159982. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-fenil-2,3,4,5-tetrahidro- 1H-1,4-benzodiazepino[5,4-b] oxazin- vagy- triazolidin-2-on származékok előállítására
5 159982 6 gyületék. A (IV) és (IV) általános képletű ter-Z, mékekben szereplő —N+ {-- Z2 általános képletű csoportokra az A, B, C, D, E, F, G, H, J képletű csoportokat említhetjük meg. A képletekben R valamely rövidszénláncú-alkil-csoportot jelent, R' jelentése hidrogénatom vagy valamely rövidszénláncú-'alkil-csoport, n valamely 0—3 közötti egész számot jelent. Az X~ képletű anionokra példáiként szervetlen és szerves anionokat említhetünk meg. Ilyen szervetlen anionak például a klorid-, bromid- vagy szulfátionok, szerves anionok az acetát-, piikrát-, benzoát- vagy p-toluolszulfátionok. A (IV) vagy (IV) általános képletű kvaterner ammóniumsókat úgy állíthatjuk elő nagy mennyiségben, ha a reakciót kis hőmérsékleten valóisítjuk meg és az alifás, aromás vagy heterociklusos tercier aminból nagy felesleget alkailmazunk. A (IV) vagy (IV) általános képletű kvaterner ammóniumsók vízben, benzolban és éterben csak kevéssé oldódnak, s így az előbb említett extrakciós eljárás segítségével mint oldhatatlan anyagok elkülöníthetőek. A termékeket valamely alkalmas szerves oldószerben, például metanolban történő átkristályosítással tisztíthatjuk. Ha a kvaterner ammóniumsókat oldószer jelenlétében vagy oldószer nélkül hevítjük, könynyen átalakíthatjuk az (I) általános képletű benzodiazepin-származékokká. Ha a reakciót oldószer nélkül valósítjuk meg, akkor úgy járunk el, hogy a (IV) vagy (IV) általános képletű kvaterner ammóniumsó kristályait az olvadásponthoz (boimlásponthoz) közeleső hőmérsékletre hevítjük fel. Ha a reakciót oldószerben visszük véghez, oldószerként, bármely szerves oldószert alkalmazhatunlk, amely a reakciót nem befolyásolja hátrányosan, s amelyben a kiindulási anyagok oldhatóak. Célszerűen valamely magas forráspontú oldószert használunk, így p-cimolt, dimetilformamidot vagy dimetilszulf oxidot. A reakciót úgy hajtjuk végre, hogy a (IV) vagy (IV) általános képletű kvaterner ammóniumsót feloldjuk az említett oldószerekben és a kapott oldatot normál nyomáson vagy túlnyomáson az olvadási (bomlási) ponthoz közeleső hőmérsékletre hevítjük. A hevítés ideje a kiindulási anyagoktól függ. A reakció lezajlása után az (I) általános képletű terméket valamely szokásos módszerrel könnyen elkülöníthetjük a reakcióelegytől. így például, ha a reakcióban oldószert alkalmaztunk, akkor a végtermék elkülönítésére az oldószert ledesztilláljuk. Az oldószer nélkül végrehajtott reakciónál a terméket diklórmetános vagy kloroformos extrakciőval különíthetjük el. Az extra'ktumot szárítjuk, majd az oldószert ledesztilláljuk. A párlási maradókot valamely alkalmas oldószerből, így etanolból átkristályosítjuk, vagy az átkristályosítás előtt adott esetben szilikagélen kromatografáljuk. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagiként alkalmazott anyagok tautomér szer-5 kezetűek. A vegyületek vagy a két határszerkezetneik megfeillelő (II) és (II') általános képlet szerinti formában, vagy e két szerkezetnek megfelelő módosulatok egyensúlyi ^legyében léteznek. Az egyensúly a különböző szubszti-1° tuenselktől, így az R|, Rj, R3, R/„ Y és A szubsztituensektől, továbbá bizonyos körűimé^ nyéktől, például a hőmérséklettől és. oldószertől függ. Majdnem * minden (II) általános képletű termék olajos konzisztenciájú anyag. Az 15 olajos termék állás közben vagy valamely szerves oldószerrel történő kezelés hatására alakul át a (IP) általános képlet szerinti kristályos anyaggá. Az így előállított kristályos terméket vákuumdesztillációval alakíthatjuk vissza a lé-20 nyegileg (II) általános képletű anyagból álló olajos anyaggá. A (II) vagy (II') általános képletű terméket — vagy e termékek elegyét — úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (V) általános képletű ami-25 no-benzofenon-származékot, mely képletben Rt, R9, R3 és R4 jelentése egyezik a fent megadottakkal, valamely (VI) általános képletű aminnal reagáltatunk, amely képletében Y és A jelentése fent megadott. 30 A reakciót például úgy valósíthatjuk meg, hogy valamely (V) általános képletű amino-benzofenon-származékot az ekvimoláris menynyiséghez képest feleslegben vett (VI) általános képletű aminnal reagáltatunk. Az elegyet 35 hevítjük, s a reakcióban képződött vizet azeotróp desztillációval eltávolítjuk. A reakcióelegyet vákuumban ledesztillálva a főleg (II) általános képletű termékből álló maradékot kapjuk. Ezt az olajat minden további kezelés 40 nélkül alkalmazhatjuk a találmány tárgyát képező eljárás kiindulási anyagaiként. Ha a szóbanforgó olajos maradélkot vákuumdesztillációnak vetjük alá, akkor lényegileg (II) általános képletű anyagból álló terméket kapunk. Ha az 45 olajos maradékot állni hagyjuk, vagy valamely szerves oldószerből kikristályosítjuk, akkor (II') általános képletű kristályos anyagot kapunk. Az alábbiakban példákat ismertetünk a ta-50 lálmány tárgyát képező eljárásban kiindulási anyagiként alkalmazható (II) és (II') általános képletű anyagok előállítására. A kiindulási anyagok előállítása 55 2-(5-Már-2-amino^fenil)-2-fenil-5-metil-oxazolidin 11,8 g 5-klór-2-amino-benzofenon és 12,0 g 60 izopropanolamin elegyét 4 órán keresztül 170— 180 °C-on hevítjük. Ezután az elegyet lehűtjük, a feleslegben levő izopropanolamint vákuumban ledesztilláljuk, majd a maradékot szintén váíkuumdesiztillációnak vetjük alá. Ilyen 65 módon lényegileg 2-(5-klór-2-*a!mino-fenil)-2-fe-3
