159739. lajstromszámú szabadalom • Síkszita keretek

159739 9 10 A 20. ábra szerint az mi szitakeret átmenetét a belső 36 illetve 27 keresztcsatornába vezet­jük. Az átesést kétoldalt vezetjük ki a szitáló­térből a 28, 29 oldalcsatornába, mert ezt — később — továbbszitáljuk. Ezért a b gyűjtőkeretben 25 hosszú gyűjtőlapot kell alkalmazni és mindkét 28, 29 oldalcsatorna elé 32 pálcákból álló pál­casort kell rakni. Az mi szitakeret átmenetét továbbszitálásra a belső 27 ejtőcsatornán keresz­tül közvetlenül az ni2 szitakeret szitálókeretére ejtjük, innen már mint I. kész átmenetet kive­zetjük a szitálótérből. E célból az m2 szitakeret­ben a 10,11 kiegészítő dúcokat a hozzájuk tarto­zó 14 keresztléccel együtt a 2, 3 sarokdúcokhoz kell áthelyezni (4. ábra). Így az m2 keretben az őrlemény felöntésének oldalán a 2,3 saroktíúcok között külső 17 ejtőcsatorna alakul ki és a szitá­lási tér egy ejtőcsatornával beljebb tolódik. A 19 tartókeret most a 8, 9, 10, 11 kiegészítő dú­cok között foglal helyet. Ezekhez illeszkedik a gyűjtőkeret is. A szitálókeretet most úgy kell a gyűjtőkeretre helyezni, hogy ennek ejtőcsatorná­ja a 8, 9 kiegészítő dúc közé essék. A szitálóke­ret másik vége a 10,11 dúc keresztlécéhez ér. Az átmenet így a szitálókeretről közvetlenül kül­ső ejtőcsatornába folyik. Az átmenetnek mint kész frakciónak külső ejtőcsatornába való viteléhez tehát terelőlapra szükség nincs és az előző szitakereten sem kell átalakítást végez­ni. A találmány szerinti megoldásnak az egyik legnagyobb előnye a négyzetes szitával szem­ben. Az ma szitakeret gyűjtőkeretét 26 széles gyűj­tőlappal kell felszerelni, mert a következő ma szitakereten az mi és az m2 szitakeret átesését kívánjuk továbbszitálni. Mivel az első két szita­keret összegyűjtött átesését a 10,11 dúc közötti 27 belső keresztcsatornába vezetjük, ez elé pálca­sort kell raknunk. A keretrajzon a pontozott vo­nal jelzi a pálcasort. A keretrajzon a pálcasort azért tüntettük fel, mert e helyen a bevonat nél­küli szitálókeret a pálcasort nem takarja el. Az összegyűjtött átesést kivezethetnénk a 8,9 dúc közötti 33 belső keresztcsatornába is. Az m3 keretre az m 2 keret belső 27 kereszt­csatornájáról teljes szélességben ömlik rá a to­vábbszitálandó átesés és itt a már ismert módon történik ennek leszitálása. Ha a továbbszitálandó átesés sok, akkor a 21. ábrán látható keresztmetszeti és a 22. ábra sze­rinti keretrajzoknak megfelelően végezhetjük a szitálast. A 21. ábra szerinti keresztmetszetű; raj­zon a szokásos módon már összerajzoltuk az egymás alatti szitakereteket. Az ni és az n2 ke­ret tövábbszitálandó átesését kétoldalt gyűjtjük és az egyik részt az 113, a másik részt — az n3 keret átmenetével együtt — az n4 keretre ve­zetjük. Az ni szitakeret összeállítása megegye­zik a 20. ábra mi keretével. Az n2 kereté csak annyiban különbözik a 20. ábra szerint m2 -től, hogy a 26 széles gyűjtőlapról mindkét 27, 33 belső keresztcsatórnára vezetjük az átesést. Az n3 szitakeret elrendezése is ugyanaz mint a 20. ábra m?, keretéé, de az n3 keret átmenetét hozzávezetjük az n2 keretről jövő átesés egy ré­széhez. Ezért az ejtőcsatornába üres nullkörbe telt nullkört is rajzoltunk. Az 04 szitakeretben csak a szitálókeretet forgattuk el 180°-kal az n3-hoz képest. A továbbszitálandó átesés leszitálását az 113 ke­ret másik oldalán is megkezdhetjük, ha a továb­bi szitálás során a kész frakciók kivezetése ezt igényli. Mindezekből látható, hogy a találmány szerin­ti megoldással jól biztosítható a taváfbbszitá­landó átesések teljes csatornaszélességű kiveze­tése a munkatérből és ezek teljes szélességű rávezetése a továbbszitálást végző szitakeretre, illetve keretekre. Az átesések továbbszitálására a vázolt megoldások ugyanolyan szabadságot biztosítanak a tervezőnek a frakciók vezetésé­ben, mint amilyenekkel a négyzetes szitánál rendelkezik. A 23. ábra szerint 12 szitakerettel egy őrle­ményt 6 frankcióra bontunk. A 24. ábra keretrajzainak sora az f fedélke­rettel kezdődik. Ebbe a normál szitakeretek 19 tartókeretével megegyező alakú, de célszerűen annál magasabb 19 tartókeretet építünk. A 19 tartókeretet az f fedélkeretben szaggatott vo­nal jelzi, mert a fedélkeret fedőlapja felülné­zetben a tartókeretet eltakarja. Ez szorítja le az rt szitakeret szitálókeretet és ez határolja oldalt az rí szitán levő őrleményt. Az őrleménynek a szitára való beömlését, vagyis a felöntés helyét az f fedélkereten a szitazacskó karimáját jelké­pező kör ábrázolja. Az őrleményvézetés módját és az ennek meg­felelő keretösszeállításokat a 23. és a 24. ábra jól szemlélteti. Mivel énnek részleteit már ismertet­tük, erre nemtérünk ki. Az oldalcsatornákba vezetett IV. és V. áteséses kész frakciókon kívül a többi I, II, III és VI kész frakciót mind a szitakeret felöntési oldalára vezettük. Annak sincsen akadálya, hogy ezeket megosztva mindkét oldalra vigyük. A kész frak­cióknak ezt a rugalmas vezetését a találmány szerinti megoldás azzal éri el, hogy a kiegészí­tő dúcok keresztléceikkel tetszés szerinti ol­dalra vihetők és az átmenetek és átesések veze­tési irányánál is teljes szabadságunk van. Az oldalcsatornába irányított IV. és V. átésé­ses kész frakciókat is kivezethetjük a felöntési oldalra. Ehhez csupán az utolsó ri2 szitakeret alapkeretét módosítottuk. A módosítást jelképe­sen az ri2fc keretrajz mutatja. Ennek megoldá­sát példaként a 25.—28. ábrákon láthatjuk. Az T alapkeret felső része a gyűjtőkeret alsó szintjéig megegyezik a megelőző m szitake­ret alapkeretével. Ettől a szinttől lefelé az alapkeret már lényegesen módosul. Az alkatré­szek megjelöléséhez megtartottuk az eddigi szá­mokat, a módosításra az egyvesszős jelzés utal. A 19' tartókeret hosszlécei alapkeret faltól alap­keret falig érnek, keresztlécei pedig rövideb­bek mint ä megelőző szitakereteké. Ezáltal a 28, 29 oldalcsatornákat a keret alsó részén bőví-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 S

Next

/
Oldalképek
Tartalom