160082. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként helyettesített benzol-származékokat tartalmazó rovarírtó-szer
160082 23 24 C példa: 41,2 g 3-(3,4-metiléndioxifenil)-propilalko'holí 66 ml széntetraikloridhan feloldunk, majd az ol. dathoz 20 pere lsforgása alatt keverés közben ;34 g foszfortribromidot adunk. A beadagolás közben a reakcióhőmérséklet 45 C-ig emelkedik. A beadagolás után a reakciókeveréket 10 percig 70 °C-ra melegítjük, majd 200 ml Őrölt jégre öntjük. A heterogén fázisú keveréket elválasztjuk és a vizes fázist 400 ml széntetrakloriddal extraháljuk. A széntetrakloridos kivonatot a reakciókeverékből elkülönített szerves fázissal kombináljuk, és a kombinált szerves fázisokat a megadott sorrendben telített nátriumhidrogénkarbonát oldattal, majd telített nátriumklorid oldattal mossuk, végül magnéziumszulfát felett szárítjuk. 1 órás állás után az oldatot leszűrjük, a szóntetrakloridot csökkentett nyomáson ledesztilláljuik, míg a desztillálási maradékot 0,5 Hgmm nyomáson frakcionáljuk és 116—119 közötti fejhőmérsékleten desztilláló frakciót felfogjuk. Ily módon 32 g 3-(3,4-metiléndioxifenil)-propilbromidoit kapunk. D példa: 40 g 3-(p-metöxifenil)-propÜbromid és 49,3 g trifenílfoszfin 500 ml benzolban készített oldatát visszafolyató hűtő alkalmazásával nitrogénlégkörben 96 óra hosszat melegítjük. A kivált szilárd anyagot szűréssel eltávolítjuk, ennek súlya 40 g. A benzolt csökkentett nyomáson távolítjuk el az oldatból és a maradékhoz 250 ml o-xilolt adunk. Ezt az oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával még 3 napig melegítjük. A forralás után kapott szilárd terméket benzol-hexán elegyből átkristályosítjuk, amikor még további 35 g termékhez jutunk. A kapott 3-(p--mietoxifenil)-propil-trifenilfoszfoniumbromid olvadáspontja 156—161 °C. Analízis (C2 8H 2 8BrOP) 10 15 20 25 35 40 10 perc leforgása alatt. A kapott sötétvörös színű oldatot nitrogénlégkörben szobahőmérsékleten még 2 óra hosszat keverésben tartjuk. A reakeiókeverékihez 9,0 g 6-metil-5-heptén-2-on 10 ml dimetilszulf oxidban készített oldatát adagoljuk. A keverést szobahőméréskleten még 16 óra hosszat folytatjuk a keton beadagolása után. A reagáltatás után a reakciókeveréket 350 ml vízzel felhígítjuk, majd kétszer éterrel extraháljuk. Az éteres oldatokat egyesítjük, vízzel, majd telített nátriumklorid oldattal mossuk, végül magnéziumszulfát felett szárítjuk. Az étert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és a kapott maradékot benzolos oldatban olyan oszlopba töltjük, amely 1 kg szilikagélt tartalmaz, Az eluálást benzollal végezzük és mindenkor 20 ml térfogatú frakciókat gyűjtünk: össze. A kívánt terméket először a 73. frakcióban kapjuk. A 73—150-ig terjedő frakciókat összegyűjtjük és így a kívánt termékhez jutunk. A végtermék nukleáris mágneses rezonancia spektruma igazolja, hogy a végtermék szerkezete a VIII képlettel egyező. Analízis (CigE^cO) Számított: C: 83,69% H: 10,14% Talált: C: 83,90% H: 10,45<>/0 30 F példa: Az E példa szerinti eljárást megismételjük azzal a különbséggel, hogy a p-metoxifenü-származék helyett a m-metoxifenil-származékot használjuk. A végterméket 105 °C-on és 0,04 Hgmm nyomáson desztilláljuk. A végtermék infravörös és nukleáris mágneses rezonancia spektruma igazolja azt, hogy a szerkezet megfelelő a várt VII képletnek. Analízis (CigH^eO) Számított: C: 33,66% H: 10,14% Talált: C: 83,94% H: 10,11%. Számított: C: 68,25% H: 5,72% Br: 15,62% Talált: C: 67,96% H: 5,76% Br: 15,45% A D példa szerinti eljárással még az alábbi foszfomumbromid-származékok állíthatók elő: 3-(m-metoxiferál)-propiltrifenilfoszfonium-bromid 3-(3,4-metiléndioxif enil)-propiltrifenilfoszfomum-bromid E példa: op.: 126—129 °C op.: 188—190 °C 0,071 mól butillitium 32,2 ml hexánban készített oldatát 50 ml vízmentes dimetilszulf oxidhoz adjuk. A bután fejlődést követően az oldathoz kisebb részletekben 35,0 g 3-(p-metoxifenil)-propil-trifenilfoszfoniumbromidot adunk G példa: Az E példa szerinti eljárást megismételjük azzal az eltéréssel, hogy a p-metoxifenil-származék helyett a 3,4-dimetoxifenil-származékot használjuk. A reakcióterméket 120 a C-on és 0,04 Hgmm nyomáson desztilláljuk. A végtermék nukleáris mágneses rezonancia spektruma igazolja azt, hogy a szerkezet megegyezik a várt IX képlettel. Analízis (Ci9 H 2 80 2 ) Számított: C: 79,12% H: 9,75% Talált: C: 79,34% H: 9,54%, H példa: Az E példa szerinti eljárást megismételjük azzal az eltéréssel, hogy a p-metoxifenil vegyület helyett a 3,4-metiléndioxifenil-származékot 65 használjuk. A végterméket először szilikagélen 45 50 65 12
