160028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szívre ható sztroidszármazékok előállítására
5 -bórsavészterré alakítjuk, amely az adszorbensen teljesen elbomlik és újra tiszta gitoxinná alakul át. 2. példa: 5 200 mg gitoxint és 31,2 mg lenilbórsavat (mólarány 1:1) az 1. példa szerinti módon reagáltatunk. 170—171 C° olvadáspontú gitoxin-14,16--íenilbórsavésztert kapunk. Az oldhatósági vizs- 10 gálatok során ugyanazokat az oldhatósági tulajdonságokat tapasztaltuk, mint a gitoxin-14,16--bórsavészternél. A szilikagélen történő abszorpciós kromatografálás során a termék csak részben bomlik el gitoxinná. 15 3. példa A 2. példa szerint előállított gitoxin-14,16-fenilbórsavésztert feloldjuk 6 ml piridinben, hoz- 20 záadunk 2 ml ecetsavanhidridet és 3 órán át melegítjük 100 C°-on. A kapott «, ß, y, <5-tetraacetil-hidroxil-14,16-f enilbórsavésztert 1,3-propándiollal átészterezve a, ß, y, <3-tetraacetilgitoxint kapunk. A termék kloroform-ciklohexán elegy- «25 bői átkristályosítva 184—186,5 C°-on olvad. Formamidos oldatát propiléter-tetrahidrofurán 2:1 arányú keverékben futtatva az Rf érték 0,80. Jellemző a vegyületre a kromatogrammon triklórecetsav-klóramin T reagenssel való kezelés 30 után UV fényben jelentkező zöld fluoreszcencia. A cisz-glikol- és az acetilvándorlás-vizsgálat eredménye negatív. A termékből részleges savas hidrolízissel y,<5-diaoetil-gifcoxiganm-bisz-digitoxozid, y-aoetilgitoxigenm-monodigitoxozid és gi- 35 toxigenin keletkezik. 4. példa: 200 mg gitoxinból és 93,6 mg fenilbórsavból 40 (mólarány 1:3) az 1. példa szerinti módon gitoxin-14,16-feiiilbórsavészter-o!, /3-pirofenil-bórsavésztert állítunk elő. Olvadáspontja: 173— 176 C°. 5. példa 200 mg gitoxint és 312 mg fenilbórsavésztert (mólarány 1:10) az 1. példa szerinti módon rea- 50 gáltatunk. A desztilláció után kapott maradékot 2 ml ecetsavanhidriddel acetüezzük 6 ml piridinben 4 óra alatt 100 C° hőmérsékleten, y, <5-diacetil-gitoxin-14,16-fenilbórsiavészter-a, /j-pirofenilbórsavésztert kapunk. A termék ciklohexánból 55 való átkristályosítás után kapott hosszú tűs kristályai 212—217 C°-on olvadnak. Az anyag jól oldódik kloroformban. Forró ciklohexánban körülbelül 5%-ig oldódik. IR spektruma: C—0 (acetát): 1265 cm-1 (váll) B—0 : 1355 cm-1 (igen erős) C=0 : 1752 cm-i (gyenge) 6í> 6 6. példa Az 5. példa szerint előállított y, ő-diacetil-gitoxin-14,16-fenilbórsavészter-a, ^-pirof enilbórsavésztert 100 g szilikagélen kromatografáljuk. A fenilbórsavészter-rész lehasadása mellett y, fS-diaeetilgitoxin keletkezik. Aceton-eiklohexán elegyből átristályosítva tűs kristályokat kapunk,, amelyek olvadáspontja 253—259 C°. IR spektrum: a) C—0 (aceton): 1255 cmT1 (erős) b) C=0 : 1742 cm -* (erős) b) valamivel erősebb, mint a). Rj = 0,17 (a 3. példa szerinti futtató rendszsrrel). A kromatogramon triklórecetsav-klóramin T reagenssel való kezelés után UV fényben zöld fluoreszcencia mutatkozik. A cisz-glikol vizsgálat eredménye pozitív, az acetil-vándorlás eredménye negatív. Részleges savas hidrolízis után a 3. példában leírt termékeket kapjuk. 7. példa: 40 mg gitoxint és 3,2 mg ortobórsavat feloldunk 2 ml piridinben. 2 ml ecetsavanhidrid hozzáadása után a keveréket szobahőmérsékleten 7 napig állni hagyjuk. A reakciótermék 50% a, '/?,7,á-tetraaoetil-gitoxinból (R/ •= 0,76), a 6. példa szerinti futtató rendszerrel, 35%a',ß,y-, illetve íí,i5,:(3-triiacetil-bitoxin-ból (R/ = 0,62) és 15% a, /?-diacetil-gitoxinból (R/ = 0,41) áll. 8. példa: 100 mg lanatozid B-t 12,2 mg fenilbórsavval (mólarány 1:1) piridinben szobahőmérsékleten lanatozid B-14,16-fenil-bórsavészterré alakítunk. 6 óra múlva a reakcióelegyhez 3,5 ml ecetsavanhidridet adunk, és az elegyet 2 óra alatt fokozatosan 60—90 C°-ra melegítjük. Az oldatot vákuumban szárazra pároljuk. Maradékként 2', 3', 4', 6', y, ő-hexaacetil-lanatozid B-14,16-fenilbórsav észtert kapunk. (A vesszőkkel jelzett számokkal a glukóz-rész szénatomjait jelöltük.) A fenilbórsav-csoportot 1,3-propilénglikollal acetonban lehasítva 2', 3', 4', 6', y, <5_hexaaeetil-lanatozid B-t kapunk, amelyből ciklohexán-acetonos átkristályosítás után összecsomósodott tűs kristályok képződnek. Olvadáspontja 221—225 C°. Jól oldódik acetonban, kloroformban, benzolban és etilacetátban, oldódik metanolban, oldhatatlan ciklohexánban, petroléterben és propiléterben. IR spektrum: a) C—0 (acetát): 1250 cm"1 b) C=0 : 1750 em"1 3
