultraibolya analízis szerint 12,9 g. Az oldathoz 18,6 ml kinolint adunk és a keveréket beoltjuk. A' keveréket egy éjsza­kán át keverjük, majd leszűrjük. A leszűrt acetonnal kimossuk és vákuum szárítószekrény­ben megszárítjuk. A keletkezett anyag a N­-klóracetil-cefalosporin C kinolin-sója, súlya 17.8 g.­Az eredeti reaikciókeverék másik részét, 1520 ml-t egyenlő térfogatú etilacetáttal keverjük, 235 ml 6 normál sósav hozzáadásával az oldat pH-ját 2,0-ra állítjuk be, majd a két fázist szét­választjuk. A vizes fázist azonos térfogatú etil­acetáttal mégegyszer extraháljuk. Az etilace­tát-oldatokat egyesítjük, összrtérfogatuk 3000 ml és aktívianyag-tartalmuk az ultraibolya ana­lízis alapján 30.9 g. Az etilacetát oldatot ez­után három egyenlő kb. 1000 ml-es részre oszt­juk, melysíket Bl, B2 és B3 jelzéssel látunk el. A Bt oldatot vízmentes nátriumszulfát felett megszárítjuk, majd hozzáadunk 15 ml kinolint és a keveréket beoltjuk. A kinolinos keveré­ket egy éjszakán át szobahőmérsékleten kever­jük, leszűrjük és a leszűrt anyagot acetonnal kimossuk. A keletkezett anyag súlya szárítás után 1.2,6 g, az N-klóraoetiloefalasporin C kino­linsója. E terméket a továbbiakban Bl-el je­löljük. A B.2 oldatot szintén megszárítjuk nátrium­szulifát felett, majd betöményítjük 109 ml-es térfogatra. A tömény oldathoz 15 ml kinolint adunk, a keveréket beoltjuk és egy éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. A keverékei ezután leszűrjük, a leszűrt anyagot acetonnal kimossuk. A leszűrt anyag a kívánt termék ki­nolinsója, súlya szárítva 17,9 g. E termeiket B2-vel jelöljük. A B3 oldathoz 15 ml kinolint adunk ós elő­zetes szárítás nélkül beoltjuk. A keveréket egy éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, le­hűtjük, majd leszűrjük. A leszűrt anyagot ace­tonnal kimossuk és megszárítjuk, súlya 14,4 g. 2. példa: Ioncserélő gyantán tisztított cefalosporin C fermentlevet használunk fel, mely az ultraibo­lya elemzés szerint literenként 32,5 g aktív anyagot, a nikotinamido'S módszer szerint lite­renként 26,15 g aktív anyagot tartalmaz. Az oldatot jégfürdőben lehűtjük +10 °C-ra és hozzáadunk 1-ként 300 ml, acetont és 100 g szá­raz nátriumhidrotearbonátot. Az oldat pH-,ját ezután 8,5-re állítjuk be 25%-os nátriumhidr­oxid-oldattal. 45 ml diklóracetiWkloiridot felol­dunk 255 ml acetonban és hozzáadjuk az előző oldathoz, melyét +10 °C-on tartunk. Az aoe­tonos oldatot lassan, 15 perc alatt adagoljuk a vizes oldathoz, köziben az, oldat pH-ját 8,0 és 8,8 között tartjuk, szükséges esetben 25%-os nátriumhidroxid-oldat hozzáadásával. Az ada­golás befejezése után a keveréíket kivesszük a jégfürdőből és keverés közben, 20 perc alatt felmelegítjük 20 "C-ra. Az oldat pH-ját ezu­tán 6 normál-sósav adagolásával 3,5-re állítjuk be, majd hozzáadunk 70 ml etilacetátot. Az etilacetátós extrahálás közben további 6 nor­mál-sósav hozzáadásával pH 1,9-re savanyítunk. Az elegyet további 15 percig keverjük, majd lecentrifugáljuk. A tiszta etilacetát fázis tér­fogata 1940 ml és az, ultraibolya elemzés sze­rint 12,8 g aktív anyagot tartalmaz. Az etil­aoetáfos extrakthoz hozzáadunk 41 ml kinolint két egyenlő részletben és az elegyet beoltjuk. Hűtőszekrényben tartjuk 2 napon keresztül, majd leszűrjük, a leszűrt csapadékot acetonnal kimossuk és 35 °C-os vákuumszekrényben, meg­szárítjuk. A keletkezett anyag a N-diklóracetil­cefalosporin C kinolinsója, súlya 20,6 g. 3. példa: Megismételjük a 2. példában, leírl eljárást azzal az eltéréssel, hogy diklóraeetilklorid he­lyett 2-klér-propionilkloiridot használunk. A savklorid adagolása közben az oldat hőmérsék­lete 40 °C-ra emelkedik és az oldat pH-ja ne­hezen tarthptó, ingadozik 7,5 és 9,3 között. A keletkezett termék a N-(2->klórpropioTiiI)-aef:a­losporin C kinolinsója. 4. példa: Ugyanúgy járunk el. ahogy azt a 2. példá­ban leírtuk, de 4400 ml fermentléből indulunk ki,, mely az ultraibolya analízis szerint, 145 g aktív anyagot tartalmaz. Az oldathoz 133 ml klóracetil-kloridüt adunk és az elegyet 11 800 10 15 20 25 ;o 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom