159760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilacetát előállítására

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. IX. 23. (KA—.1217) Német Szövetségi Köztársaság^beli elsőbbsége: 1968. IX. 24. (P 17 93 474.6) Közzététel napja: 1971. VII. 02. Megjelent: 1972. X. 30. 159760 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 67/Q4 tífiWÉ1 . 1 * t'hlit Feltalálók: Dr. Sennewald Kurt vegyész, Kinapsaok, Dr. Vogt Wilhelm vegyész, Knapsack, Dr. Erpenbach Heinz vegyész, Sürth, Dr. Ohorodnik Alexander vegyész, Liblar, Glaser Hermann mérnök, Lechenich, Joest Herbert technikus, Köln-Sülz, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Knapsack Aktiengesellschaft, Knapsack bei Köln, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás vinilacetát előállítására A vinilacetát önmagában ismert módon az alábbi reakcióegyenlet szerint 2 CH2 = CH 2 + 2 CH 3 OOOH + 0 2 Pg-katalizátor^ = % C H 2 = CHOOCH3 + 2 H 2 0 etilénből, ecetsavból és molekuláris oxigénből gázfázisban állítható elő. Az előállításnál igen lényeges, hogy az alkalmazott katalizátor akti­vitása nagy legyen, s így a költséges palládi­umból minél kevesebbre legyen szükség. Na­gyobb teljesítményű katalizátor alkalmazása esetén kisebb reaktort alkalmazhatunk; ilyen módon további költségcsökkenés biztosítható. Az elmúlt időben számos eljárás vált ismertté, melyben az alkalmazott palládium aktivitását különböző adalékanyagokkal növelték, s így gazdaságos eljárásokat hoztak létre. Aktivátor­ként például a li, Na, K, Rb, Cs vagy a föld­kálifémek (például Mg, Ca)' karbonsavas sóit, különösen acetátjait alkalmazták. Aktivátor­ként a fenti anyagok mellett még különiböző fémeket használtak, így rezet, aranyat, cinket, kadmiumot, ónt, ólmot, mangánt, krómot, mo­libdént, wolframot, uránt, vasat, kobaltot, nik­kelt, niobiumot, vanádiumot, vagy tantált. Hor­dozóanyagként kovasavat, kovaföldet, kovasav­gélt, diatomaföldet, alumíniumoxidot, alumíni­umszilikátot, alumíniumfoszfátot, horzsakövet, sziliciumkair'bidot, spinellt, azbesztet vagy ak­tív szenet alkalmaztak. 10 15 20 25 30 Az ismert eljárást általában úgy valósítják meg, hogy az etilénből, ecetsavból és oxigén­ből álló kiindulási gázelegyet nagy nyomáson és magas hőmérsékleten a katalizátoron ke­resztülvezetik. Az alkalmazott katalizátor da­rabos, szemcsés vagy hasonló formájú lehet úgy, hogy a gáz áramlásával szemben nem je­lent ellenállást. A katalizátort valamely csőben helyezzük el, melyet a reakcióhő elvezetése céljából hűthefcünfc. A reaktorból eltávozó gázelegyet nyomás alatt lehet lehűteni s így a kondenzálható ter­méket — a képződött vinilaeetátot, az átala­kulatlan ecetsavat és a vizet — az elegyből el lehet távolítani. Ennél a műveletnél az az el­járásváltozat előnyös, mely során a reakció­termékek kondenzációját nagy nyomáson vé­gezzük, mivel a kis hőmérséklet előállításához szükséges különleges hűtőközegek igen költsé­gesek. A kapott kondenzátumot önmagában ismert módon desztillációvai feldolgozzák, a gázelegy maradékát pedig visszavezetik a re­aktorba, miután az elhasznált etilént, ecetsa­vat és oxigént pótolták, a képződött szénsavat pedig — kívánság szerint — az elegytől elvá-159760

Next

/
Oldalképek
Tartalom