159918. lajstromszámú szabadalom • Izzítási eljárás nagy fajlagos felületű és alacsony kötöttvíz tartalmú timföldek előállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. VI. 10. (KA—1159) Közzététel napja: 1971. VII. 29. Megjelent: 1972. XI. 30. 159918 Nemzetközi osztályozás: C 01 f 7/14 'fit Feltalálók: • Kaptái György kohómérnök, (70%), Almásfüzitő, Vidovszky Ferenc gépészmérnök, (30%), Budapest Tulajdonos: ALUTERV Alumíniumipari Tervező Vállalat, Budapest Izzítási eljárás nagy fajlagos felületű és alacsony kötöttvíz tartalmú timföldek előállítására .1 A találmány izzítási eljárás nagy fajlagos felületű timföldek előállítására, amely eljárással adott timföldhidrátból a megkívánt alacsony kötöttvíz tartalom elérése mellett lényegesen nagyobb fajlagos felületű timföld állítható elő, mint az eddig ismert izzítási eljárásokkal. Ismeretes, hogy a timföldhidrát hőbomlásakor a kötöttvíz távozásával az anyagban pórusok keletkeznek, melyek száma és nagysága határozza meg a timföld m2 /g-ban mérhető fajlagos felületét. A pórusok száma és nagysága, valamint a megmaradt kötöttvíz mennyid sége a hevítési hőmérséklet és hevítési idő alakulásának, valamint a hevítés alatt uralkodó nyomásnak a függvényé. Ezzel kapcsolatban utalunk a dr. Pintér Tihamér doktori dissertációjában (Budapest Műszaki Egyetem központi könyvtara: K—239) a 81—84. oldalon ismertetett adatokra és diagramra, mely szerint az adott esetben atmoszférikus nyomáson a hőmérséklet emelésével a felület rohamosan növekszik 385 m2 /g-ig (400 °C), melynél a kötöttvíz tartalom 7,7%. A hőmérséklet további növelése csökkenti a kötöttvíz tartalmat azonban a felület tovább nem nő, hanem csökken. Ugyancsak ismert, hogy vákuum alatt a hőbomlás gyorsabban és alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe. Az 1.077,116 sz. francia szaba-10 15 20 25 30 dalom útmutatásai szerint igen reaktív amorf timföld állítható elő 300 °C-on 759,9 Hgmm vákuum alatt. A Journal de Chimie Physique 55/1958 száma 341—353 oldalán Tertian és Papé cikke szerint az atmoszférikus nyomáson hevített timföld fajlagos felülete sokkal nagyobb mint a vákuum alatt hevítette. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a vákuum alatt hevített szemcsék felületén levő pórusok sokkal szűkebbek, mint az atmoszférikus nyomáson hevített szemcsék felületén levők. A szemcsék belsejében felszabaduló kötöttvíz ugyanis vákuum hatására egyenletesen és folyamatosan távozik gőz formájában anélkül, hogy a szemcsék felületén levő szűk pórusokat felbővítené, vagy új pórusokat hozna létre. Megfigyelhető, hogy atmoszférikus nyomáson a timföldhidrát hőbomlása során felszabaduló kötöttvíz egy része egy bizonyos határig visszamarad a szemcsék belsejében, illetve nehezen távozik onnan, gátolva ezzel a kötöttvíz elvesztés folyamatának előrehaladását, majd adott hőmérséklet elérése után — amely a felfűtési sebesség függvényében változóan, lassúbb felfűtés esetén 300 °C, gyorsabb felfűtés esetén akár 420 °C is lehet —, szinte robbanásszerűen távozik. Ilyenkor amint mondják „forr" a timföld, ugyanis a hevítésnek ebben a szakában — amikor a kötöttvíz vesztés a 159918
