159747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénszteroidok előállítására
159747 6 g) valamely A 3 részképletű csoportot tartalmazó (I) részképletű szteroidot (ahol Z jelentése hidroximetilén-csoport és R8 jelentése klórvagy brómatom) hidrogénhailogenid-lehasítószerrel kezelünk; vagy 5 h) valamely A3 részképletű csoportot tartalmazó (I) részképletű szteroidot (ahol Z és R8 együtteslen í^ll-oxido-gyököt képeznek) hidrogénfluoriddal, sósavval, hidrogéntaromiddal vagy valamely klórozószerrel kezelünk; vagy i) a 17- vagy 21-<helyzetben legalább egy szabad hidroxicsoportot tartalmazó, (A) és (I) részképletekből álló szteroidot észterezünk; vagy j) valamely (III) képletű szteroidot (ahol Rí, R9 és 2 jelentése az előzőkben megadott) erős savval kezelünk. Eljárásunk a) változata szerint a klórozást célszerűen oly módon végezzük el, hogy a (II) részképletű kiindulási szteroidot tartalmazó reakció-közegbe klórt vezetünk. A klórozást protonakceptor (pl. valamely N,iN-di-(kis szénatomszámú)-alkil-(kis szénatomszámú)-alkanoilamid, mint dimetilformamid vagy dimetilacetamid; kis szénatomszámú alkilénoxid, pl. etilénoxid vagy propilénoxid) jelenlétéiben, valamely oldószerben (pl. kis szénatomszámú alkánkarbonsavban, mint propionsav'ban vagy ecetsavban) végezihetjük el. Eljárhatunk oly módon is, hogy a protonakceptort a kiindulási szteroid klórral történő kezelése után adagoljuk be. Ez esetiben primer klórozási termékként valamely (IV) részképletű vegyületet kapunk (ahol Rx és A jelentése a fent megadott). A fenti közbenső terméket további tisztítás nélkül vethetjük alá a protonakceptorral (pl. nitrogéntartalmú heterociklikus bázissal, mint pikolinmal vagy piridinnel) történő kezelésnek, mikoris a vegyületből sósav hasad le. Amennyiben a protonakceptor a klórozás kezdetén jelen van, a (II) részképletű kiindulási szteroid oldószereként is szolgálhat. .Oldószerként azonban a szokásos inert szerves oldószereket is alkalmazhatjuk (pl. éterek, mint kis szénatomszámú alkiléterek, pl. etiléter vagy dioxán; klórozott szénhidrogének, pl. kloroform 45 vagy széntetraMoirid). A klórt önmagában ismert módon vihetjük a realkcióelegybe, pl. Kis szénatomszámú alkánkarbonsavval, mint propionsawal képezett oldat alakjában. A klórozást célszerűen alacsonyabb hőmérsékleten, előnyösen —40 C° és . szobahőmérséklet közötti hőfokon, különösen —30 C° és 0 C° közötti hőmérséiklet-tartományfaan végezhetjük el. A klórozást oly módon is végrehajthatjuk, hogy a kiindulási szteroid kloroformmal képezett oldatához 0 C° és szobahőmérséklet közötti hőfokon adjuk a széntetrakloridos klór-oldatot, majd az oldószert eltávolítjuk és a terméket protonakoeptorral kezeljük. | 60 Az Y vagy Z helyén —CH(/?Jhidroxi)-esoportot tartalmazó vegyületekben a 1 l^hidroxi-«soportot klórozás előtt célszerűen megvédjük. A hidroxicsoport megvédését például a megfelelő 65 20 25 30 35 40 50 55 1 l/i-formiloxi_ vagy -trifluoracetoxi-származékká történő acilezéssel végezihetjük el. A klórozás után a llß-hidroxi-esoportat a szokásos módszerekkel ismét kialakíthatjuk. Amennyiben a kiindulási anyag a {^helyzetben halogénszübsztituenst (pl. fluoratomot) tartalmaz, a klórozást előnyösen az adott esetben jelenlevő 11/J-hidroxi-csoport megvédése nélkül hajtjuk végre. Eljárásunk b) változata szerint a dehidrogénezést oly niódon hajthatjuk végre, hogy a kiindulási anyagot szelénessawal kezeljük, vagy egymás után klórozásnak és HCl-elvonásnak vetjük alá. A HCl-elvonást pl. lítiumkloriddal dimetilformamidban végezhetjük el. Eljárásunk c) változata szerint a Ll-hidroximetiléncsoportot oxidáljuk. Az oxidációt önmagukban ismert módszerekkel, pl. krómsav segítségével végezhetjük el. Eljárásunk d) változata szerint a 11-hidroxi-csoportot valamely szulfonsavval észterezzük. E célra pl. metánszulfonsavat vagy p-toluol-szulfonsavat alkalmazhatunk. Az észterezést önmagában ismert módon végezhetjük el, célszerűen oly módon, hogy a hidroxi-szteroidot reakcióképes szulfonsav-származékkail, pl. a kloriddal kezeljük protowafcceptor (pl. piridin) jelenlétében. Eljárásunk e) változata szerint a 9(Ll)-kettőskötést oly módon vihetjük be, hogy a ß-szulioniloxi-szteroidot katalizátor (előnyösen gyenge bázis, pl. kis szénatomszámú alkánkarbonsavak sói) jelenlétében vízmentes szerves oldószerben (pl. ecetsavban vagy dimetilformamidiban) kezeljük; ez utóbbi oldószer egyúttal a katalizátor^ szerepét is betöltheti. A ll/?-hidroxii^szteroidok dehidratálását pl. tionilklorid felhasználásával piridinfoen végezihetjük el. Eljárásunk f) változata szerint a kiindulási szteroid 9(ll)-ikettősikötésére hipoklórossavat vagy hipobrómossiavat addicionálunik. A reakciót célszerűen a hipohalogénessav in situ képzése közben végezihetjük el pl. oly módon, hogy a zl9(11)-szteroidot valamely N-halogénamiddal (pl. N-klór- vagy N-brómacetamiddal) reagáltatjuk vizes sav (pl. vizes ásványi sav, mint perklórsav) jelenlétében. Eljárásunk g) változata szerint valamely 9 a-bróm- (vagy klór-) 11-hidroxi-szteroidot a megfelelő 9,ir/?-oxidoszteroiddá alakítunk. Előnyösen oly módon járhatunk el, hogy a kiindulási szteroidot ihidrogénhalogenid-elvonószerrel (pl. alkálifémhídroxid-oldattal) kezeljük. Eljárásunk h) Változata szerint valamely 9,:ll/?-oxidoszteroidnak a megfelelő 9a,ll.ß-üiklór-szteroiddá történő átalakításánál klórozószerként pl. széntetraikloridos klór-oldatot alkalmazhatunk. Eljárásunk i) változata szerint szabad hidroxi-csoportokat észterezünk. Az észterezést önmagukban ismert módszerekkel, pl. reakcióképes savszármazákok, mint savlhialogenidek vagy savanhidridek felhasználásával hajthatjuk végre. »
