159571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-fenil-1,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-on-ok 1 aciloxi-alkil- és 1-alkiloxi-alkilszármazékainak előállítására

3 159571 4 pl. p-(kis szénatomszámú)-alkil-benzoil-; di-(kis szénatomszámú)-alkoxi-benzoil-, pl. dimetoxi­benzoil-; tri-(kis szénatomszámú)-alkoxibenzoil-, pl. trimetoxibenzoil-csoport és hasonlók); vala­mely heterociklikus sav (pl. pikolinsav, izoniko­tinsav, nikotinsav és hasonlók) savgyöke, mely helyettesítve lehet. A helyettesített heterocik­likus sav előnyösen pl. (kis szénatomszámú)-al­koxi-nikotinsav, mint pl. 2-metoxi-nikotinsav; halo-nikotinsav, pl. 2-, 4- vagy 5-bróm-niko­tinsav; 3-(kis szénatomszámú)-alkil-izonikotin­sav stb. lehet. Az „aril-(kis szénatomszámú)­-alkanoil-csoport" pl. f enilacetil-csoport vagy hasonló lehet. A „3—7 szénatomos kétbázisú savak egybázisú gyöke" kifeiezésen kis szén­atomszámú kétbázisú alkánsavak (pl. boros­tyánkősav és hasonlók) és kétbázisú kis szén­atomszámú alkénsavak (pl. maleinsav, glutár­sav és hasonlók) egybázisú gyökei értendők. Ez utóbbi vegyületek sói a megfelelő bázisokkal (pl. alkálifémalkoholátokkal, mint pl. nátrium­metiláttal) képezett sók lehetnek. A karbamát-csoportot (azaz -CO—NH-(kis szénatomszámú)-alkil képletű csoportot) kis szénatomszámú alkilizocianát (pl. metilizocia­nát) észterezőszer segítségével vihetjük be. A foszfát- vagy szulfát-gyököt polifoszforsavval, f oszf oroxikloriddal, etiltiof oszf áttal, tömény kénsavval és hasonló ágensekkel történő észte­rezéssel vihetjük be a molekulába. Rí jelentése előnyösen halogénatom, különö­sen előnyösen klóratom. Amennyiben R2 nem hidrogénatomot képvisel, jelentése előnyösen halogénatom, különösen fluor- vagy klőratom, mely az 5-fenil-gyűrű 2-helyzetéhez kapcsoló­dik. Eljárásunk különösen előnyös foganatosítási módja szerint olyan (I) képletű vegyületeket ál­lítunk elő, melyekben n = 2, Rj jelentése elő­nyösen klóratom, R2 jelentése a 2'-helyzethez kapcsolódó fluor atom, n = 2 és R jelentése aroil-csoport, előnyösen (VI) képletű csoport aril-(kis szénatomszámú)- alkanoil- vagy kar­bamát-csoport, vagy valamely kétbázisú sav gyöke vagy sója. A találmányunk tárgyát képező eljárást az jellemzi, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet (mely képletben R1; R 2 és n jelen­tése a fent megadott) halogén-(kis szénatom­számú)-alkanoil-, (kis szénatomszámú)-alkoxi­-(kis szénatomszámú) alkanoil-, aroil-, aril-(kis szénatomszámú)-alkanoil-csoportot, valamely kétbázisú sav egybázisú gyökét, valamely kis szénatomszámú alkénsav savgyökét, valamely karbamát-, szulfát- vagy foszfát-gyököt tartal­mazó savas ágenssel, vagy valamely (III) álta­lános képletű diollal (mely képletben m je­lentése a fent megadott) reagáltatunk, kívánt esetben egy kapott, R helyén halogén-(kis szén­atomszámú)-alkanoil^csoportot tartalmazó ve­gyületet valamely (IV) általános képletű amin­nal reagáltatunk (mely képletben R5 és Rß je­lentése a fent megadott) és kívánt esetben a kapott terméket sóvá alakítjuk. A (II) képletű vegyületek észterezéséhez sa-5 vas ágensként előnyösen pl. az alábbi vegyüle­teket alkalmazhatjuk: izonikotinoilklorid, ben­zoilklorid, 4-metil-benzoilklorid, 3,4,5-trimetoxi­-benzoilklorid, borostánykősavanhidrid, izoni­kotinsav, pikolinsav, maleinsavanhidrid, glutár-10 savanhidrid, metilizocianát, etil-izocianát, erős szervetlen savak, pl. savanyú foszfátok, mint pl. polifoszforsav, etil-tiofoszfát, foszforoxiklo­rid; kénsavak, pl. tömény kénsav és hasonlók. A fentiekből kitűnik, hogy észterezőszerként, lr " halogén-, kis szénatomszámú alkil- vagy kis szénatomszámú alkoxi-csoporttal helyettesített szerves savakat is alkalmazhatunk. E célra pl. halogénecetsavakat (pl. klórecetsavat), kis szén­atomszámú alkoxi-eeetsavanhidrideket (pl. eto-20 xiecetsavanhidridet és hasonlókat), 4-(kis szén­atomszámú)-alkil-benzoilkloridokat (pl. 4-metil­-benzoilkloridot), 3,4,5-trimetoxiJbenzoilklori­dot, 2-, 4- vagy 5-halogén-nikotinsavat (pl. 5--bróm-nikotinsavat), 2-, 4- vagy 5-(kis szén-25 atomszámú)-alkoxi-nikotinsavat (pl. 2-metoxi­-nikotinsavat) és hasonlókat használhatunk. Az észterezési reakciót ismert módszerekkel végezzük el. Az észterezési pl. oly módon hajt-30 juk végre, hogy a (II) képletű vegyület és a savas észterező ágens (pl. savanhidrid vagy savhalogenid, pl. benzoilhalogenid, mint pl. 3,4,5-trimetoxi-benzoilklorid vagy nikotinoilha­logenid) elegyét szobahőmérsékleten állni hagy-35 juk; ez esetben oldószerként előnyösen piridint vagy hasonló vegyületet alkalmazhatunk. A fentiekből kitűnik, hogy a (II) képletű ve­gyületek észterezésénél alkalmazandó reakció­körülmények nem döntő jelentőségűek és a 4° szakember által — a felhasznált észterezőszer­től függően — könnyen megválaszthatok. Az (I) képletű vegyületekben levő végállású szabad sav-csoportokat (amennyiben acil-cso­<5 portot szolgáltató vegyületként kétbázisú savat vagy származékát alkalmazzuk) szokásos mó­don bázisokkal (pl. nátriumhidroxiddal, kálium­hidroxiddal, káliumkarbonáttal, alkálifémalko­holátokkal, pl. nátriumetiláttal) történő keze-50 léssel a megfelelő, az 1-helyzetben levő oldal­lánc végén -COÖA csoportot tartalmazó ben­zodiazepinekké alakíthatjuk (mely képletben A jelentése a felhasznált bázis kationja). A elő­nyösen nátrium, kálium vagy hasonló lehet. 55 Az észterezési reakciót a szokásos szerves oldószerekben (pl. dimetilformamidban, piri­dinben, szénhidrogénekben, pl. toluólban és ha­sonlókban) végezhetjük el. Amennyiben lehet­séges, előnyösen piridin jelénlétében dolgozha-60 tunk. Az acilezőszerként felhasznált savanhid­ridek a reakció-közeg szerepét is betölthetik. A reakciót előnyösen szobahőmérsékleten hajt­hatjuk végre, azonban a felhasznált reagensek­től függően alacsonyabb vagy magasabb hő-65 mérsékleten is dolgozhatunk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom