159805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-fenil-2,3,3,5-tetrahidro-1H-1,4-benzodiazepino [5,4 b] oxazolidin-2-on-származékok előállítására

159805 enyhítésére minor trankvillánsként alkalmazhatók. Ezek a hatékony vegyületek pszichoneurotikus rendellenességek kezelésiére alkalmazhatók olyan gyógyászati készítmény alakjában, 5 amely az (I) képletű benzodiazepin-vegyületet .és valamely gyógyászati szempontokiból alkalmas hordozót tartalmaz. Ennélfogva jelen találmány tárgyát olyan új (I) képletű bénzodiazepin-vegyületek előállítá- 10 sara szolgáló eljárás képezi, amely vegyületek értékes minor-tranikvilláns gyógyszerek. Jelen találmány szerint a fenti (I) képletű benzodiazapin-vegyületak olyan eljárással állíthatók elő. melynek során egy (II) általános képletű acil- 15 aniino-benzafenon-saármazékot — ahol Rí—ít5 az előbbivel egyező jelentésűek és Q egy. reakcióképes észter savgyöke — valamely (III) általános képletű etiléniinin-származélkkal — ahol Ü6—R7 az előbbivel egyező jelentésűek — 20 reagáltatunk. A fenti (II) képletben szereplő Q a következő észterek savgyöke lehet: hidrohialogénsavészterek, kénsavészterek, foszforsavészterek; ilyen savgyök lehet pl. a klór-, torom-, jódaitom, a p-toluolszulfoniloxi-csoport, benzol-szulfoniloxi-csoport, metáhszulfoniloxi-csoport, difenilfosziforil-csoport és más hasonlók. A jelen találmány szerinti eljárás kivitelezésénél a reakciót előnyösen valamely siavlekötőszer és egy közömbös szerves oldószer jelenlétében lehet végrehajtani. Közömbös oldószerként bármely olyan szerves oldószer alkalmazható, amely a reakciót nem befolyásolja ellenkező irányba. A közömbös szerves oldószerek példáiként a rövidszánláncú-alkanolok, mint az etanol, propanol vagy izopropanol; di-(irövidszénlá!ncú-alkil)~ -keton, mint aceton, metiletilketon vagy dietilketon; éterek, mint dietiléter, tetraihidrofurán vagy dioxán; haHogéniezett szénhidrogének, mint kloroform vagy diklóretán; eoetsavészterek, mint etilacetát; aeetonitril; di-(rövidszénláncú-alkilj-foínmamid, mint dimetilformamid vagy dietilformamid és más hasonlók. A jelen találmány tárgyát képező eljiárásban a reakciót, imiként fentiekben említettük, előnyösen valamely savlefcötőszer jelenlétében hajthatjuk viégra. Minthogy a fenti (III) képletű aminszármazék savleikötőszerként is működhet, nem szükségszerű követelmény a jelen találmány szerinti eljáráshoz a reakció-rendszerbe külön valaimely más savlekötőszert is bevinni. Ha az amin-származékot azzal a céllal használjuk, hogy mind reakciópartnerként, mind pedig savlekötőszexiként szerepeljen, nem döntő, de gyakorlatilag célszerű, hogy a nevezett amint a {II) vegyülettel ekvimolekuláris mennyiséghez képest feleslegben alkalmazzuk. Ha a reakcióban más savlekötőszert alkalmazunk, ezek pl. szerves és szervetlen bázisok, mint tercier aminők pl. trimetilamin, tributilamin, N-nmetümorfoHn, N-metilpiperidin, N,N'-dimetilpiperazin vagy dimetilanilin; telítetlen 30 35 40 45 50 55 60 65 heterociklusos bázisok, mint piridin, pikolin, kinoldn; és más hasonlók, továbbá szervetlen bázisok például bázikus alkálifém-vegyületek, mint alkálifém-hidroxidok, pl. nátriumhidroxid, litiumhiidroxid vagy káliumhidroxid; alkálifémkarbonátok vagy -bikarbonátok pl. nátriumkarbonát, báliumfcairbonát vagy nátriumtoikarbonát vagy káliumbükarbonát; gyenge kanbonsavak alkálifémsói, pl. nátriumacetát, káliumaeetát és más hasonlók lehetnek. A jelen találmiány szerinti eljárásban a reakcióhamérséklet nem döntő, de azt találtuk, hogy a melegítés előnyösen meggyorsítja a találmány szerinti eljárásban lejátszódó reakciót. Általában előnyös a reakciót az alkalmazott oldószer forrpontján végrehajtani. A reakció időtartaimia több órától néhány napig terjedhet és a kiindulási anyag (fajtája és típusa, valamint az alkalmazott oldószer, hőmérséklet és egyéb tényezők szabják meg. Általában a reakció időtartama 18 és 50 óra között van. A reakció befejeződése után a kívánt (I) képletű termék ismert módokon könnyen kinyerhető a reakcióelegyből. Például az oldószer desztillálással történő eltávolításával, majd a maradék alkalmas oldószerrel, pl. kloiroformimal történő extriahálásával, az extraktumok mosásával, szárításával, az oldószer eltávolításával; ha szükséges, az így nyert termék ismert módon tisztítható, például átkristályosítással vagy kromatográfiás eljárással. Kimutattuk, hogy jelen találmány szerinti eljárásiban az (I) képlet szerinti benzodiazepinvegyület a (II) képlet szerinti kiindulási benzofenom-vegyületből a közbenső termékként kapott (IV) képletű etilénimin-acilamiinobenzofenonon keresztül képződik, ahol Rt—R7 az előbbiekkel egyező jelentésűek, továbbá, hogy az (I) képlet szerinti benzodiazepin-vegyület és a (IV) képlet szerinti közbenső termékként kapott henzofenon-vegyület különböző arányban képződhetnek az alkalmazott hőmérséklettől és reakcióidőtől függően. Ennélfogva a találmiány szerinti eljárás kielégítően végrehajtható a közbenső termék (IV) elkülönítése nélkül is, miként arra fentiekben rámutattunk. És alternatív módon, különösen viszonylag: alacsony hőmérsékleten és rövid idő alatt képződő oly reakció elegyek esetén, amelyekben a (IV) közbenső termék részaránya nagyobb, az (I) képletű benzodiazepin részaránya psd;g kisebb, az eljárás több lépésben, a közbenső terméknek a reakció elegyből hagyományos módon, pl. frakcionált kristályosítássá] vagy feromatogirafálással történő elkülönítéséve] és ezt követően a (IV) közbenső terméknek jelen találmány szerinti (I) képletű foanzodiazepin-vegyületté történő átalakításával lehet végrehajtani. A találmány fent említett alternatív kiviteli módjának végrehaj tásakor az első lépésben a (II) képletű kiindulási benzofenon-vegyületet a (III) képletű amiin-vegyülettel több órán keresz-2