159573. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-fenil-2,3-dihidro-1,4-benzodiazepin-származékok és 4-oxidjaik előállítására

159573 riumkarbonát, vagy alkálifém- vagy alkáliföldfémhidroxid stb.) jelenlétében végezhetjük el. A reakciónál azonban a hidroxilamint feleslegben is alkalmazhatjuk, mikoris az oldószer és a bázis szerepét egyaránt betölti. Eljárásunk másik foganatosítási módja szerint a hidroxilamint szerves bázissal (pl, piridinnel vagy trietilaminnal) együtt alkalmazzuk, mely oldószerként és bázisként szolgál. Különösen előnyösen járhatunk el oly módon, hogy a reakcióelegyhez etanolos hidroxilamin-hidrokloridot és vizes káliumkarbonát-oldatot adunk. A fenti reakciót általában 0 C° és a reakcióközeg forrási hőmérséklete közötti hőmérséklet-tartományban végezhetjük el. Eljárásunk különösen előnyös foganatosítási módja szerint szobahőmérséklet és az oldószer forráspontja közötti hőfokon dolgozhatunk. A nyomás nem döntő jelentőségű tényező; általában atmoszférikus nyomáson dolgozhatunk. A (II) képletű vegyület és hidroxilamin vagy sójának reakciója valamely (III) képletű közbenső terméken vagy egy (IV) általános képletű hidroxilamin-származékon keresztül játszódhat le (mely képletben Rt és R2 jelentése a fent megadott). A (III) képletű vegyületek gyűrűzárását bázis (pl. valamely karbonát, pl. kálium-, vagy nátriumkarbonát; alkálifém- vagy alkálifémhidroxid stb.) jelenlétében végezhetjük el. Oldószerként kis szénatomszámú vizes alkano-lokat (pl. vizes etanolt) alkalmazhatunk. A reakcióközeg szerves bázist (pl. piridint vagy trietilamint) is tartalmazhat, mely az oldószer és bázis szerepét egyaránt betölti. A reakciót a fentiekben, az (I) képletű vegyületek (II) képletű vegyületekből történő előállításánál ismertetett körülmények között hajthatjuk végre. Az (I) képletű vegyületek (V) képletű vegyületek (ahol Rí és R2 a fent megadott) képződéséhez vezető dezoxidációját redukciós lépéssel hajthatjuk végre, melynek során a 4-helyzetű oxigénatomot reduktív úton eltávolítjuk. A redukciót pl. katalitikusan, szokásos hidrogénező katalizátorok (pl. Raney-nikkel) jelenlétében végezhetjük el. Eljárásunk előnyös foganatosítási módja szerint — különösen amennyiben Rí jelentése nitro-csoport — kémiai redukálószereket (pl. foszfortrikloridot) alkalmazhatunk. Az utóbbi reakciót 0 C° és a reakcióelegy forrási hőmérséklete közötti hőmérséklettartományban hajthatjuk végre. Reakció-közegként bármely szokásos inert szerves oldószert alkalmazhatunk, előnyösen pl. halogénezett szénhidrogéneket í(pl. metilénkloridot, kloroformot stb.) vagy aromás szénhidrogéneket (pl. benzolt, toluolt, xilolt stb.). A (II) képletű vegyületeket (VI) általános képletű vegyületekből (mely képletben Rí és R2 jelentése a fent megadott) (VII) általános képletű közbenső termékeken (mely képletben R* és R2

jelentése a fent megadott) keresztül állíthatjuk elő. 5 A (VI) képletű vegyületek (VII) képletű vegyületekké történő átalakítását célszerűen etilénoxiddal aprotikus Lewis-sav (pl. Friedel— Crafts katalizátorok, pl. bórtrifluorid, ónklorid, titániumtetraklorid és alumíniumklorid) jeleni0 létében hatjhatjuk végre. Különösen előnyösen alkalmazhatunk alumíniumkloridot. Reakcióközegként bármely, a Friedel—Crafts reakciók végrehajtásánál felhasználható oldószert alkalmazhatunk, előnyösen aromás szénhidrogéne-15 ket (pl. benzolt, toluolt, xilolt stb.). A reakciót 0—45 C°-j

Os hőmérséklettartományban, előnyösen 30—40 C°-on végezhetjük el. Adott esetben magasabb hőmérsékleten is dolgozhatunk, az esetben azonban az illékony etilénoxid eltávozó zásának megakadályozása céljából nyomás alatt kell a reakciót végrehajtanunk. A (VII) képletű vegyületek (II) képletű vegyületekké történő átalakítását a kilépő csoport-25 tói függően többféleképpen hajthatjuk végre. Amennyiben a kilépő csoport a fentiekben felsorolt három halogénatom valamelyike, a reakciót halogénezőszerek segítségével végezhetjük el. Halogénezőszerként előnyösen tionilkloridot, foszforpentakloridot stb. alkalmazhatunk — ilymód~>n A helyén klóratomot tartalmazó (II) képletű vegyületeket kapunk. A bróm bevitelére hidrogénbromidot vagy foszfortribromidot és a jód bevitelére előnyösen hidrogénjodidot alkalmazhatunk. A toziloxi- és meziloxi-esoport beviteléhez előnyösen tozil- és metimalogenideket használhatunk. A (VII) képletű vegyület és a kilépő csoport bevitelére szolgáló ágens reakciójánál bármely inert szerves oldószert alkalmazhatunk, előnyösen pl. halogénezett szénhidrogéneket (pl. metilénkloridot, kloroformot stb.) aromás szénhidrogéneket (pl. benzolt, toluolt, xilolt stb.) A reakciót előnyösen 0 C° és 200 C° közötti hőmérsékleten végezhetjük el, különösen előnyösen 0 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten. Eljárhatunk oly módon is, hogy a kilépő csoportot szolgáltató ágenst oldószerként feleslegben alkalmazzuk. Ez esetben 0—150 C°-on dolgozhatunk. 50 A (III) képletű vegyületeket célszerűen hidroxilamin vagy annak valamilyen savaddiciós sója (pl. hidroxilamin-hidroklorid) és valamely (VII) képletű vegyület reakciójával állíthatjuk elő, mikoris valamely (VIII) általános képletű oxim keletkezik (mely képletben Rí és R2 jelentése a fent megadott). A kapott oximot a fentiekben, a (VII) képletű vegyületek (II) képletű vegyületekhez vezető átalakításánál ismertetett módon alakítjuk a megfelelő (III) képletű vegyületekké. Amennyiben A jelentése pl. klóratom, a reakciót a (VIII) képletű vegyület és tionilklorid halogénzett oldószerben (pl. metilénkloridhan) visszafolyató hűtő alkalmazása 65 mellett végrehajtott forralással végezhetjük el. 30 35 40 45 55 9