159739. lajstromszámú szabadalom • Síkszita keretek
150739 11 12 tettük és így helyet biztosítottunk á IV. és V. át~ eséses kész frakcióknak a felöntési oldalra való fojtás nélküli áramlásához, melyet még a 42 terelőlemezzel is segítünk. A megváltozott 28', 29' oldalcsatornákat a külső ejtőcsatorhák zónájában a 43 lemez takarja le. A jobb hozzáférhetőség céljából a külső ejtőcsatornákba vezetett I. és II. illetve III. és VI. kész frakciók kivezetését a szitából az 1' alapkeret rövidebb oldalának irányában egymás mellé helyezzük. ; A ' 44 ' fenéklapra erősített 45 kivezető karimákhoz való folyást, megfelelő bő keresztmetszet mellett azáltal biztosítottuk, hogy a külső ejtőcsatornákat elválasztó 12', 13', 14' keresztlécek alá V alakú 46 toldatot szereltünk és a 47 terelőlemezekkel az egyik kész frakciót jobbra, a másikat balra vezetjük a 45 kivezető karimához. A 24. ábra szerinti keretrendezéseket vizsgálva látjuk, hogy az összes dúc elemi dúc, továbbá az rí szitakeretnél az összes kiegészítő dúcpár a felöntéssel szembeni oldalon foglal helyet. Az r2 kerettől kezdve a 10,11 dúcot, az rs kerettől még a 8, 9. dúcot, az r« kerettől még a 6,7 dúcot is áthelyeztük keresztléceikkel a 4,5 sarokdúc oldalról a 2,3 sarokdúc oldalra. Ha csak dúc elrendezés szempontjából vizsgáljuk a szitakereteket, látjuk, hogy az r2, rs, r^ és az rs, re, T7 keretek dúcelréndezése ugyanaz. Mindezeknél az egyik sarokpárhoz egy kiegészítő dúcpár csatlakozik. Megegyezik a dúcelrehdezés az rí és az rs, ro, rio, ru, ri2 kereteknél is. Ezeknél az egyik sarokdúcpárhoz egyetlen kiegészítő dúcpár sincs csatolva.:Ha a szitakéreteket egymáshoz képest függőleges tengely körül elforgatva helyezhetjük egymás alá, akkor tulajdonképpen csak 2-féle dúcelrendezés szükséges a 6 frakciős szitakeretekből összeállított szitaoszlophoz. Az egyik variációnál a szitakeretben egyetlen elemi dúcból állnak a sarokdúcok, a másik variációnál ezekhez egyetlen elemi dúcokból álló kiegészítő dúcpár csatlakozik. Ez azt jelenti, hogy az egyik (Pl. 4, 5) elemi dúcokból álló sarokdúcpárhoz hozzáköthetünk két elemi dúcokból álló kiegészítő dúcpárt (pl 6,7 és 8,9) keresztléceikkel és csak egyetlen elemi dúcokból álló kiegészítő dúcpárt (pl. 10,11) kell keresztlécével együtt áthelyezhetően kialakítanunk. A hozzákötés azt jelenti, hogy a 4, 6, 8 illetve 5, 7, 9 dúcok egy darabból is állhatnak. A 29. ábrán olyan 6 frakciős szitakeret dúcelrendezését láthatjuk, melynek az a jellemzője, hogy van egy egyes 2, 3 sarokdúcpárja és egy 468, 579 hármas sarokdúcpárja, továbbá egy 10, 11 áthelyezhető kiegészítő dúcpárja. Ilyen keretekkel is teljesíthetők ugyanazok a szitálási feladatok mint amelyek elvégezhetők, ha a dúcok mind elemi dúcok. Gyártás és szerelés szempontjából ez lényegesen egyszerűbb megoldás, mint amikor két szimpla sarokdúcpárt és 3 áthelyezhető kiegészítő dúcpárt alkalmaztunk. A 30. ábrán az ai" és a2" alapkeretbe az 5—10. ábrán látható két b gyűjtő- és a 14., 15. ábrán. látható két c szitálókeretet helyezhetünk el ikerelrendezésben. Az ai" és a2" alapkeretet a mai» mokban ma még általánosan alkalmazott sziták nagyméretű (1100X1600) lapátos keretébe her 5 lyeztük, melynek külső kontúrját a 48 pontvonalas négyszög jelzi. Az ikerelrendezés jellemzője, hogy két szitakeret alapkeretének egy-egy rövidebb oldala közös. így az ezek melletti 4—4 illetve 5—5 sarokdúcok egyetlen 44 illetve 10 55 iker dúcot képeznek, az a( " alapkeret felező vonalában. Az ikerelrendezésű kettős keretekből össze-» állított szitaoszlop mindkét oldalára más-más őr-4 lemény vezethető. Példaként az egyik oldalon vé= 15 gezzük el ugyanannak az őrleménynek ugyanúgy a leszitálását, mint ahogy azt a- 23. és 24 ábra szerint végrehajtottuk. Itt az alapkeret egyik óldalát a dúcokkal a másik oldalhoz képest nem forgathatjuk el úgy mint az önálló szitakereté-20 ket, de a 6,8 és a 7,9 kiegészítő dúcokat összeköt -hetjük, illetve egy darabból (68,79) képezhet? jük ki. Az alkatrészek számát tehát itt is lecsökkenthet jük. A 24. ábra szerinti rx keretnek megfelelő el-25 rendezéshez a 44, 55 iker dúcpárhoz kell tengnünk a 68,79 dupla és a 10,11 szimpla kiegészítő dúcpárt keresztléceikkel. Ez a dúcelrendezés látható a 30. ábra baloldali át" alapkeretének mindkét oldalán. A 24. ábra r2 keretének megfelelő 30 elrendezéshez a 2,3 sarokdúcpárhoz át kell tennünk a 10,11 szimpla kiegészítő dúcpárt, az r5 nek megfelelőhöz a 68,79 dupla dúcpárt, az rghoz pedig már mindkét dúcpárt. Ha a 44,55 iker dúcpárt nem építjük középen 85 össze az alapkerettel^ hanem oldhatóan rögzítjük ahhoz, akkor az elhelyezhető úgy is, hogy áz ikerelrendezés két oldalán a külső ejtőcsatornák száma különböző legyen. Csupán a dúcelrendezés módosításával így az ikerkeret 6—6 frak-40 ciós kialakítása 5—7 frakciósra változtatható. Ilyen 5—7 frakciős keret-megoldást láthatunk a 30. ábra jobboldali a2 " alapkereténél, mely egy szitaoszlop utolsó szitakerete felső részének elrendezését szemlélteti. E megoldással az egyik •.^ oldalon (felső) egy őrleményt 5 frakcióra bonthatunk, a másik oldalon (alsó) 7 frakcióra, illetve két őrleményt 3 illetve 4 frakcióra. A nagyméretű lapátos szitakeretek helyébe úgy is elhelyezhetők ikerelrendezésben a találmány szerinti szitakeretek, hogy ezek alapkerete nem közös. Az előző megoldásoknak az utóbbival szemben az az előnye, hogy a keretek rögzítése egyszerűbb. Mindkét fajta keretelrendezésnél fontos, hogy a kész frakciókat a szitaoszlopok külső oldalára vezessük, példaként a 25.—28. ábrán ismertetett megoldással. A 25.^— 28. ábrán látható 45 karimákhoz csatlakoznak az ismert szitazacskók. Külső elhelyezésnél ezekhez könnyen hozzá lehet férni. Ha ezek leesnek, vagy meghibásodnak, nem kell a szita alá bújni. A kész frakcióknak a külső oldalra való vitele módot nyújt, hogy ezekből könnyen vehessünk mintát vizsgálatra. Iker elrendezésnél a 63 kész frakciók külső oldali kivezetése a szitaosz-60
