159830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, főleg ulcusellenes gyógyszerkészítmény előállítására

5 159830 6 tropin-xantén-9-karbonsavészter­-metobrornid 0,0006 g aminoeoetsav 0,0148 g nátriumhidroxid 0,0040 g etanol (96%-os) 0,1000 ml desztiKMlIt viz q. s. ad 2,00 ml ,3 literes Erlanimeyar lombikba 50,0 g 1-ben­aillHl-(3-d;iimíetilalm!ino-ipiropioxi:)-icÍ!kliaheiptán-fu- 10 mairátat és 100 ml 96%-os etanolt mérünk be. Az elegyet összerázzuk, 1500 ml desztillállt vi­zét adunk hozzá, majd az elegy pH-jláit részle­tekben adlagoljt , kb. 100 ml 0,1 n vizes nátrium­hidroxid-oldattal 5,0—5,i6 éntiekre alltjuk. Mi- 15 után az lnbenzil^l-(3-dimetlamino-propoxi)­-ailkloheptán-fumairát teljesem feloldódott, az ol­dat pH-ját megmérjük, és szükség esetén 1 n vizes náWumhidroxid-oldattal vagy 1 n vizes sósavoldaítital pH = 5,0—5,6 értékre állítjuk 20 be. Ezután a lombikot fekete lepellel borítjuk le, 0,50 g tropiin-xan!Íén-94iairbonsavészter-]me­tobromidot és 14,86 g aimiinoecetsaivat mérünk be, és az elegyet a komponensek teljes fetMdó­dásáig rázzuk. Az elegy térfogatát desztillált 25 vízzel 3 literre egészítjük ki, és az oldatot ösz­szerázzuk. Az dlldiatot G4-^es zsugorított üveg­szűrőn szűrjük, a szűrtetet ampullátóba töltjük, az ampulláikat lezárjuk, és 30 percig 100 C°-on sterilizáljuk. 30 A tallálmány szerint előállított gyógyászati készítmények szinergetikus ulcusgátió hatását a következő farmakológiai kísérletekkel igazol­juk : 35 Vizsgálati módszerek: 40 Irodalmi adóitok alapján (Menguy: Am. J. Dig. Dis. 5, 91íl. I960; Brodie et al.: Physiologist 4. 14. 1961) az iimmobilzáeiós vizsgálat a legal­kalmasabb arra, hogy eredményesen lehessen kövötkeztetai a gyógyazerdk emberi fekéiybe- 45 tegségben kifejtett hatékonyságára. Igen elter­jedt módszer a Resarpin-ulcus ellenes hatás vizsgálaita, valamint a krónikus Atopham- és Phenyülbutazon-fekélyekkel szembeni védőha­tás tanulmányozása is, elsősorban aima való te- 50 kihtettel, hogy ezek a fekélyeik szövettanilag csaknem teljesen megegyeznék az emberi fekély szövettani képiével, de az sem vitatható, hogy a kórlefolyás tekintetében is ezek a fekélyek közelítik ímeg 'legjobban ia humán betegséget. gg A f ekélyellenes hatást négyféle típusú kísér­letes fekéllyé! sziemlben tanulimáinyoztuk. Pat­kányon imimobüMzációs' fekélyt 48 órás éhez­tetés után úgy idéztünk elő, hogy deszkaíapra 6j) hátfekvésbe kikötöttük'az állatokat, és 24 óra múlva értékeltük az elváltozásokat. Reserpin fekély esetén 48 óriás éheztetés után 5 mag/kg Reserpint adagoltunk s. c, és 24 óra múlva öltük le az álatokat. A kezeléseket arányosan gs osztottuk el 24 órai idataritamra, és így bizto­sítottuk a viszonylag állandó gyógyszerszintet. Az értékelést az ulcus index i(U. I.) segítségével végeztük. Az úllcus-iindexet a következőképpen számítottuk: minden mim2 károsodott felület = = 1, perforáció = 10, vérzés = 5. Az uücus­indexből kiszámítottuk az egyes csoportok U. I. átlagát, és ezeket viszonyítottuk a kontroli-cso­port U. I. átlagiához. Az eltéréseket — védőha­tást — ezután %-foan fejeztük ki, 100%-nak véve a kontrol-csoport U. I. átlagát. A ké­szítmények krónikus feikiélyellenes hatását Atjophan és Phenylbutazon i. p. adagolásával létrehozott fetkélyesedésével szemiben vizsgál­tuk. Az említett fefcélykeltőket 10 napon át adagoltuk i. p., és az álllarboiktalt a 11. napon le­öltük. Az elválltozásc&at ebben asz esetben is U. I. számítással értékeltük: minden mm2 ká­rosodott felület krónikus károsodás esetén = = 1, akut károsodás esetén •== 0,5, vérzés = = 5, perforáció = 10. A védőlhatást a fent ismertetett módon %-iban fejeltük ki. A kísérletekhez összesen, 2025 dlb fehér pat­kányt használtunk fel, ügyelve arra, hogy a nemek eloszlása az egyes csoportok között azo­nos legyen. Az egyes csoportok líegaiTább 8 ál­latiból álltak, és a kísérleteket legalább két al­kalommal megismételtük, így a kapott eredmé­nyek legalább 3 különböző időpontban végzett kísérlet eredményeit tartalmazzák. Eredményeink: Első lépésként a három komponens hatásgör­béjét vettük fel az immofailizációs és Reser­pin-ulcus kísérletek alapján. Az eredményeket az 1. és 2. táblázat, valamint az 1. és 2, ábra szemlélteti. Az 1. áibra a tropíin-xantén-D-karibonsavész­ter-imeitolbromid (Gastrixoin) G), az 1-ibenzil-l­^(i3-dimetilamino-propoxii)-icik3oiheptán-fuimarát (Halidor, H) és a SHdietilaiinino-etÄl-foenziMt (Amikon, A) immidbilizációs uleusbam megálla­pított hátásgörbéjét ábrázolja. Az ordinátán a %-os hatásosságot, míg az abszcisszán a dózis­értékeket í(img/kg) tüntettük fel. Az abszcissza felső skáláján a Halidor, míg az abszcissza alsó iskáláján a Gastrixon és Amikon dózisait vet­tük fel. A Hailidort és a Gastrixonrt naponta kétszer, 1Í2 órás időközönként adtuk be. A i2. álbra a tro'pdn-xanitién^-karbonsavészter­-metolbromiíd (Gastrixon, G), az l-íbenzil-l-(3--dmiiat!ilaimiino-pinopoxi)-ciiklohep)tán--'fu:rnai rát (Halidor, H) és a a^dietilamino-eitil-benzilát (Amikon, A) Reserpin-ulcusban megállapított hátásgörbéjét ábrázolja. Az ordináitán a %-os hatáserősséget, míg :az, abszcisszán a. dózisérité­keket tüntettük fel. Az abszcissza felső sikálá­jáin a Hallidor, míg az alsó skáláján a Gastrixon és Amikon dózisait vittük fel. A Halidort ós GasMxont naponta kétszer, 12. órás időközön­ként adtuk be. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom