159646. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak különösen üvegszálak előállítására hőrelágyuló anyagokból

159646 8 keresztmetszeti alakját a tárcsára jutásakor 8a hivatkozási számmal jelöltük, a felületen ki­alakított bevágás-profil és a tárcsa kerületi sebességének együttes hatására kifelé szóródik. A forgó test anyaggal való ellátása, amint azt a 11. ábra mutatja, egy vékony 14 anyag­nyalábnak a. 15 forgó tárcsa pereméről va!ó kifelé szórásával, és a kiszórt nyalábnak a 16 hüvelyen vagy fúvószeriven való keresztülveze­tésével és ily módon való összefogásával is történhet. Amint a lí2. ábra . mutatja, kettősfalú kon­vergens-divergens 16 hüvelyt is alkalmazha­tunk, amelyet a 17 vízáramoltatással hűthe­tünk. E hüvely kilépőnyílása, amint a 13. ábrán .látható, 18 profillal lehet kialakítva, és a forgó test falazatán a felszórt 19 anyaghalmaz-ke­resztmetszetet képezi, amint ezt ez az ábra mutatja. A 14. ábrán bemutatott változatnál a 20 fúvószerv kerül alkalmazásra, amely a ki­szórt, vékony anyagnyalábhoz viszonyítva kon­centrikus elhelyezésű, és levegővel, gőzzel vagy füstgázzal, vagy hasonló anyaggal táplálva hat az anyagnyalábra. Ez a hüvellyel vagy fúvószervvel felszerelt berendezés rögzített lehet, így a forgó test fa-Iára irányított anyagnyalábnak állandó irányt ad. De a szerkezetnek lengő mozgást is lehet biztosítani, ami a forgó test falának anyaggal való bevonását eredményezi. A 15. ábra olyan 16 hüvelyt mutat, amely vízszintes tengely körül lengő mozgást végez. A 16. ábra a forgó test 3 falára érkező anyag­nyalábok egymást követő 21 keresztmetszetei­nek a sorozatát mutatja. Egy előnyös kiviteli változat szerint az anyagnyalábra ható gáznemű anyag-sugarat lengő mozgásba leihet hozni, mielőtt az a szála­sítandó anyagtömegből kilépő anyagnyalábbal érintkezésbe kerül. A 17. ábra egy ilyen berendezésre vonatkozó kiviteli példát mutat. Egy 22 égőfej 23 nagy­sebességű gázsugarat lövell ki, amely a 24 lengő hüvelyen van keresztülvezetve. A sugár a 14 anyagnyalábbal találkozik, és azt meg­felelő lengőmozgásba hozza. A 18. ábra szerinti kiviteli példánál a 23 gáz­sugár a rögzített 26 hüvelyen áramlik keresz­tül, és eltérítését a fúvóka nyakrészén elrende-­zett 27—27a nyílásokon belépő gáznemű anyag hatása idézi elő, amely a fúvóka tengelyére merőlegesen felváltva egyszer az egyik, egy­szer a másik értelemben hat. A 19. ábra szerint a forgó test 3 falának az anyaggal való ellátása vibrációs berendezés se­gítségével eszközölhető. Ennél a berendezésnél a 14 anyagnyaláb a rezgőmozgásban levő 28 prizmatikus szórótestre hullik, amelynek a hű­tése vízcirkuláltatással történik, és amely az anyagnyalábot a 3 falazatra szórja. Az e rezgő­mozgásban levő szerv által szórt 7 anyag­nyalábnak a sebességét változtatni lehet, ugyancsak változtatható az anyagnyaláb 3 fal­lal való érintkezési zónájának az alakja, mi­vel a rezgés frekvenciájának és amplitúdójá­nak a változtatásaval azt az a szöget is szabá­lyozni lehet, amelyet a 28 prizmatikus szóró­test a 30 adagoló-fejből kilépő 14 anyagnya­lábbal képez. A 20. és 21. ábrák a forgó test 3 oldalfalá­nak anyaggal való ellátására szolgáló másik megoldást mutatnak. Ezek szerint az anyag­ellátás oly módon nyer megoldást, hogy a 30 adagoló-fejből érkező 14 anyagnyalábot egy 31 rekeszbe vezetjük be. Ez a rekesz a 3 fal mel­lett van elrendezve, és a 32 égő-ifejjel van he­vítve. A 3 fal a tartállyal határosán fut, 'és az anyaggal való érintkezése révén anyaggal vo­nódik be. A forgó testnek a forgási sebessége, valamint a 3 fal és a tartályban levő anyag közötti hőmérsékletkülönbség meghatározzák a falra került és azzal együtt^vezetett anyagré­tegnek a vastagságát. Az előbbiekben leírt megoldásoknál abból indultunk ki, hogy a szálakra bontandó anya­got csak egyetlen keskeny zónában vezetjük a forgó test falára. Ebből a zónából, ahol a forgó test falán egy anyaghalmaz képződik, a centri­fugális erő hatására vékony anyagnyalábok válnak le. Az az anyagtömeg, amely ezeket a nyalábokat képezi, fokozatosan válik le abban a mértékben, aihogy az anyagbetáplálás zónájá­tól eltávolodunk. Egy bizonyos távolság elha­gyása után a szálképződési folyamat megsza­kadása következhet be, az anyagréteg meg­szűnése miatt. Másrészt a közvetlenül az anyag­táplálási zóna mögött kifelé szórt anyagnyalá­bok tömegükből következően olyan energiával rendelkezhetnek, amely nagyobb, mint annak a gáznemű anyag-sugárnak az energiája, amely a szálhúzásra szolgál. Ebből következően nagy lehet a szálak finomságának a heterogenitása. Ezeket a hátrányokat csökkentendő a koráb­biakban leírt eszközök segítségével több anyag­nyalábot lehet a forgó test oldalsó falára szórni, mimellett ezek a nyalábok egyenletesen kerül­nek elosztásra a falon. A 22. ábrán látható kiviteli változat szerint a 33 anyagnyalábot több ponton vezetjük rá a 34 gyorsító-tárcsára, amely az anyagot kifelé szórja, és az anyagnyalábok 35 hűtött eltérítő szerkezetekkel kerülnek érintkezésbe, amelyek a felgyorsított 36 nyalábokat a forgó test 3 fa­lára egymástól azonos távolságban levő pontok­ra irányítják. Ennél a kiviteli alaknál a gyor­sító-tárcsa és a forgó test tengelye egymástól külön vannak választva. A 23. ábrán bemutatott kiviteli péMa szerint a gyorsító-tárcsa és a forgó test közös tengely­lyel rendelkeznek. A 37 gyorsító-tárcsa, amely­re a 38 anyagnyalábok kerülnek, szilárdan össze van kötve a forgó testtel, és a gyorsított 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom