159866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mono- és diorganoperoxi-ónvegyületek előállítására
159866 6 benzolt alkalmazhatunk, vagy valamely klórozott szénhidrogént, például diklórmetánt, széntetrakloridot, kloroformot, etilénkloridot, triklóretilént stb. használhatunk. Hogy az oldószerszükséglet kicsi legyen, célszerűen körfolyamatot valósítunk meg, úgy, hogy a ledesztillált oldószert az oldószerrel magávalragadott víztől — valamely vízleválasztóberendezés vagy valamely szárítószer segítségével, így például molekulaszűrő segítségével — folyamatosan elválasztjuk és a reakcióelegybe visszavezetjük. A reakció befejeződése és az oldószer ledesztillálása után a megfelelő analitikai tisztaságú organoperoxi-ónvegyület a rendszerben szilárd formában marad vissza. szafolyó benzolból a vizet vízleválasztó berendezés segítségével eltávolítjuk. Kb. 1.5 órai forralás után a víz legnagyobb részét leválasztottuk (mintegy 1,5 rész vizet). Ezután a reakcióelegyet 5 még 2 órán keresztül enyhén forrásban tartjuk, s eközben lassú ütemben 60 rész benzolt desztillálunk le. Végül a maradék oldószert vákuumban ledesztilláljuk, s a visszamaradó folyékony peroxidot vákuumban frakcionáljuk. A kapott 10 anyag forrpontja, fp0 ,o/, = 36—87 °C. Kitermelés: 34,8 rész (98,1%) 3. példa 15 Tri-n-butil-terc.-butüperoxi-ón A találmány szerinti eljárás segítségével az organoperoxi-ónvegyületeket gyakorlatilag kvantitatív kitermeléssel, iparilag jól előállítható és könnyen kezelhető lalapanyiagiökíból Mindül- 20 va állítjuk elő, úgy, hogy az előállítás során nem keletkeznek nehezen elválasztható melléktermékek. A reakciót univerzálisan megvalósíthatjuk, s így például lehetővé vált az eddig ismeretlen airiallkil-orglanoper»ixÍHÓriiszáranazéko(k előállítása. 25 A víz folyamatos eltávolítása révén mód nyílt rá, hogy a megfelelő ónoxidok helyett szerves ónhidroxidokat alkalmazzunk; ezekből a reakció során kétszerannyi víz válik szabaddá, mint a fenti vegyületekből. E vegyületek, gyakran 30 könnyebben hozzáférhetőek. A találmány szerinti eljárással előállított mono- és diorganoperoxi-ónvegyületeket a műanyagiparban katalizátorként alkalmazzák. A találmányt a továbbiakban az alábbi pél- 35 diákon muitlaftljuk 'be. 1. példa Trietil-terc. butilperoxi-ón 2. példa trietil-kumilperoxi-ón 40 22,9 rész trietfL-ónihidroxidot 9,1 rész terc. butilperoxid 8'8 rész benzolban készült oldatával elegyítünk, majd a kapott elegyet 3 órán keresztül forraljuk. A forralás közben kondenzált víz- 45 tartalmú oldószert vízleválasztó-berendezésen és száraz molekulaszita-rétegen keresztül visszavezetjük a reakcióedényzetbe. (Az alkalmazott molekulaszita kereskedelmi megjelölése: Wolfen-Zeosorb 4 A) Végül az oldószert ledesztilláljuk, 50 s a desztillációs maradékként kapott folyékony peroxidot (29,5 rész, 100%) vákuumban frakcionáljuk. A végtenmék fcmtipontja, ífp.0i, 2 = 54—56 °C, Kitermelés: 27,6 rész (93,5%) 55 60 22,3 rész trietil-ónhidroxidot 15,3 rész kumilhidroperoxid 88 rész benzolban készített oldatával elegyítünk, majd a kapott elegyet visszafolyató hűtő alatt forraljuk, s az edényzetbe visz- gs 30,7 rész tri-n-butil-ónhidroxidot az 1. példához hasonló módon 9,1 rész terc. butilhidroperoxiddal reagáltatunk. Az oldószer végső eltávolítása után visszamaradó peroxidot (37,5 rész, 99%-os termelés) olaj szivattyúval létesített vákuumban ledesztillálhatjuk, s így továbbtisztíthatjuk. A kapott anyag forráspontja, fpo,o5,= = 80—81 °C, Kitermelés: 35,8 rész (94,5%) 4. példa Tri-n-dodecil-terc.-butilperoxi-ón 63,5 rész bisz-tri-n-dodecil-ónoxidot az 1. példában leírtakhoz hasonló módon 9,1 rész terc. butil-hidroperoxiddal reagáltatunk; oldószerként azonban 150 rész kloroformot alkalmazunk. Az oldószer ledesztillálása után sűrű folyadék, a peroxid marad vissza, melyet bomlás nélkül nem lehet desztillálni. A peroxidot 30 percig 60 °C-on melegítjük, miközben olaj szivattyúval létesített vákuumban tartjuk; ilyen módon a peroxidot megszabadítjuk az anyaghoz tapadó utolsó oldószer-részektől és az átalakulatlan terc. butilperoxid nyomaitól. Kitermelés: 70,5 rész (97,1%) 5. példa Triciklohexil-terc.-butilperoxi-ón 37,6 rész bisz-triciklohexil-ónoxidot 9,1 rész terc. butilhidroperoxid 150 rész kloroformban készített oldatával elegyítünk, majd a reakcióelegyet 6 órán keresztül fonrásig 'hevítjük. A forrás közben ledesztilláló víztartalmú, oldószert hűtőben kondenzáltatjuk, majd száraz molekulaszűrő-rétegen vezetjük keresztül, végül pedig visszavezetjük a reakcióoldathoz. (A molekulaszűrő kereskedelmi megjelölése: Wolfen-Zeosorb 4 A). Végül az oldószert tökéletesen ledesztilláljuk. (A desztilláció végefelé vákuumot alkalmazunk.) A desztilláció után szilárd, kristályos peroxid marad vissza. A peroxidot abszolút éterpentán elegyből kristályosíthatjuk át. A kapott anyag olvadáspontja: 144—146 °C, kitermelés: 44,2 rész (96,8%) 3
