159581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkanolamin-származékok előállítására

5 (c) B1 jelentése szék. butil-, 24iidroxi-4,l^di­metil-etiU vagy ciklopentil-gyök, B6 jelentése etil-gyök és B3 jelentése brómatom, és a-fenti vegyületek isavaddiciós sói. A találmányunk tárgyát képező eljárás egyik foganatosítása módja szerint az (I) általános képletű alkanolamin-származékokat oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely i(III) általános képletű vegyületet (mely képletben B2 és B 3 jelentése a fent megadott és X jelentése O / \ —CH—CH2 vagy —CHOHCH 2 Y képletű cso­port, ahol Y jelentése ihalogénatom (vagy olyan vegyületek keverékét, amelyekben X mindkét fenti definíciónak megfelel) valamely NH2B- ál­talános képletű aminmai reagáltatunk (aihol B1 jelentése a fent megadott). Y jelentése előnyösen klór- vagy bróniatom. A reakciót szobahőmérsékleten végezhetjük el vagy az átalakulást melegítéssel .gyorsíthatjuk, ill. tehetjük teljessé, pl. lilO C°-ig terjedő heví­téssel. A reakciót atmoszférikus vagy nagyobb nyomáson végezhetjük el, pl. zárt edényben való hevítéssel. A reakciót inert hígító- vagy oldószerben (pl. metanolban, etanolban) végez­tetjük el. Eljárhatunk oly módon is, hogy az JH2B1 képletű amint 'feleslegban alkalmazzuk, nikoris a hígító- vagy oldószer szerepét is be­tölti. A fenti eljárásnál felhasznált kiindulási anya­gokat a megfelelő fenol és epihalohidain (pl. epiklórhidrin) reakciójával állíthatjuk elő. A kiindulási anyagot izolálhatjuk vagy izolálás nélkül im situ képezhetjük ill. használhatjuk fel. . A találmányunk tárgyát képező eljárás má­sak foganatosítása jr»ódja_ szerint valamely (IV) általános képletű vegyületet (mely iópletbenR2 és B3 jelentése a fent megadott) valamely O ' • • • • •'/ \ Y-CH2-CHOH-GH2-NHB1 vagy CH 2 —CH­• CH2 '.NiHB 1 képletű vegyülettel reagáltatunk {mely képletiben B1 és Y jelentése a [fent meg­adott). A reakciót előnyösen savmegkötőszer {pl. nátriumhidToxid) jelenlétében végezhetjük el. Eljárhatunk oly módon is, hogy kiindulási anyagként a fenol-reagens alkálifémszármazé­kát (pl. nátrium- vagy káliumszármazékát) al­kalmazzuk.' A reakciót hígító- vagy oldószer­ben (pl. metanolban vagy etanolban) hajthat­juk végre és az átalakulást hő alkalmazásával gyorsíthatjuk vagy tehetjük teljessé, pl. oly módon, hogy a reakoióelegyet a hígító- vagy oldószer forráspontjára melegítjük. A találmányunk tárgyát képező eljárás tp­vábbi foganatosítási módja szerint az i(I) álta­lános képletű alkamolamin-szároiazékokat oly módon állítjuk elő, hogy valamely (V) általá­nos képletű aminofenol-származékot (mely kép-Jetben R1 és E 3 jelentése a fent megadott) va­lamely B2 —OH képletű savból deriválható aci­lezőszerrel (ahol B2 jelentése a fent megadott) 6 olyan körülmények között reagáltatunk, hogy az alkamolamin oldallánc amino- és hidroxi­csoportja ne acileződjék. Acilezőszerként előnyösen az .B2—OH képletű 5 savból deriválható savhalogenideket (pl. sav­kloridokat), savanhidrideket, vegyes savanhid­rideket (pl. monoetilszémsavval képezett vegyes anhidrideket) vagy aktivált észtereket (pl. p­-nitrofenil-észlereket) alkalmazhatunk. Eljárha-10 tunk oly módon is, hogy acilezőszerként kon­denzálószer (pl. valamely karbodiimid, mint NjN'^diciklohexil-karboidiiimid) jelenlétében az B2—OH képletű savat alkalmazzuk, 15 A reakciót hígító- vagy oldószerben végez­hetjük el- E célra víztartalmú hígítá- vagy ol­dószereket (pl. vizet, víztartalmú ketonokat, pl. vizes acetont; víztartalmú alkoholokat, pl. vi­zes etanolt; víztartalmú savakat, P^- vizes ecet^ 20 savat) vagy vízmentes szerves hígító- vagy ol­dószereket (pl. ketojiOfkat, mint acetont; alko*­holokat, pl, etanolt; észtereket, pl, etilacetátot; vagy amidokat, pl. dimetilformamidot) alkal­mazhatunk. Az eljárást lelőnyösen 0 0° és 60 25 C közötti hőmérséklet-tartományiban, különö­sen szobahőmérsékleten hajthatjuk végre. Amennyiben vizes közeget alkalmazunk, előV nyösen 3 és 5 közötti pH-értéken dolgozhatunk. A kiindulási anyagként felhasznált aminofe-30 nil-^származékokat a megfelelő nitrofenil-szár­"lazékok redukciójával, előnyösen katalitikus hidrogénezésévél állíthatjuk elő. Eljárhatunk oly módon is, hogy 3 fenti kiindulási anyago­kat a találmányunk, tárgyát képező eljárás egy 35 másik foganatosítási módja szerint készített megfelelő acilamiinofenil-származékpk hidrolfeir sével állítjuk elő. A találmányunk tárgyát képező eljárás egy 40 másik foganatosítási módja szerint azokat az (I) képletű alkanolamin-származékokat, me­lyekben B1 nem jelent hjdrpgenolízissel eltávo­lítható aralkil-^csoportpt, oly módon állítjuk elő? hogy valamely (VI) általános képletű vegyüle-48 tet (mely képletben B1, E 2 és B 3 jelentése 9 fent megadott és B5 jelentése hidrogenolízissel eltávolítható gyök) vagy savaddicjós sóját hid­rogenolizáljuk-B5 jelentése elönyösesR ta^rij-alkil-gyök, pl. 50 benzil-gyök. A hidrogenolíaist pl. katalitikus hidrogeriezéssel, pl. palládium/szén katalizátor jelenlétében, inert hígító- vagy oldószerben (pl. etanolban vagy víztartalmú etanolban) hajthat­juk végre. Az eljárást savas katalizátorral gyor-55 síthatjuk vagy segíthetjük elő. Savas katalizá­torként pl. sósavat yagy oxálsavat alkalmaz­hatunk. A fenti eljárásnál felhasznált kiindulási anya-60 gokat a megfelelő, B2 . helyén hidrogénatomot tartalmazó vegyületek B2 —OH képletű savból (ahol B2 jelentése a tfemt megadott) deriválha­tó aoilezőszerrel történő acilezésével állíthatjuk elő. Acilezőszerként előnyösen a savhalogeniíde-65 ket, savanhidrideket vagy kondenzálószer (pl. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom