159566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált fenoxihidroxipropilamidok előállítására
5 5. példa: l-Izopropilaminö-3-(p-metoxipropoxi-Hfenoxi)-propanol-2, op, 107°, egyenértéksúly: számított 334, talált' 345. 6. példa: l-tere.-J3utilamino-3^(p-metoxipropoxi-,íenoxi)-propanol^2, op. 128°, egyen- 5 értéksúly: számított 348, talált 350. A fent felsorolt vegyületek előállítására a következő fenilglicidilétereket használtuk fel kiindulási anyagként: 10 p-Etoxietoxifenilglicidiléter, fp.0 ,08 133—148°, p-Izopropoxietoxifenilglicidiléter, fp.o,rs 142— 152°, p-Metoxietoxietoxifenilglicidiléter, nyerstermék, 15 p-Metoxipropoxifemlglicidiléter, nyerstermék. Ezek a fenilglicidiléterek az 1. példában leírt módon készíthetők a következő eddig ismeretlen fenolokból, ezek viszont a megfelelő benzil- 20 oxibenzoWkból állíthatók elő az 1. példában leírt módon: p-Etoxietoxiíenol, fp.0 , ES 130^138°, p-Jzopropoxietoxitfenol, nyerstermék, 25 p-.Metoxietoxietoxifenol, fp.0,6 150—.155°, p-Metoxipropoxifenol, fp.0,015 140—150°. 7. példa: 30 A b) módszer szerint 5 g p-metoxietoxifenol, 100 ml epiklórhidrin és 0,5 ml piperidin keverékét forrásban levő vízfürdőben 10 óra hosszat melegítjük. Ezután „5 a reakciókeveréket csökkentett nyomáson bepároljuk, a maradékot kloroformban oldjuk, és az oldatot sósavval extra'háljuk. A •kloroformos fázist vízzel mossuk, megszárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. A visszamaradt 3-{p- ,Q -metoxietoxi-fenoxi)-<l^klórpropanol-'2-t feloldjuk 20 ml izopropilalkohol és 10 ml izopropilamin elegyében, és a keveréket autoklávban forrásban levő vízfürdőben 10 óra hosszat melegítjük. Ezután a reakciókeveréket bepároljuk, és a maradékot 2 n nátronlúg és éter keverékével rázzuk. Az éteres fázist megszárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot petroléter hozzáadásával kikristályosítjuk, és az így kapott 62° olvadáspontú l-izopropilamino-3--(p-metoxietoxi-fenoxi)-propanol-l2-bázist az 1. példában leírt módon átalakítjuk a hidrokloridjává. A hidroklorid olvadáspontja 92°. 8. példa: 00 A c) módszer szerint 20 g p-izopropoxietoxifenilglicidiléternek 200 ml ammóniával telített etanollal készült oldatát eo autoklávban forrásban levő vízfürdőben 4 óra hosszat melegítjük. Ezután a reakciók ever ék et bepároljuk, a maradékot etilacetátban oldjuk, és gáznemű hidrogénkloridot vezetünk az oldatba. Az ekkor kikristályosodó hidrokloridot szű- gg 6 réssel elválasztjuk, és 5 g-ot 50 ml metanol és 10 ml aceton elegyében oldunk. Az oldatot 0°ra hűtjük, és részletekben 1 óra alatt 5 g nátriumbórhidridet adunk hozzá. Ezután hozzáadunk még 2,5 ml acetont és 0,8 g nátriumbórhidridet, az oldatot 1 óra hosszat szobahőmérsékleten tartjuk, majd hozzáadunk 150 ml vizet. A reakciókeveréket éterrel extraháljuk, az éteres fázist káliumkarbonáton megszárítjuk, és bepároljuk. A maradékot a bázisnak etilacetátban való oldásával és az oldatba gáznemű hidrogénklorid bevezetésével átalakítjuk a hidrokloriddá. Az l-izopropilammo-:3-(p-izopropoxieitoxi-fenoxi)-propanol~2^hidroklorid 90°on olvad. 9. példa: A d) módszer szerint 10 g p-nietoxietoxifenilglicidiléternek 100 ml etanollal készült oldatát ammóniával telítjük, majd a reakciókeveréket forrásban levő vizet tartalmazó vízfürdőben 4 óra hosszait melegít^ jük. Ezután a reakciókeveréket bepároljuk, és a maradékot etilaoetátban oldjuk. Gáznemű hidrogénkloridot bevezetve az amin hidrokloridja kikristályosodik. A kristályokat szűréssel elválasztjuk, és feloldjuk 100 ml izopropilbromidot és 112 g .káliumkarbonátot tartalmazó 70 ml etanolban. A keveréket autoklávban 120°on 10 óra hosszat hevítjük, majd az etanolt bepárlással eltávolítjuk. A maradékhoz 100 ml 2 n sósavat és 100 ml étert adunk. A vizes fázist elválasztjuk, 2 n nátronlúggal meglúgosítjuk, és etilacetáttal extraháljuk. Az etilacetátos fázist káliumkarbonáton megszárítjuk, majd gáznemű hidrogénkloridot vezetünk bele. A kikristályosodó hidrokloridot szűréssel elválasztjuk, és metiletilketonból átkristályosítva 91°-on olvadó l-izopropilamino-3-!(p-metoxietoxi-fenoxi)-propanol-2-hidroíkk>ridot kapunk. 10. példa: Az e) módszer szerint 8 g 3->(p-metoxietoxi-fenoxi)-l-klórpropanol-2-nek [készült például a b) módszer szerint] 15 ml dihidropiránnál készült oldatához p-toluolszulfonsavat adunk. Erre a hőmérséklet 50°ra emelkedik. A keveréket ezen a hőmérsékleten tartjuk 30 percig, majd 100 ml etanolban oldjuk, és hozzáadunk 10 ml izopropilaminí. A reakciókeveréket autoklávban forrásban levő vízfürdőben tartjuk 10 óra hosszat, majd utána bepároljük. A maradékot etifeoetátban oldjuk, oxákavat adunk hozzá, és éterrel hígítjuk, A kikristályosodott oxalátot elválasztjuk, és etanol és éter elegyéből átkristályosítjuk. Az oxaláthöz 50 ml 2 n sósavat adunk, és a keveréket vízfürdőn li5 percig melegítjük. Lehűlés után nátronlúggal meglúgosítjuk, és a bázist 3
