159851. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akrilát-butadién alapú kötőanyag előállítására

MAGYAR NÉPKÖZT A RS ASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. IV. 02: (BE—990) Közzététel napja: 1971. VIII. 08. Megjelent: 1972. XII. 30. 159851 Nemzetközi osztályozás: C 08 £ 29/46 Bär Vilmos vegyészmérnök, Budapest, Mercz Jenő vegyészmérnök, Budapest, Horváth János vegyészmérnök, Sopron Eljárás akrilát-btitadién alapú kötőanyag előállítására A bejelentés akrilátr-butadién alapú vizes diszperziójú műgyanta előállítására vonatko­zik, mely kötőanyagként alkalmazható legelő­nyösebben szövés nélküli textíliák gyártásánál. A textiliparban a legutolsó évekig a fejlődés új nyersanyagok bevezetésében, a textíliák szerkezetének és mintázatának változataiban nyilvánult meg, de alapjában véve új technoló­giával készült új megjelenési formáik nem bontakoztak ki. Üj technológiai irányt jelente­nek az eddigi módszerekkel szemben azok az eljárások, amelyeknek termékeit szövés nél­küli textíliáknak nevezték el. A szövés nélküli technológiák jeUegzetessege mind a varrva hurkolt, mind a ragasztott el­járások esetében az, hogy amíg a klasszikus szövési módszerekkel még a legkedvezőbb eset­ben is a szövőgépen kb. 5 m/óra szövetet sző­hetnek, addig az egyszerű ragasztásos eljárás­sal 5—10 m/perc ill. varrva hurkolt eljárásnál fcb. 600 m/óra teljesítmény érhető el. A fejlő­dés új irányait gazdasági okok és a megnöve­kedett kereslet determinálja. Számítások szerint azonos mennyiségű ter­melést alapul véve, a szövedékgyártáshoz szük­séges befektetések a szövő- és fonóipar beru­házásaihoz viszonyítva kb. 25%-ot tesz ki, a szükséges munkaórák száma is csak kb. 20— 25%-ra tehető az előbbihez viszonyítva, lénye­gesen kisebb .energiaszükséglet .mellett. A szálasanyag új feldolgozási technológiájá­nak textilipari módszerei még így is kb. 20-r-5 100'%-kal drágábbak,, mint a papíripari mód­szerek. A szövés nélküli, textíliáknál mind a minőség, mind az ár tekintetében komoly té­nyező a szilárdságot biztosító kötő- ill. ragasz­tóanyag. A leggyakrabban használt kötőanya-10 gok az akrilátok vagy butadién polimer jei ill. kopolimerjei, célszerűen vizes diszperzióban. Kisebb mértékben használják a poliizoeianáto­kat, miután magas áruk és toxicitásuk hát­rányt jelent, valamint a polivinilklorid ragasz-15 tókat, miután a belőlük készült szövedékek nyúlási modulusa nagy, merev fogásúak, nem kielégítő mosásállóságúak és rugalmasságuk, fény- és hőstabilitásuk még stabilizátor alkal­mazása mellett sem megfelelő. 20 A gyakorlatban vizes diszperziójú polimere­ket és kopolimereket használnak, mert jól ned­vesítik a szálalkat, elősegítik a kötőanyag egyenletes eloszlását, jó hőszigetelést és fogást biztosítanak. A szövés nélküli technológia a 25 vízben diszpergált kötőanyagoknak köszönheti eddigi nagy fejlődését és ezen anyagok jelen­tősége egyre nő. A, kötőanyag fajtája és a szövedékre felvitt mennyisége, valamint a felvitel módja hatá-30 rozzák meg a kémiai tulajdonságaikat. A ne~ 159851

Next

/
Oldalképek
Tartalom