159844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületek kezelésére vizes poliuretán- diszperziókkal

5 159844 6 mennyiség azonban gazdasági és műszaki okok miatt alig haladja meg az említettek 50%-át. A diszperzióhoz hozzáadott sav ezenkívül gyakran nélkülözhetővé teszi a külön sav-adalékot annak a követelménynek a kielégítése végett, hogy a poliuretán-diszperzió pH-ja 6 alatti érték, pontosabban 5 legyen, ugyanakkor a diszperzió már savat tartalmazzon. A poliuretán-diszperziót, keményítőszer-oldatot és sav-katalizátort tartalmazó rétegező keverékek tartalmazhatnak még pigmenteket, színező anyagokat, stabilizátorokat, más polimer-diszperziókat, nedvesítőszereket, emulgeátorokat, fényvédőszereket, fénytelenítőszereket, töltőanyagokat, olajokat, viaszokat, szerves folyadékok diszperzióit, például benzint és fényesítőszereket. A keverékek szilárdanyagtartalma széles határok között ingadozhat a felvitel módjától függően, legtöbbször azonban 10 és 50% közötti érték. A keveréket a szokásos módszerekkel, így például permetezéssel, öntéssel, préseléssel, nyomtatással vagy a felviteli eljárások kombinációjával visszük fel. A jó vízgőzáteresztőkékesség érdekében a keverék felpermetezéséhez és felpréseléséhez előnyösen egy rácsozott eszközt használunk. 1 m2

felületre például 1—50 g, előnyösen 10—30 g szilárd anyagot viszünk fel. A bevonatréteget a felvitel után megszárítjuk és kihevítjük. A hőkezelés annál gyorsabban történik, minél magasabb hőmérsékleten végezhetjük. A művelet hőmérséklete nem haladhatja meg a finis és a bevont tárgy lágyulási hőmérsékletét. A hőkezelést általában 80 és 160 °C, a legtöbb esetben 100 és 140 °C közötti hőmérsékleten végezzük, időtartama ennélfogva például 60 és 3 perc között lehet. A keményedés a hőkezelés után tovább folytatódik, úgyhogy a fedő réteg 1—10 nap múlva éri el végleges állapotát. A leírt keverék különösen alkalmas pl. olyan mikroporózus fedőréteggel bevont műbőrök finiselésére, amelyek fedőrétegét poliuretánokból vagy elpárologtatásos eljárással állíthatunk elő, rékéből az ismert eljárásokkal, így koagulációs vagy elpárologtatásas eljárással állíthatunk elő, például a 692116 és a 700 304 sz. belga szabadalmak szerint. A szárítás vagy hőkezelés után a felület változatossá tétele érdekében a finist vasalhatjuk, sajtolhatjuk, kalanderezhetjük vagy domboríthatjuk. I. példa: Ftálsav, adipinsav és etilénglikol 1:1:2,2 mólarányú keverékéből előállított 63 hidroxilszámú poliészter 1000 g-ját 90 percig reagáltatjuk 190,5 g toluilén-diizocianáttal (az izomerek aránya 65:35) 100 °C hőmérsékleten. Ezutón 624 ml acetont és 52 g N-metil-dietanolamint adunk a reakcióelegyhez. Az elegyet 100 percig keverjük 70 °C hőmérsékleten, azután 340 ml acetont adunk hozzá, majd további 60 per-S cig keverjük 70 °C-on. Hozzáadjuk 20 g 1,3-di-^ metil-4,6-bisz-nklórmetilbenzol 680 ml acetonnal készített oldatát, 60 perccel később 70 °C hőmérsékleten egymás után hozzákeverjük 2 g dibutilamin 10 ml acetonnal és 7,2 ml 85%-os 10 foszforsav 120 ml vízzel készített oldatát, végül 1"00 ml vizet adunk a reakcióelegyhez. Az acetont vízsugárszivattyúval létesített vákuumban ledesztilláljuk. Hígan folyó, finom latexet kapunk. 15 Szilárd-anyagtartalma: 53%. II. példa: 20 Az előbbiek szerint járunk el, azonban 1,3--dimetil-2,6-bisz-klórmetilbenzol helyett 17,3 g p-xililéndikloridot használunk. 52°/(r

os, igen hígan folyó, durva latexet kapunk. 25 III. példa: A fent leírt műveleteket végezzük, a reakcióhoz azonban adipinsav, hexándiol és neo-30 pentilglikol 15:11:6 mólarányú keverékéből előállított 68 hidroxilszámú poliészter 1000 g-ját, 218 g toluilén-diizocianátot (az izomerek aránya 65:35) 64 g N-metil-dietanolamint, 30,5 g l,3--dimetil-4,6-bisz-klórmetil-benzolt, 2 g di-35 butilamint, 7,2 g 85%-os foszforsavat és 1150 ml vizet használunk. Tejfehér, hígan folyó latexet kapunk. Szilárd-anyagtartalma: 56%. 40 IV. példa: Az I. példa szerinti módon járunk el, azonban 173 g toluilén-diizocianátot, 40 g N-metil-dietanolamint, 10 g l,3-dimetil-4,6-bisz-klór-45 metilbenzolt, 6,0 ml 85%-os foszforsavat és 2,0 ml ecetsavat használunk. Hígan folyó, durva eloszlású latexet kapunk. Szilárd-anyagtartalma: 45,5%. 50 V. példa: Az 1. példa szerinti módon járunk el, azonban 173 g toluilén-diizocianátot, 40 g N-metil-dietanolamint, 8,6 g p-xililén-dikloridot, 6,0 ml 55 85%-os foszforsavat és 4,0 ml ecetsavat használunk. A kapott latex hígan folyó, durva diszperzió. Szilárd-anyagtartalma: 50%. 6o VI. példa: A III. példa szerinti diszperzióhoz felhasznált poliészter 1000 g-ját 200 ml acetonban oldjuk 40 °C hőmérsékleten. Hozzáadjuk 24 g 65 N-metil-dietanolamin és 84,6 g 1,6-hexándiizo-3