159573. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-fenil-2,3-dihidro-1,4-benzodiazepin-származékok és 4-oxidjaik előállítására

159573 5 6 Az (V) képletű vegyületek gyógyászatilag ér­tékes ismert izomrelaxáns, szedatív és antikon­vulzív szerek. Eljárásunk további részleteit a példánkban is­mertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a pél­dákra korlátoznánk. A példákban megadott va­lamennyi olvadáspont korrigált érték. 1. Példa. 2 g (6,5 millimól) 5-klór-2-(2-klóretil-metil­amino)J benzo!fenon 20 ml etanollal készült ol­datához 4,52 g i(65 millimól) hidroxilamin-hidro­klorid és 4,14 g (30 millimól) káliumkarbonát 10 ml vízzel készült oldatát adjuk. A reakció­elegyet keverjük és 24 órán át visszafolyató hű­tő alkalmazása mellett forraljuk, majd vákuum­ban bepároljuk és vízzel hígítjuk. A reakcióele­gyet nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk és metilénkloriddal extraháljuk. Az extraktot be­pároljuk, a kapott sárga habot (1,8.2 g) benzol­ban oldjuk és 18 g semleges alumínium oxidot (Woelm, aktivitási fok III.) tartalmazó oszlopon tisztítás céljából átszűrjük. A'benzoics eluátu­mot .'bepároljuk. Sárga, majdnem tiszta, részben kristályos gumiszerű terméket kapunk (0,84 g). Éterrel, vagy éter-hexán eleggyel történő eldör­zsölés után gyengén sárga prizmák alakjában kristályos 7-klór-2,3-dihidro-l-metil-5-fenil-lH-l,4-benzodiazepin-4-oxidot kapunk, mely 165— 167 C°-on olvad. 5-klór-2-i(2-klóretilamino)-benzofenonból ana­lóg módon 7-klór-2,3^dihidro-5-fenil-lH-l,4--benzodiazepin-4-oxidot állíthatunk elő. O.p. 240—243 C°. 1 g {3,48 millimól) 7-klór-2,3-dihidro~l-metil­-5-fenil-lH-l,44>enzodiazepin-4-oxid 40 ml me­tilénkloriddal készült oldatát 1 ml (1,57 g, 11,5 millimól) foszfortrikloriddal kezeljük és a le­vegő nedvességtartalmának kizárása mellett 1/2 órán át vissziafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. A lehűtött reakcióelegyet jégre önt­jük és nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk. A mosott extrakt bepárlása után világosbarna gumiszerű terméket (0,75 g) kapunk, melyet fö­lös mennyiségű metanolos sósavval elegyítünk, majd a terméket éterrel kicsapjuk. Narancsszí­nű, 248—250 C° olvadáspontú (zárt csőben) priz­mák alakjában majdnem tiszta 7-klór-2,3-di;hid­' ro-l-metil-5-fenil-l'H-1,4-benzodiazepin-hidro­kloridot kapunk. 7-klór-2,3-dihidro~5-f enil-lH-1,4-benzodiaze­pin-4-oxidból analóg módon 7-klór-2,3-dihidro­-5-fenil-lH-l,4-Jbenzodiazepint állítunk elő. O.p. 170—171 C°. A kiindulási anyagot a következőképpen állít­hatjuk elő: 79,8 g (0,6 mól) vízmentes alumíniumklorid 200 ml vízmentes benzollal készült szuszpen­ziójához keverés közben 73,7 g (0,3 mól) 2-me­tilamjno-5-klór-benzofenon és 200 ml vízmentes benzol oldatát adjuk 1,5 óra alatt. A hőmérsék­let lassan 40 C°-ra emelkedik. Az elegyet 30— 35 C°-ra hagyjuk huni, majd hozzácsepegtet­jük 44,0 g (.1,0 mól) etilénoxid 100 ml vízmen­tes benzollal készült oldatát 1,5 óra alatt, mi­közben a hőmérsékletet vízfürdőn 30—35 C°-on tartjuk. A reakció előrehaladását vékonyréteg­kromatográfiás úton követjük, a mintákat szi­likagél-lemezeken (F 254; Merck) metilacetát­tal futtatjuk és ultraibolya besugárzás segítségé­vel hívjuk elő a foltokat. Az átalakítás befeje­zése céljából a fentiekben leírt módon két to­vábbi részletben etilénoxidot adunk hozzá; a második adagolást néhány órával az első után végezzük el. A reakcióelegyet 1,5 kg jégre önt­jük és 300 ml tömény sósavval elegyítjük. A vi­zes savas fázist elválasztjuk és a szerves fázist 5x200 ml 3 n sósavval extraháljuk. Az egyesí­tett vizes extraktokat lehűtjük, 40%-os nát­riumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk és meti­lénkloriddal extraháljuk. Az extraktokat telí­tett vizes nátriumklorid-oldattal mossuk és víz­mentes nátriumszulfát felett szárítjuk. Bepár­lás után vörös olajat kapunk, melyet benzolban oldunk és 850 g semleges (Woelm aktivitási fok I.) alumíniumoxidot tartalmazó oszlopon át­szűrjük. A ibenzolos eluátumokat elöntjük; a tisztított terméket az oszlop metilenkloridos kromatograifálása útján nyerjük. Az eluátum bepárlása után sárga olaj alakjában 5-klór-2--(hidroxietilmetilamino)-benzofenont kapunk, melyet infravörös spektrum és vékonyréteg­kromatogram alapján a termék hiteles mintájá­val történő összehasonlítás útján azonosítunk. (63,9 g) 23,3 g (80,3 millimól) 5-klór-2-(2-hidroxietil~ metilamino)-| benzofenon és 2 csepp piridin 200 ml metilénkloriddal készült oldatát keverjük és 1,5 óra alatt 14,4 ml (23,8 g, 200 millimól) tionil­klorid 80 ml metilénkloriddal készült oldatával cseppenként elegyítjük. A reakcióelegyet a le­vegő nedvességtartalmának kizárása mellett 2 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, majd vákuumban bepároljuk és a tio­nilklorid feleslegét a metilénkloriddal együtt desztilláció útján eltávolítjuk. 200 ml jeges víz és 100 ml 3 n nátriumhidroxid-oldat hozzáadá­sa után az elegyet metilénkloriddal extraháljuk. Az extraktot telített vizes nátriumklorid-oldat­tal mossuk, vízmentes nátriumszulfát felett szá­rítjuk és vákuumban bepároljuk. A kapott sö­tétvörös olajat benzolban oldjuk és 230 g sem­leges alumíniumoxidot (Woelm aktivitási fok I) tartalmazó oszlopon történő szűréssel tisztítjuk. A benzolos eluátum bepárlása után sárga olaj alakjában (14,0 g) tiszta 5^klor-2-(2-kloretilme­til-amino)-benzofenont kapunk, melyet a ter­mék hiteles mintájával való összehasonlítás alapján azonosítunk. Az öszehasonlítást az inf­ravörös spektrum és a vékonyrétegkromatog­ram egybevetése útján végezzük el. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom