160057. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő berendezés változó keresztmetszertű öntöttbeton szerkezetek zsaluzatának mozgatására

9 180057 10 Ebben a helyzetben az A—G jelű függőleges egyenesek most már helyileg rögzítve vannak, vagyis az A—A— . . . illetve G—G— . .. zári sokszögek egy meghatározott rögzített külső kerületi kontúrt szabnak meg (amelyet a 17. ábrán az A—G egyenes mentén jelölt vonalkázással érzékeltetünk), míg a D—D— . . . valamint H—II— . . . belső sokszög ilymódon rögzített helyzetéből fölszabadul. A D—H függőleges egyenesek most . már az (a—b) értékkel a. 17. ábra szerinti legbelső helyzetbe önmaguk-kal párhuzamosan elmozdíthatók. Ebben a helyzetben a D—H egyeneseket újból rögzítjük, az A—G egyeneseiket felszabadítjuk, és így a 15. ábráéval analóg állapotot hozunk létre. .Ilymódon a belső sugarat sikerült r2 értékre redukálni. Más szóval tehát a külső sugár R' = — r'2 + a (== rl +b) értékűnek adódik. Ezután a miár leírt módon A—G függőleges egyenesek ismét (a—b) szakasszal a 18. ábra szerinti helyzetbe önmagukkal párhuzamosan elmozdíthatók (R' = r2+b). A leírt folyamat ezután tetszés szerint megismételhető. Ugyanilyen módon az A—G függőleges vonal tetszőleges párhuzamos mozgatása is a szerikezet középtengelyének irányában megvalósítható. A 19. és 20. ábrák elvileg azt mutatják, hogy az előbbiekben leírt A—D—H—G geometriai szerkezet esetében az A—G függőleges vonal mentén például egy sarokmerev 1 járom a 2 zsaluzótáblákkal hogyan szerelhető össze, miközben ezeket a zsaluzó táblákat a jármok állíthatóan kialakított 3 támasztórúdjai viselik, és e 3 támasztórudak segítségével azok tetszőleges I—I hajlásszögbe állíthatók be. Ez elvileg megfelel a csúszózsaluzatos betonozásnál alkalmazott fő berendezésnek, melynél a szerkezet valamennyi egységének mozgatása egy tetszőleges hajlású I—I vonal mentén bizonyos emelőerőt igényel, melyet az előbbiekben ismertetett kivitel szerint 4 csavaremelők segítségével fejtünk ki. Az előbbiekben leírt geometriai elrendezés szerinti rögzített és csúszó csuklós csomópontokkal rudakból összeállított szabályozó berendezést kizárólag egymáshoz képest párhuzamos, a szemléltetett példákban bemutatott erők és hosszváltozásak segítségével, függőleges rudak útján hozunk létre, amely függőleges rudak az A és G csomópontokat kötik össze. A rudak megkívánt hosszváltozásához szükséges erőket vagy nyomóerőkként az A és G illetve D és H pontok között hozzuk létre, amikoris a függőleges rudak önmagukkal párhuzamosan egymásfelé mozognak, vagy pedig húzóerőkként, amely esetben a rudak ugyancsak párhuzamosan, de egymáshoz képest eltávolodó értelemben mozognak. Ezáltal — mivel valamennyi erő és elmozdítási irány egymással párhuzamos (és a jelenleg megválasztott példában függőleges) — ezeknek az erőknek és csomóponti mozgásoknak létrehozására szolgáló berendezés lényegesen egyszerűsíthető, szabványosítható és egyszerű módon szinkronizálható, valamint a mozgatandó csuklópontok kívánt mozgatása nagyfokú pontossággal végezheti. Ezen túlmenően a találmány szerinti rend-5 szer a szabályozó berendezés folyamatos vagy fokozatos méretváltozásiát is tisztán gyakorlati módon egyetlen központi működtető helyről lehetővé teszi. Az ilyen köziponti működtetésre szolgáló bereadezéseket különböző, szakmai kö-10 rökben jól ismert módon lehet kialakítani. Csúszózsaluzatos betonozás esetélben a 19. és 2G ábra szerinti tetszőleges hajlású I—I vonal mentén egyébként állandó nagyságú szakaszos és a 21. ábrán látható adott nagyságú Az moz-15 gás a 2 csúszózsaluzat és az 1 csúszózsalu-járom, vagyis más szóval az A pont számára egy horizontális irányú zíx nagyságú elmozdulást jelent, ahol a zfx eltolódás nagysága a I—I kontúralkotó x = f(y) függvény alakjától függ. Ennek 2C a lx horizontális elmozdulásnak létrehozása érdekében a 19. és 20. ábrán látható esetben az R sugarat egy megfelelő nagyságú /ÍR értékkel redukálni kell. A találmány szerint az előbbiekben részlete-25 zett geometriai folyamat során az R sugár említett redukcióját az A—G szakasz megnyújtásával lehet elérni. A /íz nagyságú és a I—I hajlásvonal menti mozgás a csúszózsaluzathoz alkalmazott emelőberendezés egy mászólépésé-30 nek (emelési lépcsőjének) felel meg, amely a I—I hajlású mászórúd mentén mérhető. Az ilyen jellegű mászólépés a szokásos csúszózsaluzati emelőberendezések esetében általában kereken 25 mm. Az ezzel együttjáró vízszintes 35 mozgás a I—I hajlásvonal dőlésszögétől és a mászólépés nagyságától függ. Emellett a szóbanforgó esetben az A—G szakasz szükséges megnyújtása az A—H, valamint a D—G rudak hosszától (melyek egymással egyenlőek), vala-40 mint attól a mindenkori hajlásszögtől függ, amelyet ezek a rudak az emelőmozgás során a zsaluzat síkjával bezárnak. Az A—G szakasz szükséges hosszváltozását minden egyes emelési lépés esetében a csúszózaluzat minden egyes 4f) magassági lépcsője számára az építendő szerkezet magassági irányában geometriailag, illetve matematikailag előre meg kell határozni. A 22. ábra gyakorlati példaként egy, az előbbiekben leírt geometriai szerkezetű, rudakból összeállított vezérlő berendezést mutat, melyet előnyösen csúszózsalus betonozásnál lehet alkalmazni. Ebben az esetben az egész szabályozó berendezés a csúszózsaluzaton belül foglal he-55 lyet A 22. ábrán a csúszózsaluzat jármait 1, a csúszózsaluzat tábláit 2, a zsaluzat és jármok közötti támasztóelemeket 3, az emelőket (csavaremelőiket) 4, ez utóbbiak támrúdjait pedig 4a jellel láttuk el. A vezérlő berendezésben az 1 járommal összekötött oszlop 5a, ezen oszlopok eltolható része 5b jelet kapott. Az 5a és 5b oszlopokkal összekötött, alapjában véve radiális irányú és egymással ollószárak 85 módjára kereszteződő rudakat 6, ezeknek a ru-5