159739. lajstromszámú szabadalom • Síkszita keretek

5 159739 6 A 23. ábra 12 szitakeretből álló komplett szi­taoszlop keresztmetszeti rajzát, a 24. ábra pedig az ehhez tartozó keretrajzokat mutatja. A 25. ábra a 24. ábra utolsó szitakerete alap­keretének felülnézetét, a 26. ábra ennek K—K, a 27. ábra ennék L—L irányú keresztmetszetét, a 28. ábra pedig enneik M—M irányú kereszt­metszetét szemlélteti. A 29. ábra olyan szitakeret alapkeretének fe­lülnézete, ahol az egyik sarokdúcpár dúcai 3 elemi dúcból állanak. A 30. ábrán két kettős szitakeret alapkerete látható, mindkét alapkeretbe két gyűjtő és két szitálókeret tehető ikerelrendezésben, az egyik alapkeretben az ikerelrendezés két oldalán a kül­ső ejtőcsatornák száma megegyezik a másik alap­keretben pedig különböző. A 31. ábra olyan találmány szerinti szita­keret alapkeretét gyűjtőkerettel szemlélteti, melynek dúcai négyzetes elemi dúcokból álla­nak és a gyűjtőkeret hosszúsága megegyezik a szélességével. Az 1.—3. ábra szerinti téglalap alakú a alap­keret 1 külső keretből áll, melynek négy belső sarkában azonos méretű elemi dúcból álló 2,3,4, 5 sarokdúcok vannak elrendezve, melyek hossz­oldalúkkal az 1 keret hosszoldalához csatlakoz­nak. Az 1 keret egyik szélességi oldala melletti 4,5 sarokdúchoz azonos méretű elemi dúcból álló 6,7 továbbá 8,9 és 10,11 kiegészítő dúcok csatlakoznak, melyek azonos oldalaikkal, vagy­is hosszoldalaikkal szintén az 1 keret hosszol­dalához csatlakoznak. A 6,7 továbbá a 8,9 és a 10,11 sarokdúcoknak az 1 alapkeret középpont­jától kifelé eső oldalához a 12,13 és 14 kereszt­léc van erősítve, melyek az a alapkeretből a 15, a 16 és a 17 keresztirányú ejtőcsatornát választ­ják le. A 6,7 továbbá a 8,9 és a 10, 11 kiegészí­tő dúcok-a hozzájuk erősített 12,13 és 14 kereszt­léccel áthelyezhetők a 2,3 sarokdúc oldalra. Ugyanahhoz a keresztléchez tartozó dúcokat dúcpárnak is nevezhetjük. A 4. ábrán látható dúcelrendezéshez úgy ju­tunk, hogy a 10,11 kiegészítő dúcokat a hozzájuk erősített 14 keresztléccel a 2,3 sarokdúcokhoz helyeztük át, úgy, hogy a 14 keresztléc itt is a 10,11 kiegészítő dúcok kifelé eső oldalán legyen. Ezzel érjük el, hogy a 2,3 sarokdúc között külső ejtőcsatorna képződjék. A 14 keresztléc így az 1 alapkeretből a másik oldalon választja le a 17 keresztirányú ejtőcsatornát. Mind az 1. mind a 4. ábra szerinti alapkeret elrendezésnél a 12,13,14 keresztlécek ugyanak­kora térrészt választanak le az a alapkeret te­réből keresztirányú 15,16,17 külső ejtőcsatornák részére, ugyanakkora lesz tehát az ezek által le nem választott 18 belső térrész is. Az a alapkeret 18 belső terében levő dú­cok — vagyis az 1. ábra szerinti 2,3,10,11 illetve a 4. ábra szerinti 8,9,10,11 dúcok belső hosszol­dalára — és a belső teret határoló keresztfalak­ra — vagyis az 1. ábra szerint a 14 keresztlécre és a vele szemben levő 1 alapkeret falra, illetve a 4. ábra szerinti 13 és 14 keresztlécre — a 19 tartókeretet csatlakoztatjuk. Erre helyezzük a gyűjtőkeretet. Az 5.—13. ábrákon látható gyűjtökeret kere-5 tes szerkezet, mely példaként 20 felső, 21 kö­zépső és 22 alsó keretből áll. A 20 felső, vékony keret belső négyszöget alkotó 23 lécein egyvo­nalban, egyforma távolságra süllyesztett fejű 32 pálcák (12., 13. ábra) befogadására alkalmas 24 10 furatok vannak, miként azt a 7. ábra mutatja. A 20 felső keret külső léceit a 8. és 9. ábrán látható 21 középső, magasabb zárt keret léceire erősítjük. A 20 felső kerettel teljesen azonos a 22 alsó keret. A 22 alsó keret felső síkjára rög-15 zítjük a 10. ábra baloldalán látható 25 hosszú, vagy a 10. ábra jobboldalán látható 26 széles gyűjtőlapot, annak megfelelően, hogy az átesést honnan hová kell vezetni. A 25 vágy 26 gyűjtő­lapot — a 22 keretre való felerősítés előtt, — a 20 22 keret pálcatartó 24 furataival megegyezőek­kel látjuk el. A 22 alsó keretet szintén Összeköt­jük — a 20 felső kerethez hasonlóan — a 21 középső kerettel. A 25 hosszú gyűjtőlap, illetve a 26 széles gyűjtőlap a b gyűjtőkeret munkafelü-25 léte. A 11.—13. ábra szerinti keretösszeállításban a 25 hosszú gyűjtőlappal felszerelt b gyűjtőkeretet ráhelyeztük az a alapkeret 19 tartókeretére. A b gyűjtőkeret az a alapkeretnek a 14 keresztléc-30 cél a 15,16,17 külső ejtőcsatornák céljára le nem választott és a 2,3,10,11 dúcokkal el nem foglalt részébe illeszkedik. A b gyűjtőkeretnek a 25 hosszú gyűjtőlapon 35 — a szitakeret hosszirányában — túlérő része a 27 ún. belső keresztcsatornát, a keresztirány­ban túlérő része pedig a 28 és a 29 ún. oldal­csatornákat alkotja. A 20 belső és 22 alsó keret készülhet fémből 40 vagy műanyagból is. Műanyagból készülhet a 25 hosszú és 26 széles gyűjtőlap is. Kellő vastagságú gyűjtőlap esetén a 22 alsó keret el is hagyható. A 11.—13. ábra szerinti keretösszeállításnál az átesést csak a 29 oldalcsatomába vezetjük. E 45 célból a b gyűjtőkeret munkafelületét a 28 ol­dalcsatornától a 30 hosszirányú, a 27 belső ke­resztcsatornától pedig a 31 keresztirányú záró­léccel választjuk el. 50 A 25 gyűjtőlapra ismert lapkölöncöket he­lyezünk, melyek a 25 gyűjtőlapon mozogva megakadályozzák, hogy az átesés a gyűjtőlapra' tapadjon. Annak elkerülésére, hogy a lapkölön­cök a 25 gyűjtőlapról a 29 oldalcsatornába ke-55 rüljenek, a 29 oldalcsatorna elé a b gyűjtőkeret 20 felső és 22 alsó kerete belső 23 négyszögke­retének a 29 oldalcsatorna felé eső lécén levő 24 furataiba behelyezzük a pálcasort alkotó, süly­lyesztett fejű, függőleges állású 32 pálcákat. A 10. ábrán látható 26 széles gyűjtőlap lefedi a 28 és a 29 oldalcsatornákat, de itt a 27 belső keresztcsatornával szemben még egy kereszt­irányú belső 33 ejtőcsatorna is képződik. A c szitálókeretet ismert módón alakítottuk 6P ki. A szokásos megoldástól csupán annyiban tér 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom