160057. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő berendezés változó keresztmetszertű öntöttbeton szerkezetek zsaluzatának mozgatására

7 A találmány elvileg a 3. ábra szerinti geometriai viselkedésen alapul, vagyis hogy két egyenes tengelyű, azonos hosszúságú Al—B2 rudak, amelyek egymást az O középpontban csuklósan keresztezik, valamennyi Al—Bl és 5 A2—B2 helyzetükben egymáshoz viszonyított párhuzamosságukat megtartják. Abban az esetben, ha több ilyen azonos módon hasonló „olló" van csuklósan egymáshoz kapcsolva, — mint ahogy a 4. ábrán látszik, — valamennyien meg- 10 tartják az Al—Bl stb. vonalak mentén egymással való párhuzamosságukat. Minden egyes Al—Bl stb. vonal minden egyes hossz változása esetén a többi ilyen vonal- ^5 nak megfelelő hosszváltozása következik be, miközben a vonalak párhuzamossága, — mint az 5. ábrából kiderül, — változatlanul megmarad. Amennyiben az ilymódon fölépített rúdszerkezethez az Al—Cl stb. rudakat csatlakoz- 2

o tatjuk, és amellett a Bl stb. pontokat mint csúszócsatlakozásokat a 6. és 7. ábra szerinti értelemben alakítjuk ki, akkor is ezek a rudak minden esetben egymással kölcsönösen párhuzamosak maradnak. A Bl stb. csúszócsatlako- 25 zások valamennyi meghatározott helyzetében az Al—Cl stb. rudak rögzített állapotban vannak, és ilymódon a rudazat egy tetszőleges számú ,,olló"-egységből, illetve modulból álló összetett és geometriailag határozott síkbeli konstrukciót 30 eredményez. Abban az esetben, ha az ilymódon összeállított síkbeli szerkezet az Al—Cl stb. vonalak mentén hasonló ,,olló"-egységekkel, illetve modulokkal, például a Dl—FI stb. rudak, vala- 35 mint az El stb. csúszócsatlakozásök mentén össze van kapcsolva, — mint az a 8. és 9. ábrán látszik, — ezek a Dl—FI stb. rudak minden esetben az Al—Cl stb. rudakkal párhuzamosak maradnak. Minthogy a Bl stb. csúszócsatlakozások egységesek, a rudak párhuzamos mozgása tökéletes szinkronban zajlik le. Emmellett pedig az Al—A2, A2—A3 stb. távolságok a Dl— —D2, D2—D3 stb. távolságokkal azonosak, és így mindenképpen egy geometriailag határozott egyenes vonalakból összetett térbeli szerkezetet kapunk. Ezzel szemben, amennyiben ezek a távolságok nem azonosak, akkor a 10. ábrán vázlatosan föltüntetett görbült térbeli szerkezetet nyerjük, ahol Al—A2 = A2—A3 „ stb,, és Dl—D2 = D2—D3 stb., valamint Dl— —D2 = Al—A2-vel. Minden adott időpillanatban az elvileg leírt módon fölépített térbeli szerkezet mint az előbbi esethez hasonló Al—A2—Ba—Bl—El—E2— &5 —D2—Dl parallel-epipedan jellegű és megfelelően összetett test fogható föl, amelyben valamennyi (a jelen esetben függőleges) Al—Bl stb. és Dl—El stb. rúd fölülnézetben meghatározott geometriai helyzetet foglal el. Egy vagy több Al—Bl stb. rúdnak valamennyi azonos 60 nagyságú függőleges hosszváltozása megváltoztatja minden ilyen rúdnak a terv szerint ellentett oldalon elhelyezkedő rúdját egy bizonyos adott geometriai aránynak megfelelően. 65 8 A 11. ábra két egymással ferde szöget bezáró „olló"-egységet, illetve modult mutat egységes függőleges Al^Cl és A2—C2 rudakkal, illetve oszlopokkal, melyeknél az egységek, illetve modulok minden esetben egy saját elkülönített Bl és B2 illetve Gl és G2 csúszócsatlakozással rendelkezik, A megfelelő Hl illetve H2 csúszócsatlakozásök a Dl—FI valamint a D2—Fa függőleges vezetőrudak, illetve oszlopok mentén vannak kialakítva. A Dl—FI és D2—F2 rudak párhuzamos mozgása az Al—Cl és A2—C2 rudak irányában ily módon az utóbbi rudak kölcsönös párhuzamos mozgása nélkül végbemehet, mint ahogy az a 12. ábrából világosan látható. Ugyanilyen módon az Al—Cl, valamint A2—C2 rudak kölcsönösen párhuzamosan mozgathatók anélkül, hogy a Dl—D2, valamint a D2—F2 rudak az Al—Cl és A2—C2 irányban mozognának. A 13. és 14. ábrák fölülnézetben ábrázolnak egy-egy példakénti sokszög alakú szabályozó berendezést, amelyek az előbbiekben leírt geometriai alapelveik szerint rudakból vannak fölépítve. Mindkét esetben szemléltető példaként föltételeztük, hogy a szabályozó berendezés A—A—•... külső kerületi kontúrját az A'—A'— .. . méretre kell redukálni. Mindkét ábránál egy-egy oldalnézeti részt is bemutatunk, melyek a szabályozó berendezés méretcsökkentésének folyamatát vannak hivatva megvilágítani. Mindkét esetben a D—D—...belső kerületi kontúr változatlan nagyságú marad, melyet szemléltetés kedvéért az oldalnézeti rajzon jelölt D—H vonal menti vonatkozással jelöltünk. A vonatkozási jelekként alkalmazott betűket a már előbbi jelzésekkel analóg módon használtuk, így például a rudak és csomópontok jelei megfelelnek a 11. és 12. ábráknál alkalmazott jeleiknek. A 15—18. ábrák vázlatos módon azt mutatják, hogy a találmányi gondolat értelmében a geometriai szerkezet A—G vonala e szerkezet tengelye irányában hogyan mozog önmagával párhuzamosan. Az ábrán a szerkezet belső sugarát „r" betűvel külső sugarát pedig „R" betűvel jelöltük. Az A—D—H—G szabályozható, illetve hajlékony tárcsa vízszintes vetületéneik maximális hossza „a", minimális hossza pedig ,,b" radiális irányban mérve. A 15. ábra szerinti kiinduló állásban a D—H jelű függőleges vonalak a vízszintes síkhoiz képest azáltal vannak helyileg rögzítve, hogy mindkét gyűrű alakú D—D— . . . valamint H—H— . . . zárt sokszögnek meghatározott és változatlan kerületi kontúrja van, melyet a 16—18. ábrákon a D—H vonal mentén jelölt vonalkázás mutat. A 15. ábrán a belső sugár rl-el van jelölve1

, és így a külső sugár hosszaként R = rl +a érték adódik. Az A—G függőleges vonalak ezután egy (a—b) értékkel — amely a 16, ábrán látszik — mozdul el önmagával párhuzamosan, és ezáltal az R' = rl -f- b értékű külső sugarat kapjuk. 4