159750. lajstromszámú szabadalom • Karbamidszármazékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására

159750 6 Összehasonlító gyomirtóiszerként az ismert karbamid-származékot, vagyis a Fluometuront; = N-3-triíluormetilifenil-N'.N'-d:iimietílkarbamidót használtuk. 1A gyomirtóhatást 6 hét eltelte után értékeltük 0,3 és 0,6 kg/ha hatóanyag adagoknál, amiikoris a következő értékeket állapítottuk meg: Károsodási fok O/V-ban (100 = teljes kipusztítás — 0 = hatástalan) I ÖsszehaI II sonlít ószer 0,3 0,6 0,3 0,6 0,3 0,6 Gyomok (5 fajta átlaga) 90 100 92 99 92 99 Kukorica 0 0 0 0 20 60 Búza 0 0 0 0 40 70 Lóbab 0 0 0 0 60 90 Borsó 0 0 0 0 25 70 Murokrépa 0 10 0 ti 30 50 Az új vegyületeknek az összefoasonlítászerihez hasonlóan kifogástalan gyomirtó hatásuk van, azzal az eltéréssel, hogy az új készítmények felhasználása esetén a tengeri, búza, lóbab, borsó és murokrépa kultúrnövények egyáltalában nem károsodnak, míg az ismert gyomirtószerekkel történő kezelés után ezek erősen vagy igen erősen károsodnak. 2. összehasonlító példa: Az előző példához hasonlóan egy további kísérletben a gyomokat elvetjük, ehhez összehasonlításiként kultúrnövényként tengerit és gyapotot (Gossypium sp.) használunk. A. növényeket vízben szuszpendált permetezhető porok alakjában a talajfelületre permetezzük. A vizes szuszpenzió a III. típusú új vegyületet, vagyis 1N-[3-klór-4-j(2'-klóretoxi)^fenil]-N^metil-N'-metoxi-karbamidot (v. ö. 6. példa) tartalmaz. ÖEszeíhasonlítószerként egy ismert, kémiailag közelálló karbamid-típusú gyomirtószert, vagyis N-(i3-klór-4-metoxifenil)-N'-metíliN'-metoxikarbamidot használunk. 0,6 és 1,2 kg/ha hatóanyag adagoknál 6 héttel az elvetés után a gyomirtó hatást értékeljük. Károsodási fok %-ban III Összehasonlítószer 0,6 1,2 0,6 1,2 Gyomok i(5 fajta átlaga) 80 96 76 86 Kukorica 0 0 30 50 Gyapot 0 10 60 100 10 15 20 A táblázatból megállapítható, hogy a III. típusú vegyület gyomirtó hatása hasonlóan jó az összehasonlító készítményben. Az eltérés abban állt, hogy az új vegyület a kultúrnövényéket, mint a tengerit és gyapotot kíméli, míg az ismert hatóanyag felhasználása esetén ugyanezek a kultúrnövények erősen károsodnak, sőt részben kipusztulnak. 3. Összehasonlító példa: Humusz tartalmú homokos agyaggal megtöltött ládákba tavaszi búzát, Ttriticum aestivum) és tavaszi árpát (Hordeum distidhum), . valamint gyomként hélazabot (Avena fatua) és különböző széleslevelű gyomfajtáikat (Sinapis arvensis, Stellaria media, Galium aparine, Anthemis arvensis, Veronica arvensis és Polygonum persicaria) elvetünk. Az elvetés napján a talajfelületet a találmány szerinti IV és V készítményeket tartalmazó vizes szuszpenziókkal bepermetezzük. 25 IV = N-[3-<metÍl-4-i(2'-klóretoxi)Hfenil]-N'N-dimetilkarbamid (v. ö. 17. példa) V = N^[3-rnétil-4-(2'-klóretoxi)-fenil]-N'--nietil-N'-metoxi^karbamid (v. ö. 18. példa) 30 Összehasonlító vegyületként a gabona-gyomirtószerként jól ismert triazin-származéköt, vagyis a 2-metilmerkapto-4-etilaminc~6-tere.butilaimino-s-triazint használtuk. 35 0,6 kg/ha adag felhasználása esetén 5 héttel a kezelés után a következő károsodási százalékokat határoztuk meg: 40 Károsodási százalék (100 = teljes pusztulás, 0 = hatástalan) 45 55 60 (55 Növényfajta IV V összehasonlítószer Búza Árpa 50 Gyomok: Hélazab más gyomok (átlagérték) 10 0 100 94 100 86 20 92 A táblázat adataiból kiderül, hogy az összes készítmény jó hatást fejt ki széleslevelű gyónik fajták ellen, egyidejűleg pedig a gabonafajtákat védi. A nagyon káros és nehezen kipusztítható hélazabot azoban az ismert gabonagyomirtószernek nem sikerül kipusztítani, míg a találmány szerinti vegyületek a hélazabot is kipusztítják anélkül, hogy a növénytani szempontból közelálló gabonaféléket, így a búzát, vagy árpát károsítanák. 3