159682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukrozott gyümölcsfélék előállítására

3 159682 4 az eljárást addig ismétlik, míg a cukorszörp töménysége nem éri el a 62—)66%-ot. A húzató szörphöz 10—15% keményítőszörpöt vagy in­verteukrot is adagolnak a három utolsó huza­tásnál, ezáltal a cukor kristályos kiválása a késztermékben megakadályozható. Az invert­cukor vagy keményítőszörp hatására a kezelt gyümölcs minőségileg is javul, hajlékonyabbá és áttetszőbbé válik, de ugyanakkor higrosz­kópossága is növekszik. Az utóbb leírt eljárás hátránya, hogy az előfőzés során a cukrozott gyümölcs készítésére általában alkalmas beért gyümölcsök aroma anyagaik és zamat anya­gaik nagy részét elvesztik. Ezáltal az egyes gyümölcsök jellege elvész, másrészt a fokoza­tosan töményebb cukoroldatokba történő huza­tás rendkívül berendezés- és munkaigényes, hosszantartó művelet. A találmány célja a cukrozott gyümölcsök előállítási technológiájának egyszerűsítése, gaz­daságos eljárás kidolgozásával, amely tetszés szerinti gyümölcsnél alkalmazható és adott eset­ben ízesített és tartós késztermék előállítását teszi lehetővé. A találmány szerinti eljárás cukrozott gyü­mölcsfélék előállítására, kellő módon előkészí­tett, vagyis válogatott, mosott, kimagozott, há^ mozott vagy hámozatlan, aprított vagy aprí­tatlan, esetleg előfőzéssel megpuhított nyers­gyümölcsből kiindulva azzal jellemezhető, hogy az előkezelt gyümölcsöt súlyára számítva leg­alább 0,5 súly% hidrofil gélképző anyagokkal vagy ezek keverékével kezeljük, vizes vagy vizes és glicerines emulzióban, 50 C° alatti hő­mérsékleten, az előkezelt gyümölcsöt, 50 súly %-tól a telítettségi koncentrációig terjedő, adott esetben aromásító anyagot vagy gyümölcskon­centrátumot és konzerválószert is tartalmazó friss szaharóz oldattal vagy előző gyártásból származó szaharóz tartalmú huzatólevekkel cél­szerűen három lépésben 100 C° alatti hőmér­sékleten húzatjuk, mimellett az első húzatólé­hez citromsavat vagy borkősavat adagolunk olyan mennyiségben, hogy a szaharóz húzatás közben részben invertcukorrá alakuljon át. A húzatással kezelt gyümölcsdarabokat 40 Cű alatti hőmérsékleten légáramban szikkasztjuk, adott esetben szikkasztás előtt vagy aközben vízben nehezebben oldódó cukorban meghen­gergetjük, míg a pektinanyagban feldúsult, nagy szaharóztartalmú húzató-leveket adott esetben további ízesítő- vagy segédanyagok hozzáadása után gyümölcsszörppé alakítjuk át. Hidrofil gélképzőanyagként például vízold­ható kazeint, nátriumalginátot, karboximetil­keményítőt, vagy ezek keverékét használjuk. A húzatólevek szaharóz koncentrációját foko­zatosan növeljük, éspedig az első húzatólé kon­centrációját legalább 50 súly%-ra, a második és további húzatólevek koncentrációját pedig 70—75 súly%-ra állítjuk be. A cukrozott gyümölcsök előállítására irányuló ismert eljárásnál a húzatást kis töménységű szaharóz oldatokkal kellett elkezdeni, mert & nyersgyümölcsök víztartalma az előfőzés (blan­sirozás) után teljes egészében szabad vízzé ala­kul át. Ezért csak több lépésben vált lehetővé 5 az, hogy a nyersgyümölcs kb. 10% száraz­anyag-tartalmú sejtnedveit 60—68%-os szaba­róztartalmú szörppel cseréljék ki, és ezzel a terméket tartósítsák. 10 A találmány szerinti eljárás során azonban a gyümölcs sejtjeibe gélképző anyagokat jutta­tunk be, ezzel csökkentve a sejtnedvek szabad víztartalmát, így a szaharózoldattal történő te­lítés könnyebben megy végbe, mivel a sza-15 bad víztartalom lecsökken, és ezt a csökkent szabad víztartalmat kell 60—66% koncentráció­jú szaharózzal telíteni. A hidrofil gélképzőanyagok felhasználása a 20 gyümölcsök feldolgozásánál azért is lényeges, mivel a befejező szárító művelet során a gyü­mölcs belsejébe difundált gélképző anyag ko­csonyás szerkezetet hoz létre, és így rágáskor kellemesebb érzékszervi hatás érhető el. A gyü-25 mölcs ugyanis nem szárad ki teljesen és így az ízek jobban érvényesülnek. (A vízben oldódó vagy emulziót képező anyagok fejtenek csak ki ízérzetet.) A hidrofil gélképző anyagok szerepe továbbá az, hogy a lehűlés után a húzatóanya­„ gok (szaharóz, invertcukor) által meg nem kö­tött vizet gélalakban dermesztik meg, ez nem­csak a késztermék állományát javítja és a ki­száradást gátolja, hanem erősen gátolja a za­matanyagok molekuláinak diffúzióját, ezért tá­rolás közben alig lép fel aromaveszteség. A hidrofil gélképző anyagokból célszerűen néhány tized százalékot alkalmazunk az- összes keze­lendő gyümölcs súlyára számítva, mivel na­gyobb mennyiségben a készterméket kedvezőt­lenül megkeményítik. Az élelmiszeriparban használatos gélképzőket alkalmazunk, előnyö­sen azonban több gélképzőt adagolunk egyide­jűleg, mert így az elérni kívánt hatás telje­sebbé tehető, ugyanakkor a gélképző anyagok mennyisége csökkenthető. Az elvégzett modell-45 kísérletek azt bizonyították, hogy a hidrofil gélképzőkkel kialakított gélekbe beágyazva az illó anyagok gőztenzió csökkenést szenvednek, ezért hő hatására nehezebben távoznak el. A hidrofil gélképzőkkel történő kezelés után 80 a iecsurgatott gyümölcsöt 1—1 napig növekvő koncentrációjú cukoroldatban húzatjuk. A cu­koroldatok közül az első szaharóz koncentrá­ciója 50%-os, a második cukor oldat mintegy 70%-os, a harmadik cukoroldat szaharózra 55 nézve szobahőmérsékleten telített, tehát mint­egy 75%-os. A húzató oldatokhoz adagoljuk a konzerváló szert, általában szorbinsavas sót, továbbá esetleg ízesítőanyagokat és aromaanya­gokat. Ilyenek a citromsav és a kezelendő gyü-6fi mölcs aromaanyagokat koncentrált alakban tar­talmazó természetes vagy mesterséges zamato­sító anyag. A citromsavat célszerű a szaharóz feloldásával egyidejűleg a húzatóléhez adagol-05 ni, hogy a melegítés során részben invertáló-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom