159735. lajstromszámú szabadalom • Olvadt anyagok befogadására alkalmas medencét tartalmazó kemence

159735 3 4 úgy választjuk meg, hogy az áthatolást megakadályozzuk. A találmány segítségével tehát meg lehet takarítani vagy csökkenteni lehet azokat a terméketlen beruházásokat, melyeket annak következtében kell eszközölnünk, hogy a folyadék a csatlakozásokban áll, továbbá, hogy az említett falban megfagyott folyadék a kemence fűtésének megszűnte után vagy kárbavész vagy pedig nehezen gyűjthető össze. Ennek elkerülésére a falakban alkalmas helyeken üreges tereket létesítettünk. Ezzel az intézkedéssel nagy mértékben csökkenteni lehet a falelemek folyadék által kiváltott korrózióját, illetve ezt a korróziót a falelemek felületére korlátozhatjuk. A korrózió csökkenése következtében olyan anyagokat alkalmazhatunk a fenti helyeken, melyeket különben nem használhatnánk. A fenti megoldás alkalmazásánál a kemence tartalma — különösen pedig a kemencében levő folyadék — nem szennyeződik többé az oldott vagy szuszpendált anyagokkal, gázokkal vagy a folyadék és bizonyos fajta fal-alkotórészek érintkezéséből keletkező üvegszerű kiválasztódással — feltéve, hogy a fenti anyagok nem kerülnek érintkezésbe a folyadékkal. Ezenkívül ha a folyadék összetételét kisebb vagy nagyobb mértékben meg akarjuk változtatni, akkor kerülnünk kell, hogy a folyadék hosszabb ideig érintkezzen a csatlakozásokban levő folyadékkal. A fenti megoldással elkerüljük továbbá a felhajtóerő ébredését. A felhajtóerő akkor jön létre, ha a fenti elemek alsó felületének elég nagy része áll érintkezésben a csatlakozásokat megtöltő folyadékkal. A folyadéknál könnyebb elemekre ható felhajtóerő a tervezőket többé-kevésbé költséges kerülőmegoldások alkalmazására kényszeríti. Ilyen megoldások a találmány alkalmazásával szükségtelenné válnak. Ha a folyadék jól vezeti a hőt és/vagy az elektromosságot, akkor a találmány — mivel segítségével megakadályozhatjuk, hogy a fenti folyadék a falba behatoljon — lehetővé teszi, hogy az energiaveszteségeket és az ezzel kapcsolatos szükség-intézkedéseket elkerüljük. A medencefal elemeit a csatlakozások környezetében előnyösen főkép szénből készítjük, azaz a különböző mérettel és alakkal rendelkező fenti elemeket kívánság szerint teljes tömegükben vagy csupán felületükön szénből alakítjuk ki. Szénen mind grafitot mind pedig amorf szenet értünk. A szén tartalmazhat továbbá különböző szennyezéseket és szokásos adalékanyagokat. Azért alkalmazunk szenet, mert a szenet sem a folyékony fémek, sem az üveg nem nedvesíti. A tömítés biztosítására legalább egy olyan réteget helyezünk el, mely kizárólag vagy főképp blokkokból áll. A „blokk" kifejezésen olyan, meglehetősen nagy, azonban viszonylag vékony darabokat is értünk, melyeket burkolólapoknak is neveznek. Azt tapasztaltuk, hogy a csatlakozások számát előnyös csökkenteni, azaz nagyobb méretű elemeket alkalmazni. Ha a folyadék kis távolságon behatol valamely darab oldalfala alá, akkor fenti darab annál könnyebben emelkedik fel, minél kisebb méretekkel rendelkezik. A blokkok közti tömítést a blokkokat egymástól elválaszitó oíldalisió csatlakozások révén tudjuk biztosítani; a tömítést biztosíthatjuk azonban valamely alkalmas réteggel, mely a blokkok hátulsó oldalával, azaz a blokkoknak a kemencében lévő folyadékkal ellentétes irányban fekvő oldalával áll kapcsolatban. A találmány egy kiviteli alakja szerint a blokkok közöttá csatlakozások nyitottak, azaz nem tartalmaznak kötőanyagot. E csatlakozások azonban legalább részben vékonyabbak annál a kritikus vastagságnál, melynél blokkot alkotó anyag esetében a folyadék még át tud folyni a résen. A szomszédos felületek közti maximális távolságot úgy választhatjuk meg, hogy kisebb legyen annál a kritikus távolságnál, melyen keresztül a folyadék még be tud folyni a résbe. A hatékony tömítéshez azonban az szükséges, hogy a blokkok felülete eléggé sík legyen. Ez a megoldás különösen akkor előnyös, ha a túlságosan erős folyadékáramlás a töltőanyagot magával ragadná. Ilyen módon szükségtelenné válik, hogy a csatlakozásokban tökéletesen záró tömítéseket alkalmazzunk. A szomszédos blokkokra előnyösen nyomóerőt fejtünk ki, s így a blokkokat összeszorítjuk. Ilyen módon megakadályozzuk, hogy a csatlakozások — például annak hatására, hogy a fém tartószerkezet hőkiterjedése nagyobb, mint a tömített rétegé — kinyíljanak. Ha a nyomóerő létesítésére valamely szabályozható vonóvasat alkalmazunk, akkor a csatlakozásokra kifejtett nyomást a hőmérsékletváltozás, ill. a kemence szerint állíthatjuk be. Bizonyos esetekben előnyös, ha annak megakadályozására, hogy á folyadék a blokkok mögé behatoljon a blokkoknak a folyadékkal átellenes irányban fekvő, szóbanforgó felület mentén végighúzódó, alkalmas méretű, megfelelő felületi feszültséggel rendelkező csatlakozásokat létesítünk. Erre a hátulsó tömítésre azért van szükség, hogy elkerüljük a drága rögzítési megoldásokat, melyeket tömítettlen csatlakozású Hykkokfcafl; kéül aüikaiknazraunk. A femiíá megoldás biztonsági szempontból is előnyös, ha félő, hogy a hődeformációk következtében a blokkok közti csatlakozások kinyílnak. Egyébként a csatlakozások ellenállása a folyadék behatolásával szemben a folyadéktól eltávolodva egyre nő, mivel a hőmérséklet csökken. Egyébként egy kemencefenék esetében a függőleges csatlakozás jobban le van terhelve, mint a blokkok vízszintes csatlakozása, mivel a függőleges csatlakozások esetében a nehézségi erő is elősegíti a folyadék behatolását, továbbá, mert a fenti behatolást akadályozó könnyű szilárd vagy gáznemű részecskék sokkal könnyebben eltávoznak a függőleges csatlakozásból. Bizonyos esetekben előnyös a blokkok kerületét egy vagy több olyan kiugrással vagy ki-10 IS 20 2S SO 35 40 45 50 55 60 2