159918. lajstromszámú szabadalom • Izzítási eljárás nagy fajlagos felületű és alacsony kötöttvíz tartalmú timföldek előállítására

3 legintenzívebb — az anyag felülete a forrás­ban levő vízére hasonlít. A „forrás" során alakulnak ki a szemcsék felületén levő erős pórusok, melyek az atmoszférikus nyomáson hevített szemcsékre jellemzőek. 5 Azoknál a timföldeknél, amelyeknél a faj­lagos felület (és az aktivitás) elsődleges köve­telmény, a jelenlegi gyártási módszerek közös hiányossága, hogy a kötöttvíz tartalomnak a kívánt értékre való beállítása során az egyéb- 10 ként elérhető fajlagos felület zsugorodás követ­keztében jelentős mértékben csökken. Ameny­nyiben ezen veszteség csökkentése érdekében alacsonyabb hőmérsékleten történő hőntartás­sal megy végbe az izzítás, úgy az nagyon idő- 15 igényes, és az izzító berendezés teljesítménye nincs megfelelően kihasználva. Az ismert el­járások egy részének az időigényességen kívül hátránya az is, hogy alkalmazásukkal a kész­termék fajlagos felülete nem lehet nagyobb a 20 kiinduló hidrát fajlagos felületénél. Jelen találmánnyal kapcsolatos kutatásaink­nál az volt a célunk, hogy olyan eljárást dol­gozzunk ki, melynek segítségével az ismert módszerek hiányosságait kiküszöbölve alacsony 25 kötöttvíz-tartalom mellett az eddiginél nagyobb fajlagos felületű timföldeket állítsunk elő rö­vid ciklusidő alatt, nagy teljesítménnyel. Ku­tatásaink eredményeként megállapítottuk, hogy ha az ismert módon előkészített timföldhidrá- 2 g tot atmoszférikus nyomáson a „forrás" befe­jezéséig hevítjük, majd vákuum alá helyezzük, adott alacsony kötöttvíztartalom mellett na­gyobb fajlagos felületű anyag állítható elő. Ez az eljárás ugyanis lehetővé teszi az atmosz- 35 férikus nyomáson való hevítéssel elérhető maximális fajlagos felület kialakulását, ugyan­akkor megakadályozza, hogy ezen fajlagos fe­lület a szükséges kötöttvíz-tartalom érték el­érése érdekében történő további hevítés vagy 40 hőntartás hatására zsugorodással csökkenjen. A találmány eljárás ismert módon előkészí­tett timföldhidrátból nagy fajlagos felületű és alacsony kötöttvíz tartalmú timföld előállítá­sára oly módon, hogy a timf öldhidrátot atmosz- . férikus nyomáson 2—200 °C/perc, előnyösen 12—80 °C/perc felhevítési sebességgel a 300— 460 °C hőmérséklet tartományban bekövetke­ző forrás befejeztéig hevítjük, majd legalább 3 perc időtartamra 20—750, előnyösen 100— 5{j 250 Hgmra vákuum alá helyezzük. A felfűtési sebességet előnyös viszonylag gyorsra választani. Szakaszos üzemnél például üzemi hőmérsékleten levő hevítő térbe aján­latos helyezni az anyagot. Minél gyorsabb ugyanis a felfűtés sebessége, annál intenzívebb a kötöttvíz eltávozása és az elérni kívánt erős pórusok kialakulása. A hevítés és a vákuumkezelés elvégezhető szakaszosan, például hagyományos tokos ke­mencében. Itt célszerű az anyagot vékony ré­tegben, tálc4kon elhelyezni. Foganatosítható az A kiadásért felei: a Közgazdasági 7207587. Zrínyi (T) Nyomda, Budape 4 eljárás folyamatosan, illetve félfolyamatosan is. Ez esetben az anyagot csőkemencében, vagy fluidágyban hevítjük, majd szakaszosan vagy folyamatosan vákuum alá helyezhető tartályba vezetjük, ahol a kötöttvíz-tartalmat a kívánt értékre beállítjuk. A találmány szerinti eljárással előállított kü­lönböző rendeltetésű, nagy fajlagos felületű és alacsony kötöttvíz tartalmú timföldek eltérő tulajdonságait elsősorban az izzítás előtti ke­zelésükkel (lecsapás módja, átlagos szemcse­méret, pH, szennyezők eltávolításának mérté­ke stb.) állítják be. Az izzítási technológiával fajlagos felületük és maradék kötöttvíz tartal­muk mértéke befolyásolható. Példa: Kromatográfiai timföld üzemi izzításához ismert módon előkészített nyers hidrátot 8 mm vastag rétegben 450 °C-ra előmelegített vákuumkemencébe helyeztünk. Miután atmosz­férikus nyomáson 4 perc alatt befejeződött az anyag forrása, és további 5 perc alatt az anyag hőmérséklete elérte a kemence hőmérsékletét, mintát vettünk (A minta), majd a kemencét 3 perc időtartamra 200 Hgmm vákuum alá he­lyeztük. Az így nyert termékből ismét mintát vettünk (B minta). Az A minta kötöttvíz tar­talmát 11,2%, a B mintáét 2,25%-nak találtuk, összehasonlítás céljából úgy ismételtük meg a kísérletet, hogy az A minta vétele után 1, 2, 3 és 4 óra hosszat tartottuk 450 °C hőmérsék­leten, atmoszférikus nyomáson az anyagot, és minden óra után mintát vettünk. Az így nyert C, D, E és F minták kötöttvíz tartalma 4,57, 2,70, 2,48 illetve 2,25% volt. Ez utóbbi F min­tát Összehasonlítottuk a B mintával és megál­lapítottuk, hogy a B minta fajlagos felülete 35%-kal nagyobb az F minta fajlagos felüle­ténél. További kísérleteink során megállapítottuk, hogy alacsonyabb hőmérsékletre (340—400 °C) előmelegített kemencében hevítve forrásig az anyagot, majd hosszabb ideig tartó és nagyobb vákuummal történő kezeléssel ugyancsak elő­állítható a fenti példa B mintájának tulajdon­ságaival rendelkező termék. Szabadalmi igénypont: Eljárás ismert módon előkészített timföld­hidrátból nagy fajlagos felületű és alacsony kötöttvíz tartalmú timföld előállítására azzal jellemezve, hogy a timföldhidrátot atmoszfé­rikus nyomáson 2—200 °C/perc, előnyösen 12— 80 °C/perc felhevítési sebességgel a 300—460 °C hőmérséklet-tartományban bekövetkező forrás befejeztéig hevítjük, majd ugyanazon hőfokon legalább 3 perc időtartamra 20—750, előnyösen 100—250 Hgmm vákuum alá helyez­zük. és Jogi Könyvkiadó igazgatója. st.V., Balassi Bálint utca 21—23. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom