159938. lajstromszámú szabadalom • Berendezés erő- és nyomatékkompenzációs pneumatikus automatika elemek, különösen pneumatikus teljesítményerősítők rezgésmentesítésére

3 rülhetők el a folyadék (pl. olaj) alkalmazásával járó tetemes kényelmetlenségek. A 3. pont sze^ rinti kivitelnél — például a vizsgált membrános kivitelnél — egy további membránra is szükség van, amelynek hátránya a fellépő költségtöbb­'etben, illetőleg a szerelés bonyolultabb voltában ielentkezik. A találmány szerinti megoldáshoz az a lénye­ges és elméletileg is alátámasztható felismerés vezetett, hogy a pneumatikus automatika ele­meket, különösen a szakaszos légfogyasztású pneumatikus teljesítményerősítőket alkotó ösz­szetett pneumo-mechanikus rendszerek mecha­nikus eredetű nemkívánatos rezgéseit tiszta pneumatikus úton is lehet csillapítani az emlí­tett viszonylat magas frekvenciák tartományá­ban úgy, hogy ez a csillapítás a működési frek­venciasávban (0—4 Hz) a statikus pontossági jel­lemzőket és a reagálási sebességet lényegében ne befolyásolja. Találmányunk tárgya olyan berendezés, amely erő- és nyomatékkompenzációs pneumatikus automatika elemek, különös tekintettel pneuma­tikus teljesítményerősítők rezgésmentesítésére alkalmas, amelyben a rezgésmentesítés egy vagy több, állandó vagy változtatható kapacitású tá­rolóként számításba jövő térből, a kimeneti tér­ből, a tárolóhoz vagy tárolókhoz vezető egy vagy több, állandó vagy változtatható, méretezett vagy szükségképpen jelenlevő fojtásból álló frekvenciaérzékeny lánccal történik oly módon, hogy a fojtások száma legalább egyenlő a tá­rolók számával. A frekvenciaérzékeny lánc leg­egyszerűbb esetben az egyébként szükségképpen meglevő kimeneti térből, valamint a terheléshez vezető fojtásból áll, vagy más esetben egy le­ágazó frekvenciaérzékeny lánc a teljesítmény­erősítő kimeneti terén keresztül csatlakozik a terheléshez, amely célszerűen tároló vagy szélső esetben az atmoszférikus tér, oly módon, hogy a leágazó frekvenciaérzékeny lánc egyes tároló tagjai a hozzájuk vezető fojtásokon keresztül egy közös csatlakozónyíláson, vagy külön-külön több csatlakozónyíláson át, de a terheléshez ve­zető fojtás csatlákozónyílásától eltérő helyen vagy helyeken csatlakoznak a kimeneti térhez. Szükséges a bemeneti tér kapacitásának mére­tezése és a pneumatikus frekvenciaérzékeny lánchoz való illesztésé is. Találmányunkat részletesebben néhány kivi­teli példa segítségével ismertetjük. Az 1. ábrán látható ismert teljesítményerősítő járulékos frekvenciaérzékeny lánc tagokkal van kiegészítve. A 2. ábra egy járulékos tároló beépítésével ké­szült teljesítményerősítő kiviteli példáját mutat­ja be. A 3. ábrán két járulékos tároló beépítésével készült teljesítményerősítő kiviteli példája lát­ható. A 4. ábrán két járulékos tároló beépítésével készült teljesítményerősítő másik kiviteli példá­ja látható. 4 1. példa. Az 1. ábrán kettős lazamembrános szakaszos légfogyasztású erőkompenzációs 1 tel­jesítményerősítőhöz csatlakoztattunk stabilizálás céljából két pótlólagos pneumatikus frekvencia-5 érzékeny lánctagot. Az eredeti teljesítményerősítőt 1-gyel jelöltük. Ennek fő részei: a 2 bemeneti tér, a 3 laza kettős membrán a vele egységet alkotó membrántá­nyérral; a 4 szeleptű, melyet nyugalmi állapot-10 ban 5 rugó tart felső helyzetben, és a teljesítő­ményerősítő 6 kimeneti tere. A pneumatikus csatlakozási pontok: 7 bemeneti pont; 8 kimeneti pont (ez csatlakozik a terheléshez); 9 táppont és végül 10 leürítési pont. Az elrendezés általában 15 mindig tartalmazza vagy céltudatosan, de sok­szor akaratlanul is a 11 terhelőkapacitáshoz ve­zető 12 jelű fojtást. Az 1 terhelt teljesítményerősítőt az 1. ábrán látható további 13 fojtásból és 14 tárolóból, va-20 lamint 15 fojtásból és 16 tárolóból álló pneuma­tikus frekvenciaérzékeny lánctaggal egészítettük ki a rezgések megszüntetésének céljából. A szelektív frekvenciaérzékeny pneumatikus 25 lánc jelen esetben a 12, 13 és 15 fojtásokból, va­lamint 6 kimeneti térből, továbbá 14 és 16 tá­rolókból áll. Az áramköri paraméterek adatai úgy választandók meg a frekvenciaérzékeny láncnál, hogy a gyakorlatban előforduló munka-30 pontok és terhelések mellett a nemkívánatos rezgések sohase lépjenek fel, beleértve ebbe a legveszélyesebbnek tekinthető, úgynevezett tisz­ta ellenállásterhelések eseteit is, amikor 1 erő­sítőhöz a 12 fojtáson át kapcsolódó 11 tároló 35 pneumatikus kapacitása végtelen nagy, vagyis maga az atmoszférikus tér. Miután a rezgéshajlam a belső mechanikus al­katrészek, valamint terek méreteitől, méret-, helyzeti és alaktűréseitől erősen függ, ezért a 40 számítással, de főleg kísérleti úton meghatáro­zott paramétereket megvalósító pneumatikus áramköri elemek közül legalább egyet beállítha­tó kivitelben célszerű elkészíteni, hogy a tűrések okozta változások egyedenként kompenzálhatok 45 legyenek. Ezen beállítás a szerelés és végátvétel között eszközölhető. Az öngerjesztett rezgések fellépése abban nyilvánul meg, hogy az említett — viszonylag magas — frekvencián látszólag egymástól füg-50 getlenül, de végső soron egymást befolyásolva a 3 membránrendszer és 4 szeleptű rezgőmozgást végez. A rezgőmozgás következtében a 6 kime­neti térben uralkodó nyomás is hasonló frekven­ciájú periodikus változást szenved. 55 A 12, 13, 15 fojtásokból, a 6 kimeneti térből, valamint a 14 és 16 tárolókból álló lánc paramé­tereinek egy bizonyos tartományában, bármi­lyen munkapontnál az említett öngerjesztett rez­gések nem képesek tartósan fennmaradni, de adott esetben már fellépni sem. Igen fontos tény még, hogy a rezgések kiküszöbölésének ez a módja, amit teljes egészében a teljesítményerő­sítő kimeneti oldalán hajtunk végre, befolyásol­f F ható még a 2 bemeneti tér pneumatikus kapaci­a

Next

/
Oldalképek
Tartalom