159739. lajstromszámú szabadalom • Síkszita keretek

159739 el a 14. és 15. ábrán látható c szitálókeret, hogy egy ejtőcsatornával hosszabb mint a szitaszövettel bevont rész. Ennek megfelelően a 34 külső keret egyik rövidebb oldalával párhuzamosan a 35 léccel 36 belső keresztcsatomát választunk le ejtőosatornaként a 34 keret teréből. A 36 ejtőcsatorna az átmenet elvezetésére szolgál és belvilága megegyezik a gyűjtőkeret 27 illetve 33 belső keresztcsatornájának bel világával. A 34 keret felső síkját a 35 lécig 37 szitaszövettel vonjuk be, alsó síkját pedig ritka szövésű, kölönctartó 38 sodronyszövettel. A 38 sodronyszövetre helyezett és azon mozgó ismert kölöncök vagy golyók a szitaszövet állandó tisztántartásáról gondoskodnak. A 37 szitaszövettel bevont részt a 39 léccel középen kettéosztottuk, hogy a tisztítóelemeknek (kölöncök, golyók) kisebb teret kelljen behálózniok. A kölönctartó 38 sodronyszövetnek a 34 keretre való felerősítése előtt filc, vagy más tömítőszalagot erősítünk a 34 keret léceinek alsó felületére. A 16.—18'. ábrákon látható komplett szitakeret szerint az a alapkeret 19 tartókeretére helyezett 25 hosszú gyűjtőlappal felszerelt b gyűjtőkeret és az erre könnyen kivehető módon tett c szitálókeretnek a 37 szitaszövettel bevont síkja egybeesik az 1 alapkeret felső síkjával. A c szitálókeretet az előző szitakeret 1 alapkeretének 19 tartókereté, vagy a fedélkeretnek a 19 tartókerettel megegyező kerete szorítja le. Az őrlemény teljes szélességben ömlik rá a c szitálókeret 37 bevonatára és az átmenet semmitől sem bolygatva, az állandóan érkező őrlemény-szemcsék nyomására a folytonos vonalú 40 nyíl irányában halad a 36 ejtőcsatornába. Az őrleményt illetve az átmenetet a c szitálókereten kétoldalt a fölötte levő szitakeret 19 tartókeretének hosszlécei határolják. A 19 tartókeret magassága határozza meg a szitálókereten kialakuló őrleményréteg maximális vastagságát. Ha ezt növelni akarjuk, akkor a szóbanforgó szitakeret fölé olyan ismert pótkeretet teszünk, melynek vízszintes síkmetszetei megegyeznek a megelőző szitakeret alapkeretének alsó síkmetszetével. A szóbanforgó szitakeretnél az átesést az átmenet haladási irányában nézve, arra merőlegesen bal oldalt vezetjük ki a szitálótérből a 29 oldalcsatornába, mint kész frakciót. Az átesés haladását a 25 gyűjtőlapon a 16. ábrán 41 szaggatott vonalú nyíl jelzi. Ha az átesést kész frakcióként az átmenet haladási irányában nézve jobb oldalt kívánjuk kész frakcióként kivezetni a 28 oldalcsatornába, akkor a 25 hosszú gyűjtőlappal felszerelt b gyűjtőkeretben a hosszirányú 30 zárólécet a 29 oldalcsatorna elé kell tennünk és a 28 oldalcsatorna elé pálcasort kell raknunk. Az átesést kivezethetjük egyszerre a 28 és 29 oldalcsatornába is. Ekkor mindkét oldalcsatorna elé pálcasort kell raknunk. Ezt a megoldást — mint később látni fogjuk — akkor alkalmazzuk, amikor az átesést még tovább kell szitálni. Az átmenet továbbszitálásához a követlező szitakeretben csak a szitálókeretet kell függőle-5 ges tengely körül 180°-&al elforgatnunk. így a 36 illetve a 27 ejtőcsatornából az átmenet közvetlenül a következő szitakeret c szitálókeretére hullik teljes szélességben, tehát az ismertetett találmány szerinti hosszúkás szitakeretnél az át-10 menet továbbszitálásakor ugyanolyan jól teljesülnek a jó szitálás feltételei, mint a négyzetes szitánál. Az áteséseknek mint kész frakcióknak a kivezetése az átmenet haladási irányára merőlegesen is ugyanúgy történik, mint a négyzetes 15 szitánál. További szitálási feladatok megoldását a malomiparban szokásos jelképes keresztmetszeti rajzok és jelképes szitakeret rajzok segítségével mutatjuk be. Egy őrlemény leszitálását ábrázoló 20 jelképes keresztmetszeti rajz csupán azt mutatja be, hogy az egymás alá helyezett szitakeretek honnan kapják az őrleményt és hová adják az átmenetet és az átesést. A 19. ábra szerinti keresztmetszeti rajzon a 25 szaggatott vízszintes vonalak az egyes szitálókeretek szitaszövetét, az alatta levő folytonos vízszintes vonalak a gyűjtőlapot képviselik. A folytonos vonalú nyilak az átmenetek, a szaggatott vonalú nyilak pedig az átesések útját mu-30 tatják. A telt nullkörök átmenetre, az üres nullkörök pedig átesésre utalnak. A 19. ábra baloldalán feltüntettük az egymás alá helyezett szitakeretek mi, m.2, ms jelzését, jobb oldalt pedig a kész frakciók I, II számát, a keletkezési 35 sorrendnek megfelelően. A 20. ábrán látható keretrajzok megfelelnek a szitakeretek egyszerűsített felülnézetének. A jelképes ábrázolásnál azonban csak arra törek-40 szünk, hogy a szitakeret összeállítására utaljunk, melyet a dúcelrendezés és az átmenet, átesés vezetése, valamint az ejtőcsatomák elfoglaltságának feltüntetése egyértelműen meghatároz. Egyszerűség kedvéért a dúcokat is négyzetek jel-45 képezik. A malomiparban szokásos módtól eltérően a keretrajzokon a dúcokat is beszámoztuk az eddigi módon, a találmány szerinti megoldások ismertetésének megkönnyítésére. A további leírásban szereplő hivatkozási számok meg-50 egyeznek az 1.—18. ábrán szereplő szerkezeti elemek számaival. A folytonos nyíl itt is az átmenet, a szaggatott nyíl az átesés haladási irányát jelzi. Ameddig az átmenet nem válik kész frakcióvá, addig telt nullkörrel jeleztük a szi-85 tára való ráfolyását, illetve, hagy melyik ejtőcsatornába folyik. Üres nullkörrel jelezzük, hogy hol kezdődik az átesés elvezetése a gyűjtőlapon, illetve, hogy melyik ejtőcsatornába folyik az. Ha az átmenet válik készárúvá, akkor az általa elg0 foglalt ejtőcsatorna a keletkezési sorrendnek megfelelően ugyanazt a római számot kapja, mint amit a hozzátartozó 19. ábra szerint ke^ resztmetszeti rajzon kapott. Az egyes keretek fölé írt jelzések szintén megegyeznek a kereszt-65 metszeti rajzon szereplőkkel. • 4