159833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemesfém-redukáló mintázat előállítására
159833 25 26 felületükön vékony réteg oldatot visszatartana ha a szubsztrátum felületét oldatba bemeritek tük. r Különösen, mindkét 11 szubsztrátum típust, amelynek friss felülete volt, az alábbi pozitív fotopromotor 14 oldatokba merítettük be, a következő feltételek mellett. 11 14 szubszfoto- pH trátum promoter . Bemerítés ideje 10 Poliamid filmek és 0,1M SnCl2 1,0 1/4-4 perc 15 Poliamid bevonat Különböző 0,045M SnCl2 3,5 0,045-0,lM 1-3,5 SnCl2 ,;' i." 0,1 M PbCl2 1-2 1/4-4 perc 2-4 perc l/4-4perc 20 alapok 0,1 M TiCl2 <1 1/4-4 perc 25 Ezen valamennyi 14 fotopromotornál megfigyeltük, hogy vékony rétegekben (kb. 10—20 A) adszorbeálódnak a friss poliamid szubsztrátum felületre és ilyen módon visszarnaradríak 30 ä 11 szubsztrátumon. Mindkét típusú 11 szubsztrátumot ezután tiszta vizes öblítőben fürdettük 1—2;; percig. Ez a fürdetés nem távolította el az adszorbeált 14 fötopTomotort. Az ilyen fürdetés inkább 3 g biztosította azt, hogy a fotopromotor a lehető legvékonyabb rétegben tapadjon adszorpciósan a 11 szubsztrátumra. Ezután a fotopromotorral bevont 11 szubsztrátumot szárítottuk a 46a légfúvók segítségé- 40 vei, amelyékkel • légáramot irányítottunk a szubsztrátumra kb. 1/4 percig. Ezután a fotopromotorral bevont 11 szubsztrátumokat a pozitív 18 maszkon keresztül az 45 ultraibolya 48 forrásból jövő 17 aktinikus sugárzásnak tettük ki. Ezt az exponálást különböző módon végeztük, egy vagy több 4—8 wattos higanygőzlámpával, amelyeket a 101 kvarc hengertől különböző távolságokra helyeztünk el. ilyen sugárzás kb. 1800 A-tőlkb. 2700 A-ig terjedt. Az aktinikus expozíció, amint azt fent ismertettük, pozitív mintázatot állított elő a 11 szubsztrátumon, amely redukálni tudta a nemesfémet annak sóoldatából. Különösebben; azt találtuk, hogy: az aktinikus expozíció a besugárzott és fotopromotorral bevont 11 szubsztrátum részeket képtelenné tette arra, hogy nemesfémet redukáljanak, mégpedig azáltal, hogy a 14 fotopromotor fémionjait alacsony oxidációs számú, kémiailag aktív állapotukból magasabb oxidációs számú, kémiailag nem aktív állapotba1 hozta. A pontos mechanizmus, amellyel a nemes fém redukáló mintázatot előállítjuk, nem világos. Az elmélet, amelyet felállítottunk anélkül, hogy ragaszkodnánk hozzá, az, hogy a friss felületű 11 szubsztrátum bamerítése a 14 fotopromotorba, majd az ezt követő 16 öblítés és a szárítás a fémionokat (amelyek a fotopromotorban levő fémsóból származnak) szilárdan adszorbeálva hagyja a poliamid 11 szubsztrátumon. Ezek a fémionok ón esetében végső fokon a következő alakokban lehetnek: SnO•H2O vagy Sn(OH)2 . Ilyen módon a 17 aktinikus sugárzás olyan hatással lehet, hogy a nemesfém redukáló • mintáaat az adszorbeált oxigénnel kapcsolatban normálisan jelen van a szubsztrátum felületén. Egy további megfigyelést is tettünk az aktinikus exponálás módjára vonatkozóan. Nevezetesen, azt találtuk, hogy a fotopromotorral bevont szubsztrátum aktinikus érzékenysége növekvő nedvességgel növekedett. Ez azt jelenti, hogy mennél nagyobb volt a nedvességtartalom, annál könnyebb volt a nemesfém redukáló mintázat előállítása, a 48 forrásból jövő kisebb energia kibocsátással. Aktinikus exponálás után a poliamid szubsztrátumokat nemesfém sónak 19 oldatába merítettük. Ezen oldatok közül néhányat és velük kapcsolatos paramétereket az alábbiakban tüntetjük fel: 50 A 48 és 49 forrásokból a szubsztrátum felületére táplált energiamennyiséget nem találtuk kritikusnak. Mindamellett, kívánatosnak mutatkozott, hogy a szubsztrátum felületét kb. 30 milliwattHsecundum per cm2 -től kb. 250 milliwatt-secundum per cm2 energia szinten sugározzuk be. Ezen túlmenően azt találtuk, hogy ilyen energia szinteket olyan 48 és 49 források szolgáltattak legkedvezőbben, amelyek sugárzásuknak mintegy 75%-át 2537 Á vonalon emittálják. Megjegyezzük, hogy olyan forrásokat használtunk, amelyek 3000 A-nél kisebb hullámhosszon sugároztak. Tipikusan az 65 55 60 Nemesfém sóoldat pH Bemerülési idő (közelítően) 0.01M PdCl2 0,01M PtCl2 0,01M PdCl2 0,0057M PdCl2 1,2 2 1,0^-1,5 1,0—1,5 2 perc 2 perc 1/2 perc 1/2 perc Más sóoldatokat, például ródium, ezüst vagy más nemesfémek sóoldatait, ugyancsak használtunk. Minden esetben a 19 oldatba való bemerítés után a promoter redukáló mintázat redukálta a nemesfémet az ilyen 19 oldatból. A nemesfém redukálása vékony rétegben történt, amely polarizált fényben alig volt megfigyelhető az előállítani kívánt fémmintázat pozitív részében, í' ' 13
