160057. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő berendezés változó keresztmetszertű öntöttbeton szerkezetek zsaluzatának mozgatására

7 A találmány elvileg a 3. ábra szerinti geo­metriai viselkedésen alapul, vagyis hogy két egyenes tengelyű, azonos hosszúságú Al—B2 rudak, amelyek egymást az O középpontban csuklósan keresztezik, valamennyi Al—Bl és 5 A2—B2 helyzetükben egymáshoz viszonyított párhuzamosságukat megtartják. Abban az eset­ben, ha több ilyen azonos módon hasonló „olló" van csuklósan egymáshoz kapcsolva, — mint ahogy a 4. ábrán látszik, — valamennyien meg- 10 tartják az Al—Bl stb. vonalak mentén egy­mással való párhuzamosságukat. Minden egyes Al—Bl stb. vonal minden egyes hossz változása esetén a többi ilyen vonal- ^5 nak megfelelő hosszváltozása következik be, miközben a vonalak párhuzamossága, — mint az 5. ábrából kiderül, — változatlanul megma­rad. Amennyiben az ilymódon fölépített rúd­szerkezethez az Al—Cl stb. rudakat csatlakoz- 2 o tatjuk, és amellett a Bl stb. pontokat mint csúszócsatlakozásokat a 6. és 7. ábra szerinti értelemben alakítjuk ki, akkor is ezek a rudak minden esetben egymással kölcsönösen párhu­zamosak maradnak. A Bl stb. csúszócsatlako- 25 zások valamennyi meghatározott helyzetében az Al—Cl stb. rudak rögzített állapotban vannak, és ilymódon a rudazat egy tetszőleges számú ,,olló"-egységből, illetve modulból álló összetett és geometriailag határozott síkbeli konstrukciót 30 eredményez. Abban az esetben, ha az ilymódon összeállí­tott síkbeli szerkezet az Al—Cl stb. vonalak mentén hasonló ,,olló"-egységekkel, illetve mo­dulokkal, például a Dl—FI stb. rudak, vala- 35 mint az El stb. csúszócsatlakozásök mentén össze van kapcsolva, — mint az a 8. és 9. ábrán látszik, — ezek a Dl—FI stb. rudak minden esetben az Al—Cl stb. rudakkal párhuzamosak maradnak. Minthogy a Bl stb. csúszócsatlakozá­sok egységesek, a rudak párhuzamos mozgása tökéletes szinkronban zajlik le. Emmellett pe­dig az Al—A2, A2—A3 stb. távolságok a Dl— —D2, D2—D3 stb. távolságokkal azonosak, és így mindenképpen egy geometriailag határo­zott egyenes vonalakból összetett térbeli szer­kezetet kapunk. Ezzel szemben, amennyiben ezek a távolságok nem azonosak, akkor a 10. ábrán vázlatosan föltüntetett görbült térbeli szerkezetet nyerjük, ahol Al—A2 = A2—A3 „ stb,, és Dl—D2 = D2—D3 stb., valamint Dl— —D2 = Al—A2-vel. Minden adott időpillanatban az elvileg leírt módon fölépített térbeli szerkezet mint az előb­bi esethez hasonló Al—A2—Ba—Bl—El—E2— &5 —D2—Dl parallel-epipedan jellegű és megfe­lelően összetett test fogható föl, amelyben vala­mennyi (a jelen esetben függőleges) Al—Bl stb. és Dl—El stb. rúd fölülnézetben meghatá­rozott geometriai helyzetet foglal el. Egy vagy több Al—Bl stb. rúdnak valamennyi azonos 60 nagyságú függőleges hosszváltozása megváltoz­tatja minden ilyen rúdnak a terv szerint ellen­tett oldalon elhelyezkedő rúdját egy bizonyos adott geometriai aránynak megfelelően. 65 8 A 11. ábra két egymással ferde szöget be­záró „olló"-egységet, illetve modult mutat egy­séges függőleges Al^Cl és A2—C2 rudakkal, illetve oszlopokkal, melyeknél az egységek, il­letve modulok minden esetben egy saját elkü­lönített Bl és B2 illetve Gl és G2 csúszócsat­lakozással rendelkezik, A megfelelő Hl illetve H2 csúszócsatlakozásök a Dl—FI valamint a D2—Fa függőleges vezetőrudak, illetve oszlopok mentén vannak kialakítva. A Dl—FI és D2—F2 rudak párhuzamos moz­gása az Al—Cl és A2—C2 rudak irányában ily módon az utóbbi rudak kölcsönös párhuza­mos mozgása nélkül végbemehet, mint ahogy az a 12. ábrából világosan látható. Ugyanilyen módon az Al—Cl, valamint A2—C2 rudak köl­csönösen párhuzamosan mozgathatók anélkül, hogy a Dl—D2, valamint a D2—F2 rudak az Al—Cl és A2—C2 irányban mozognának. A 13. és 14. ábrák fölülnézetben ábrázolnak egy-egy példakénti sokszög alakú szabályozó berendezést, amelyek az előbbiekben leírt geo­metriai alapelveik szerint rudakból vannak föl­építve. Mindkét esetben szemléltető példaként föltételeztük, hogy a szabályozó berendezés A—A—•... külső kerületi kontúrját az A'—A'— .. . méretre kell redukálni. Mindkét ábránál egy-egy oldalnézeti részt is bemutatunk, me­lyek a szabályozó berendezés méretcsökkentésé­nek folyamatát vannak hivatva megvilágítani. Mindkét esetben a D—D—...belső kerületi kontúr változatlan nagyságú marad, melyet szemléltetés kedvéért az oldalnézeti rajzon jelölt D—H vonal menti vonatkozással jelöltünk. A vonatkozási jelekként alkalmazott betűket a már előbbi jelzésekkel analóg módon használ­tuk, így például a rudak és csomópontok jelei megfelelnek a 11. és 12. ábráknál alkalmazott jeleiknek. A 15—18. ábrák vázlatos módon azt mutat­ják, hogy a találmányi gondolat értelmében a geometriai szerkezet A—G vonala e szerkezet tengelye irányában hogyan mozog önmagával párhuzamosan. Az ábrán a szerkezet belső su­garát „r" betűvel külső sugarát pedig „R" be­tűvel jelöltük. Az A—D—H—G szabályozható, illetve hajlékony tárcsa vízszintes vetületéneik maximális hossza „a", minimális hossza pedig ,,b" radiális irányban mérve. A 15. ábra szerinti kiinduló állásban a D—H jelű függőleges vonalak a vízszintes síkhoiz ké­pest azáltal vannak helyileg rögzítve, hogy mindkét gyűrű alakú D—D— . . . valamint H—H— . . . zárt sokszögnek meghatározott és változatlan kerületi kontúrja van, melyet a 16—18. ábrákon a D—H vonal mentén jelölt vonalkázás mutat. A 15. ábrán a belső sugár rl-el van jelölve1 , és így a külső sugár hosszaként R = rl +a érték adódik. Az A—G függőleges vonalak ezután egy (a—b) értékkel — amely a 16, ábrán lát­szik — mozdul el önmagával párhuzamosan, és ezáltal az R' = rl -f- b értékű külső sugarat kapjuk. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom