159784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(4-tiazolil)-benzimidazol-származékok előállítására
159784 8 lát, aszkorbát, piruvátok, citrát, glicerát, glufoonát, glukuironát, glieerofoszfát és etilszulfát. Előállíthatók az amin-sók is a kívánt aminnal való reagáltatással. A .nem^toxikus sók anthelmintikus ágensként használhatók. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott II. általános képletű vegyületek bármely tetszőleges módon előállíthatók. Különösen előnyösnek találtuk azonban azt a módszert, amely szerint kiindulási Vegyületként a IV. képletű nitro-csoporttal helyettesített fenilándiamint alkalmazzuk, amelyben a nitro-csoport a gyűrű 4-es vagy 5-ös helyén szerepel. Ezt a vegyületet a gyűrűzárás végrehajtására és a VI. képletű benzimiidazol-intermedier előállítására az V. képletű táazofl-származékkal kezeljük. Ezt a reakciót úgy hajtjuk végre, hogy a feniléndiamint vizes oldatban, rezsó, például rézaoetát jelenlétében reagáltatjuk tiazolil-4-Jaarboxaldehiddel. A reakciót körülbelül a rendszer forráspontján hajtjuk végre, amíg a réz (II) só kék színe el nem tűnik. A képződött benzimidazol-kuprosóból ezután hidrogénszulfiddal felszabadítjuk a VI. képletű vegyületet, majd azt a keverékből kinyerjük. Ezt a nitro-helyettesített származékot azután hidrogénnel redukáljuk redukáló katalizátor — például palládium/szén vagy platina/szén — jelenlétében alkoholos oldószerben körülbelül —10 — 100 C°-on, a hidrogén-felvétel megszűnéséig. Azon II. képletű kiindulási anyag előállítására, amelyben Rt halogénfarmilaminDosoport, a fenti módon előállított aminő-származékot foszgénnel vagy valamely karbaimilhalogeniddel reagáltathatjuk; a halogenidet adjuk hozzá az amino-származékhoz a reakció végrehajtására, körülbelül 25—50 C°-on, közömbös oldószerben. A terméket ezután a reakció befejeződésekor szilárd alakban nyerhetjük ki az oldat betöményítésével és szűréssel. Az izocianát-származék előállítására, amelyben Rí—NGO, az amint a fent leírt módon foszgénnel vagy valamely karbamilhalogeniddel reagáltatjuk, ebben a reakcióban azonban a halogenid-adagolás befejezése után a keveréket további 1—5 órán át visszafolyató hűtő alatt tartjuk, majd vákuumban sűrű szuszpenzióvá töményítjük. Ebből a szuszpenzióbál az iaotianát-intermediar szűréssel nyerhető ki. Ezt az izocianát-származékot előállíthatjuk úgy is, hogy a nitro-csoporttal helyettesített benzimidazol-származélkot szónmonoxiddal, koboltkarbon.il katalizátor jelenlétében a szokásos módon karbonilezzük. A karbamAd^származékot úgy állítjuk elő, hogy az amint körülbelül 2 N sósavas közegben karbamiddal reagáltatjuk; az anyagokat a rendszer forráspontján hozzuk össze. A reakció befejeződése után a keveréket szűrjük és a szűrletet a karbamido vegyület kiesapására körülbelül 0 C°Hra hűtjük. A kapott keveréket ezután szűrjük, mossuk és szárítjuk a karbamM-szárrnazék előállítására. A karbamid-származékot előállíthatjuk úgy is, hogy az izociianátot vagy a karbamilkloridot ismert módon ammóniával kezeljük. Ezeknek a kiindulási anyagoknak az előállí-5 tására természetesen tetszés szerint más módszerek is használhatók. A fent leírtak azonban kitüntetett eljárásokat jelentenek. A kiindulási anyagokat' nem feltétlenül kell elkülöníteni vagy tisztítani a további felhasználás előtt, 10 Az egyes vegyületek előállítására vonatkozó alábbi példák részletesebben illusztrálják a találmányt, de nem tekinthetők korlátozó jellegűnek. 15 20 40 50 55 I. példa: A nitro-csoporttal helyettesített intermedier előállítása 0,1 mól 4(5)-nitro-orto-femléndiamm és 0,1 mól tiazoMl-4-karboxaildehid keverékét 250 ml, 1 ekvivalens réz (II) acetátot tartalmazó vízben visszafolyató hűtő alatt tartjuk, míg a 2g réz-só kék színének teljes eltűnése figyelhető meg. A kiváló réz (I) sót ezután szűréssel elkülönítjük és 100 ml meleg (7i5 C°) vízben újra felszuszpendáljuk. A felszín alá fölös menynyiségben kénhidrogént vezetünk, és a kapott .i0 szilárd anyagot, mely a nyerstermék és kuproszulfid keveréke, szűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. 50%-os vizes metanollal mosva a nyerstermék feloldódik, a kuproszulfidot szűréssel eltávolítjuk. A nyers termék 50%-os vizes metanolból való átkristályosítása után tiszr ta 2~(4-tiazolil)-5(6)-nitro-benzmidazolt kapunk, op. 240—242 C°. II. példa: Az amimiá való reakció Az I. példa szerint előállított 2-^4Htiazolil)-5-45 (6)-initro-benzimidazol 0,1 mólját 750 ml etanolban oldjuk és 3 atm. nyomáson, 25 C°-on 4,5 gramm 5%-os palládium-osontszén katalizátor jelenlétében hidrogénezzük, az elméleti mennyiségű (0,3 mól) hidrogén felvételéig. A redukciós elegyet ezután 1/4 órán át visszafolyató hűtő alatt tartjuk, és a katalizátort szűréssel eltávolítjuk. A szűrletet vákuumban a lehetséges maximális sűrűségig töményítjük, majd 0—5 C°-on való 1 órai állás után a szilárd anyagot szűrjük, hideg etanollal mossuk, és szárítjuk. 232—233 C° olvadáspontű 5(6)-amino-!2-(4-tiazolil)-benzimidazolt kapunk. 60 III. példa: A karbamilklorid-intermediiér előállítása 0,05 mól II. példa szerint előállított 2-(4-tiazolil)-5(6)-amino-benzimddazolt 40 C°-on 100 65 ml benzolban oldunk és 0,05 mól foszgént bu-4