160082. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként helyettesített benzol-származékokat tartalmazó rovarírtó-szer

160082 19 20 rollként 200 ml vízzel öntözött, ill. kezeletlen növényeket hagyunk fejlődni. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze, ahol a már előzőekben ismertetett osztályozási skálát alkalmazzuk: Koncentráció Osztályozási skála 12 3 Megjegyzés 10 ml koncentrátum/ /200 ml 4 ml koncentrátum/ /200 ml 2 ml koncentrátum/ /200 ml 200 ml víz kezeletlen 19. példa: 1 — 9 ~_ 8 8 9 1 élő lárva 1 kipusztult lárva Bountiful típusú babnövényeket kétsorosán, 3,6 méteres sorokban, 1,8 x 3,6 méter méretű zárt, laposfenekű kosarakkal együtt talajba helyezünk és a kosarakba 100—100 mexikói foltos babbogár lárvát teszünk. A kosarakat 500 ml olyan oldattal bepermetezzük, amelyekel 48%-os emuigálható koncentrátumból készítettünk. Ez a készítmény hatóanyagként III képletű vegyületet tartalmaz és a hígítást a kívánt koncentrációig végezzük. Minden egyes koncentrációjú oldattal 2—2 kosarat kezelünk, míg 2 kosarat kezeletlenül hagyunk. A kapott eredményeket az alábbi táblázatban részletezzük: telte után. ismét az előbbi kísérletnek vetjük alá, majd a kísérletet több héten keresztül megismételjük. A többhetes kísérlet eredményeit az alábbi táblázatban foglaljuk össze: 10 15 20 25 30 35 Koncentráció % Osztályozási skálaérték 0 1 2 3 1 (10 mg) 0,1 (1 mg) 0,01 (0,1 mg) 0 2. hét 1 0,1 0,01 0 5. hét 1 0,1 0,01 0 10. hét 1 0,1 0,01 0 15. hét 1 0,1 0,01 0 22. hét 1 0,1 0,01 0 5 10 10 10 5 10 10 10 10 9 10 megszakítva megszakítva 9 10 4 10 10 4 10 10 10 2 — 10 10 Adag x 0,45/0,4 ha % kipusztulás 0,8 98.5 0,4 75,5 0,2 71,5 0,1 13 0 20. példa: A III kénletű vegyület maradék-hatásosságát ,a•-következő módszerrel határozzuk meg: 1—1 ml III képletű vegyületet tartalmazó 1 ,%-os, 0,1%-os és 0,01%-os oldatot öntünk 0,5 literes edény aljára. A kontrollmintát hatóanyagmentesen csak aoetonnal készítjük. Az acetont elpárologni hagyjuk és 1Q mexikói foltos babbogár lárvát szitára téve az edény aljától 12,5 cm-es távolságban elhelyezzük. Az edényt 1 hétig félretesszük, majd a kísérlet befejezésekor a kontrollmintáknál a rovarlárvákból érett rovarok fejlődnek, míg a kezelt lárvák kifejlődése gátolt az alábbi táblázatban feltüntetett adatok szerint. A lárvákat 1 hét el-40 45 50 55 60 65 A találmány szerinti vegyületeket ötlépéses szintézissel állítjuk elő, kiindulóanyagként pedig a megfelelő fahéjsavat alkalmazzuk. Gyakorlati szempontokból a kiindulóanyagként használt fahéjsav benzolgyűrűiét már azokkal a szubsztituenselkkel helyettesítjük, amelyek jelenléte a végtermékben kívánatos. Kémiai okokból azonban egyes esetekben szükségessé válhat az, hogy a szubsztituensek bevezetését a szintézis valamely közbenső lépésében végezzük. Az ilyen műveletek nem jelentenek eltérést a tulajdonképpeni szintézis lépésektől. A szintézis során a fahéjsav oldalláncát a végtermék oldalláncának megfelelően kiegészítjük. A szintézis első lépésében a fahéjsav oldalláncának kettős kötését telítjük. A hidrogénezést a megfelelő hidrogénező katalizátor jelenlétében végezzük. Ebben a hidrogénezési lépésben aktívszénre felvitt palládium katalizátor alkalmazása megfelelőnek bizonyult. A reakciót 0—100 °C, előnyösen 20—40 °C közötti hőmérsékleten 6 atm nyomásig, előnyösen 2,10—3,5 atm nyomásértékek között hajtjuk végre. A megadott nyomásérték tulajdonképpen a kezdeti 10