160005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,4-dihidro-izokinolin- vegyületek előállítására

160005 3 hogy egy (III) általános képletű amid-vegyüle­tet, ahol n jelentése a fenti, dehidratálunk. A (III) általános képletű kiindulási vegyületet könnyen előállíthatjuk például 3- vagy 4-met­oxi-íenetilamin és egy (IV) általános képletű 5 sav, ahol n jelenetése a fenti, reakciója útján, amelyet olajfürdőn való melegítéssel hajtunk végre néhány óra alatt. A dehidratálási reakciót a találmány szerint oly módon végezzük, hogy a (ITI) általános kép- io létű vegyületet egy dehidratálő szer, mint fosz­foroxiklorid, foszforpentaklorid, polifoszforsav vagy polifoszforsavas észterek jelenlétében me­legítjük. Oldószerként benzolt, toluolt, xilolt, kloroformot, széntetrakloridot stb. használha- 15 tunk előnyösen. A reakciót végezhetjük azonban úgy is, hogy ilyen oldószereket nem használunk. Ha dehidratálő szerként foszforoxikloridot al­kalmazunk, akkor az lehet egyszersmind a reak­cióelegy oldószere is. 20 Az így előállított (I) általános képletű izokino­lin-vegyületeket szabad bázis vagy só alakjában használjuk gyógyászati célokra. A szabad bázis és a só a szokásos módon átalakítható egymásba. 25 A gyógyászati szempontból elfogadható sókat előnyösen az alábbi savakkal képezzük: szervet­len savak, mint sósav, hidrogénbromid, perklór­sav, salétromsav, kénsav vagy foszforsav, vagy szerves savak, mint hangyasav ecetsav, propion- 30 sav, glikolsav, tejsav, piroszőlősav, oxálsav, ma­ionsav, borostyánkősav, almasav, fumársav, ma­leinsav, citromsav, borkősav, aszkorbinsav, hid­roximaleinsav, benzoesav, fenilecetsav, amino­benzoesav, metánszulfonsav, etánszulfonsav, ^5 benzolszulfonsav, p-toluolszulfonsav. szulfanil­sav, aszparaginsav vagy glutaminsav. Az (I) általános képletű izokinolin-vegyületek használhatók továbbá gyógyászati készítmények 40 alakjában, amelyek a hatóanyagokat enterális vagy parenterális adagolásra gyógyszerészeti adalékányagokkal kombinálva vagy összekever­ve tartalmazzák. Célszerűen olyan adalékanya­gokat használunk, amelyek nem reagálnak az (I) 45 általános képletű izokinolin-vegyületekkel. Ilyen például a zselatin, laktóz, glukóz, nátriumklorid, keményítő, magnéziumsztearát, talkum, növényi olajok, benzilalkohol, gyanták és más ismert gyógyszerészeti adalékanyagok. A gyógyászati 50 készítményeket elkészíthetjük folyadék, így ol­dat, szuszpenzió vagy emulzió alakjában is. A készítményeket sterilizáljuk és/vagy különféle segédanyagokat, így tartósító, stabilizáló, nedve­sítő vagy emulgeáló szereket adhatunk hozzájuk. 55 A készítmények más gyógyászati hatású vegyü­leteket is tartalmazhatnak. A találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli módjait az alábbi példákkal szemléltetjük: 60 1. példa (1) 4,1 g 3-metoxifenetilamiín és 4,0 g cikloihe­xilecetsav keverékét 3,5 órán át melegítjük (55 180—190 °C-os olajfürdőn, és a reakció során keletkező vizet desztillációval eltávolítjuk. Le­hűtés után a keveréket benzolban oldjuk. A ben­zolos oldatot 10%-os sósavval, vízzel, majd 10%-os nátriumihidroxiddal, végül újra vízzel mossuk. Az oldatot megszárítjuk, és az oldó­szert ledesztilláljíuk. A maradékot benzol ás n-hexián elegyéből átkristályosítva 6,28 g N­-(3-metoxifenetil)-2-ciklohexilacetamidot ka­punk színtelen tűs kristályok alakjában. Olva­dáspontja : 74,5 °C. Hozam: 84,1%. Elemi összetétele: Q7H25O2N Számított: C 74,14% H 9,15% N 5,09% Talált: C 74,43% H 9,38% H 5,11% (2) 6,0 g N-(3~metoxifeiietil)-2-ciklohexilaceta­mid, 30 ml abszolút benzol és 7 ml foszforoxiklo­rid keverékét 2 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alatt. A reakcióelegyet vákuumban bepá­roljuk. A maradékot a visszamaradt foszforoxi­klorid elbontása végett jeges vízzel keverjük össze, azután benzollal mossuk. A vizes fázist nátriumhidrogénkarbonáttal meglúgosítjuk, és a kapott olajat benzollal exraháljuk. A benzolos fázist vízzel mossuk, megszárítjuk, és bepárol­juk. A maradékot csökkentett nyomáson desztil­lálva, a 2 Hgmm nyomáson »170—176 °C-on le­vett frakcióból 5,04 g l-ciklohexilmetil-6-met­oxi-3.4-dihidroizokinolmt kapunk színtelen, viszkózus olaj alakjában. Hozam: 90%. A hidroklorid metanol-éter elegyből átkristá­lyosítva 195—196 °C-on olvad bomlás közben. Színtelen prizmás kristályos anyag. Elemi összetétele: C^H^ON-HCl Számított: C 69,50% H 8.24% N 4,76% Cl 12,06% Talált: C 69.52% H 8.21% N 4,72% Cl 12.01% 2. példa Az 1. példa (1) bekezdése szerinti módon 16,8 g N-(3-metoxifenetil)-3-ciklohexiipropionamidot áll f tunk elő, azzal a különbséggel, hogy kiindu­lási anyagként ciklohexilecetsav helyett 10,3 g ciklohexil-ropionsavat használunk. Benzolból átVx: .stályosítva színtelen, tűs, kristályos termé­ket kanunk. Olvadáspontja: 60—61,5 C. Hozam: 87,7%. Elemi összetétele: CisH27 O^N Számított: C 74,70% H 9,40% N 4,84% Talált: C 74,91% H 9,54% N 4,82% Az 1. példa (2) bekezdése szerinti módon 16 g l-(2-ciklohexiIetil)-8-metoxi-3,4,-dihidroizokino­lin-hidrekloridot állítunk elő azzal a különbség­gel, hogy kiindulási anyagként N-(3-metoxifen­etil)-2-ciklohexilacetamidot használunk. Izopro­panol-éter elegyből átkristályosítva színtelen, tűs, kristályos terméket kapunk, amely 173— 174 °C-on olvad bomlás közben. Hozam: 91,5%. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom