159993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés töltött, vagy töltetlen üreges édesárú féltermék előállítására, különösen kemény cukor- vagy bonbonmasszából

• 7 forgó körülbelül hengeres 1 formát alkalma­zunk. A cukormasszát azon a vízszintes 3' töltő­csövön keresztül adagoljuk, amely az üreges 1' öntőforma belső végéig nyúlik be. A forma for­gatásakor a már előzetesen megállapított meny- 5 nyiségű folyékony vagy nyúlós 4 keménycukor masszát adagoljuk, mimellett a 3' töltőcsövet is egyidejűleg és fokozatosan kihúzzuk az 1' öntőformából. Így cső alakú üreges édesáru félterméket kapUnk, amelyet ugyancsak meg- io tölthetünk, vagy más módon kerülhet tovább­feldolgozásra. * A további 9—20. sz. ábrákon azoknak az édesáruknak különböző kiviteli példáit ábrázol- 15 juk, amelyeket az előbb leírt eljárással állítunk elő. Így a 9. és 10. ábrák példaként félgolyó alakú üreges 4' csészéket, illetőleg a pohár alakú 4" csészét mutatják, amelyeket a már leírt módon keménycukorból vagy hasonló masszából 20 állítunk elő. Ezeket a csészéket feldolgozhatjuk, vagy úgynevezett csupasz kéregáruként hasz­nálhatjuk. A 11. ábrán az üreges testet azzal a 14 üre­ges-csővel képezzük ki, amelynek oldalán a 15 25 nyílás van és ezt mint úgynevezett „csőfuvo­lá"-t alkalmazzuk. A 12. ábra úgynevezett fütyülőt mutat. Ezt olyan két üreges 16 csészéből állítjuk elő, ame­lyeknek fenekén a 17 nyílás mindig megtalál­ható és amelyeket nyitott peremük mentén még a tökéletes lehűlés előtt helyezünk egymásra. Hasonló golyó alakú üreges testet ábrázol a 13. ábra. Ez esetben a golyó alakú 4' félcsészé­ket kettesével nyitott peremükkel helyezzük egymásra azután valamely 9 szilárd testet, pél­dául diót már beletettünk. A 14. és 15. ábrák a 9. ábra szerinti üreges 4' csészékből kialakított töltött édesárukat mu- 40 tatják, amelyeket 6 folyékony-töltettel vagy íi' por alakú masszával töltöttünk meg és végül a felöntött 8 fedéllel zártunk le. A 16. ábra szerinti édesáru, a mintegy hen­ger alakú 4" kehelyből van kiképezve és a 6" kandirozott gyümölcs, vagy krémtöltéssel van töltve és a szokásos 8 fedéllel van lezárva. A 16. ábrával elvben azonos édesárut tüntet fel a 17. ábra, mégis azzal a különbséggel, hogy a töltőmasszába még egy diót vagy hasonló 50 szilárd töltetet helyeztünk és az egészet még egy utólagos 10 bevonattal is elláttuk. A 18. ábra hasonló édesáru félterméket mu­tat, amelyet az üreges 4" testből kalap- vagy praliné alakúra képeztünk ki. A 19. ábra szerinti édesáru olyan két egy­másrahelyezett 11 és 12 csészékből áll, ame­lyekbe a fedelet is alkotó 13 töltőmasszát vit­tük be. A 20. ábra végül a leírt módon előállított nyeles bonbont ábrázolja. Ez esetben a cukor­masszából a 18 üreges csészéket centrifugáltuk, amelyeket a 19 töltőmasszával csak részben töltöttünk meg. A 19 töltőmassza a centrifu­gálással a 18 csésze falán felhúzódik és közepén 65 8 * olyan bemélyedés alakul ki, amelyet az utólag felvitt 20 fedélmassza tölt ki. Ebbe nyomjuk bele a megszilárdulás előtt a 21 nyelet. Mint­hogy a nyelet a 20 fedél-masszába nagyjából a közepén nyomtuk be, ez a masszát erősíti és a nyélnek jó tartása van. Természetesen a legkülönbözőbb egyéb for­mák is előállíthatók és az üreges bonbontpstek előállítására, illetőleg azok külső csészéjéül még más, az édesiparban szokásos egyéb anya­gok is felhasználhatók: mint medvecukor, fon­dant, zselé, krém, csokoládé és hasonlók anél­kül, hogy .a találmány a bemutatott kiviteli lehetőségekre lenne korlátozva. Végül valamennyi itt leírt bonbonfajta és forma utólag önmagában ismert módon bevon­ható például csokoládéval vagy hasonlóval. A 21. és 22. ábrákon két különböző, a talál­mány szerinti eljárással dolgozó gyártóberende­zést tüntettünk fel vázlatosan, de mindkét eset­ben a cukor- vagy bonbonmassza adagolása a legkülönbözőbb módokon történhet. Ahogy a bevezetőben már leírtuk, nagyszámú 22 centrifugái-forma helyezkedik el részleteiben tovább nem ábrázolt forma-továbbító berende­zésben, amely láncként, körbenfutó tárcsaként vagy hasonló módon van kialakítva, mimellett minden egyes 22 formát az a 23 tengely hord, amely a szállítóláncon, helyzetében forgatha­tóan van csapágyazva és amely alsó végén a 24 kapcsolótaggal van ellátva. A 22 és 23 for­mákat tartó, 25 lánc a 21. ábra szerint felső dobjával a berajzolt nyíl irányában balról jobbra fut, mimellett keresztülhalad a vázlato­san jelölt 26 hőkamrán és a hasonlóképpen vázlatosan jelölt 27 hűtőszakaszon. A 26 és 27 gépegységek: között a legkülönbözőbb 28, 29, 30, 31, 32 és 33 fúvókák, illetőleg táp- és adagoló egységek helyezkednek el. Ezen gépegységek alatt helyezkedik el egy meghatározott helyen az a 34 hajtómű, amely a rajta keresztül haladó 22 formák beállítható sebességű forgó hajtásá^ biztosítja. Emellett azt a kapcsolóberendezéssel szabályozott 35 átviteli berendezést alkalmaz­zuk, amely meghatározott felfelé irányuló löket után a 36 kapcsolórésszel a 22 forma 23 tenge­lyére a 24 ellenkapcsolótagot fogja meg úgy, hogy a 22 forma mindig a megfelelő gyors forgásban legyen. A 34 és 36 meghajtó gép­egységek mögött még a 37 vibrátorok helyez­hetők el, amelyeknek az a feladatuk, hogy jobb és gyorsabb massza eloszlást adjanak. A cukoröntő gépnek olaj, porlasztó berende­zése a cukor csészéhez vezető kiömlőnyílása van. A 30 berendezés a diót, mazsolát, cseresz­nyét és hasonlót adagolja. A 31 berendezés a folyékony vagy félfolyékony töltő masszák ön­tőgépe, a por alakú töltetet a 32 berendezés adagolja, míg a 33 a cukorfedél öntőgép. A gyártásnak megfelelően egy vagy több gépegység kapcsolható be és ki, illetőleg a 29 és 33 gépegységek felváltva kerülnek alkalma­zásra. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom