159922. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polimer anyagú réteg folyamatos előállítására valamely szalagalakú többrétegű anyag felületén

9 159922 10 Magától értetődően a találmány szerinti külö­nösen előnyösen folyamatosan végrehajtható el­járás nem folyamatosan is foganatosítható, ami­kor pl. hordozófóliákból kiszabott részeket lá­tunk el egy polimerréteggel, és adott esetben nem szalag alakú, az említett fajtájú többrétegű anyagokkal hő és nyomás egyidejű alkalmazása mellett a leírt módon összekötjük. Lehetőség van továbbá arra is, hogy az eljárást polimerrétegek­nek papír, textil anyagú szövedékek, vagy hur­kolt kelmék, filc, acélszalagok és hasonlók felüle­tére való felhordására is alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárást annak egyik elő­nyös foganatosítási módja vonatkozásában a csa­tolt rajz alapján ismertetjük. A vázlatos, részben metszetben, részben nézet­ben feltüntetett szerkezetnél nyújtott poliészter fóliából kialakított, állandóan előre mozgatott hordozószalagot alkalmazunk, amelynek szilárd­sága 1500 kg/cm2 felett, a lágyulási tartománya pedig 130 °C felett van, vastagsága 5—50^, elő­nyösen 10—25ju; ezt a szalagot folyamatosan egy melegen hegeszthető polimer anyagú többrétegű kötőréteggel kialakított felülettel látjuk el. Az egyes rétegek képzése mindig egy diszperzióból vagy oldatból kialakított folyékony réteg felhor­dásával történik, amely a réteg képzéséhez alkal­mas polimert oldott vagy diszpergált állapotban tartalmazza. Ezt követően az oldó- vagy diszper­gáló szer hőhatás segítségével kerül eltávolításra. A hőközlés pl. egy szárítócsatornában történhet, amelyben 60—150 °C hőmérsékleti tartományban lévő forró levegő van jelen. A réteg vagy réte­gek ismert szerkezetek segítségével, pl. hengeres felhordó szerkezet útján, egy öntési hézaggal el­látott szekrénnyel, vagy légkefés felhordásos, technológiával 10—200 g/m2 nedves rétegvastag­sággal hordhatók fel. A szárítás után az egyes ré­tegek vastagsága 0,4—20 g/m2 . Egy többrétegű kötőréteg vastagsága 5 és 20 g/m2 között lehet. A hórdozófólia felületen kötőréteget hozunk lét­re, mivel időben egymás után a leírt módon több réteget hordunk fel egymásra. A rétegfelhordás folyamatosan történik az állandóan 5—20 m/perc sebességgel előre mozgatott hordozófólia felüle­tére, ill. egy, már a hordozófóliaszalagon lévő ré­teg felületére. A flexibilis réteg előremozgatása lényegében ugyanazzal a sebességgel történik, amekkora a hordozófólia-szalag sebessége. Egy flexibilis réteg-szalag, amelynek egyik íe­lülete polimer anyagú mikroporózus rétegből van kialakítva, és egy rétegzett hordozófólia egy, a rajzon nem ábrázolt tárológörgőtől, és mindig ugyanarról az oldalról egy egymáshoz képest axiálisan elrendezett fűtött hengerekből álló hen^ gerpár hézagához oly módon vannak hozzávezet­ve, hogy a flexibilis réteg-szalag polimer anyagú mikroporózus rétege és a hordozófólián lévő me­legen hegeszthető réteg külső felülete egymás fe­lé vannak fordítva. Ebben az elrendezésben a két szalag alakú felületképző egység a hengerek hé­zagában hő és nyomás hatása alatt un. kombiná­cióvá egyesül. A kombinációnak a hengerek hé­zagából való kilépése után a hordozófóliát a me­legen hegeszthető réteg hegesztési hőmérséklete alatti hőmérsékleten a kombinációról folyamato­san lehúzzuk. Egyrészt a hordozófólia, másrészt 5 a fizikailag homogén polimer réteggel ellátott határréteg egymástól elválasztva vannak a raj­zon nem ábrázolt tároló görgőkre feltekercselve. A rajzokon A-val jelöltük a szalag alakú hor­dozófóliát, B, C hivatkozási jelekkel pedig egy 10 kötőréteg fizikailag homogén rétegeit az A sza­lag felületén, mimellett a rétegek egymástól ké­miai összetételüket tekintve különbözőek, és a hordozófóliához képest eltérő kémiai felépítéssel rendelkeznek; emellett a B rétegnek magasabb a 15 lágyuláspontja, mint a C rétegnek. A E egy bun­daréteget, a D polimer anyagú mikroporózus ré­teget jelöl az E bundaszalag felületén. A D és E rétegek együttesen a flexibilis szalag alakú réte­get alkotják, a F hivatkozási jellel pedig egy hen-20 gerpár fűthető hengereit jelöltük. Az la és lb hi­vatkozási számok öntőrésekkel kialakított szek­rényeket jelölnek, amelyek mindig valamely, a B és C rétegeket képező, polimert tartalmazó 2 ill. 3 folyadékkal vannak megtöltve. A 4 hivatkozási 25 számmal egy forró levegőt tartalmazó szárító­alagutat jelöltünk, a forró levegő be- és kibocsá­tására szolgáló nyílásokkal ellátva. Az alábbi példákon keresztül a találmányt részletesebben ismertetjük. Természetesen a pél-30 dák a találmány oltalmi körét nem korlátozzák. A példákban megadott részek súlyrészek. 1. példa: 35 .: Egy rétegző gépen át folyamatosan 10 m/perc szalagsebességgel mozgatott biaxiálisan nyújtott polietiléntereftalát anyagú fóliát, amelynek vas­tagsága 0,020 mm, szakítószilárdsága pedig 2000 40 kg/cm2 , szakító nyúlása 50%, légkefés felhor­dási technológiával egyik felületén a következő összetételű anyagréteggel latunkéi; ; Súlyrészek 50 1,00 maleinsav/akrilnitril bázisú keverékpóli­merizátum (például MELUDERM« ZWE a „Farbwerke Hoechst AG, Frankfurt— Hoechst, Deutschland" terméke); • • : 45 1,00 etilénimin/karbamid bázisú kondenzációs termék (például MELUDERMR WF, „Farb­werke Hoechst AG, Frankfurt—Hoechst, Deutschland" terméke); 0,50 butilakrilát (vinilkloriá) akrilsav bázisú 5g keverékpolimerizátum (például PLASTQ-DERM« HT, a „Farbwerke Hoechst AG, Frankfurt—Hoechst, Deutschland termér ke); 0,10 ammóniák 25%-os 60 2,64 víz A felhordott még nedves rétegre azután fröcs­kölő-pisztollyal egy folyadékot szórunk fel, 65 amelynek az összetétele a következő: S

Next

/
Oldalképek
Tartalom