159706. lajstromszámú szabadalom • Diaminovegyületeket tartalmazó kártevőirtószerek és eljárás e vegyületek előállítására

3 159706 4 A reakciót előnyösen iners oldószerben, pél­dául tetrahidrofuránban, dioxáriban, toluolban, acetonban, klórozott szénhidrogénben, —20 és +100 C°, előnyösen +20 és +40 C° között hajtjuk végre. Különösen abban az esetben, ha X klór- vagy brómatomot jelent, célszerű a reakciókeverékhez egyenértékű mennyiségben egy tercier amint, például trietilatmint hozzá­adni. Ebben az esetben feltételezhető egy R— —CO—N=CHCC13 képletű reakcióképes köz­bülső termék képződése, amely azután a H— —Q—H diaminnal kapcsolódva az I képletű vegyületekké alakul. Olyan vegyületek, amely képletében Q a —NRC —CH 2 —NR 6 -képletű csoportot (R 7 = Re) képviseli, R—CO—NH—CH(NHR6)—CCI3 álta­lános képletű vegyületeknek vizes vagy szer­ves oldószerekben, például szobahőmérsékleten, formaldehiddel való kondenzálásával is előállít­hatók. A találmány szerinti gyenge bázisok részben színtelen, kristályos, nehezen oldható termékek, résziben olajszerű vagy üveges-amorf anyagok; ebben az esetben hidroihalogenidjukon át való tisztításuk lehetséges. Viszonylag jól oldódnak a bázisok dimetilszulfoxidban, tetrahidrofurán­ban, cikldhexanonban, dimetilformamidban, N­-metilpirrolidonban és butirolaktonban. A IV általános képletű kiindulási anyagok ismert eljárások szerint állíthatók elő, például a hidroxilcsoportnak az R—CO—NH—CHOH— —CCl-i képletű vegyületekben X csoportra való kicserélésével. A találmány szerinti vegyületek nagy mér­tékben hatásosak növényekre káros gombák ellen, különösen megelőző, de azonkívül gyó­gyító kezelésre is, amellett, hogy a növények jól tűrik e vegyületeket. Teljesen védenek pél­dául számos valódi lisztharmat, például Ery­siphe graminis és Erysiphe polygoni, ellen. Azonkívül felhasználhatók a találmány szerinti vegyületek például rozsdagombák (Uromyces fabae és Puccinia arenariae), hervadást okozó mikroorganizmusok (például Verticillium albo­atrum), varasodást keltől gombák (például Ven­turia inaequalis), penészgombák (például Asper­gillus niger) és különféle egyéb káros gombák (például fuzáriumok és Ophiobulus) leküzdé­sére. Különösen figyelemreméltó az új vegyületek szervezeti (szisztemikus), hatása. Az új vegyületek ezenkívül hatóanyagokként alkalmasak féreghajtószerek'ben, és fokozzák a vetőmag, például borsó- és gyapotmagok, csírá­zóképességét. Melegvérűekkel szemben az I általános kép­letű vegyületek igen kevéssé toxikusak. Azok közül az új vegyületek közül, amelyek képletében Q egy III általános képletű csopor­tot jelent, különösen alkalmasak hatóanyagok­ként azok, amelyek képletében Rg és/vagy R7 hidrogént képvisel. Kártevőirtószerek előállítására a találmány szerinti vegyületeket a szokásos segéd- és hor­dozóanyagokkal például oldatokká, emulziókon­centrátumokká, szuszpenziókká, porozószerekké, 5 csávázószerekké, granulátumokká vagy perme­tekké dolgozzuk fel. Ezeknek a szereknek a hatóanyagtartalma kb. 0,05 és 85<% között, elő­nyösen 50% alatt van. Az emulziókoncentrátumok kb. 0,5—20%, to előnyösen 5—10% hatóanyagot tartalmaznak. Oldószerekként például dimetilformamidnak vagy N-metilpirrolidonnak alkoholokkal vagy glikolokkal alkotott elegye használható. Emul­gátorokként és nedvesítő anyagokként nem-15 ionos vegyületek, például nonilfenolpoliglikol­éter, vagy nem-ionos és ionos, előnyösen anio­nos, vegyületek keverékei használhatók. Az emulziókoncentrátumok emulgátortartalma 0,5—45%, előnyösen 5—25% lehet. 20 A nedvesíthető porok hatóanyagtartalma 0,5—80%. előnyösen 5—25%. Emulgátorokként és nedvesítő anyagokként nem-ionos vagy ionos vegyületek használhatók, és a készítmé-25 nyék emulgátor és nedvesítőszer tartalma 0,5— 25%, előnyösen 2—25% lehet. Hordozóanyagok­ként például bentonit, kaolin és kolloid kova­savak alkalmazhatók. 30 A találmány szerinti vegyületeket tartalmazó kártevőirtószer-készítményeket alkalmazásuk előtt szükség esetén felhígítjuk 0,5—0,00001% hatóanyagtartalomig, a porozószerek azonban több hatóanyagot ás tartalmazhatnak. Az alkal-35 mazási koncentráció felső határát a vegyületek viszonylag csekély fltotoxicitása szabja meg. Példák kártevőirtószerkészítmények előállítására 4„ a) Porozószer Összetétel: 1% I képletű hatóanyag 98%. talkum 45 1% métilcellulóz A hatóanyagot a porozószer előállítására ho­mogénen összeőröljük a többi alkotórésszel. 50 b) Nedvesíthető por Összetétel: ,25% I képletű hatóanyag 55 55% kaolin 10% kolloid kovasav 9% ligninszulfonát (diszpergálószer) 1% nátriumtetrapropilénbenzolszulfonát (ned­gj. vesítőszer) Az alkotórészeket összeőröljük, és a szert al­kalmazása előtt vízben úgy szuszpendáljuk, hogy a hatóanyag koncentrációja 0,0001—0,5% 115 legyen. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom