159556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzofurán-származékok előállítására

159556 15 16 ben oldunk, az oldathoz 5 g glicerint adunk és az így kapott oldatot a fentebbi hatóanyagoldattal egyesítjük, majd az elegy térfogatát etanollal 100 ml-re egészítjük ki. Az (I) általános képletű új benzofuránszármazékok előállítását közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre nincsen ezekre a példákra korlátozva. A példákban a (hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa: a) 40 g 5-metil-3i(l2H)-benzafuranont (vö. K. Feist és E. Siebenlist,. Arch. Pharm. 26(5, 196, 1927) 35 ml forró abszolút etanolban oldunk, az oldathoz 40,5 g p-etoxibenzaldehidet és 2 ml tömény sósavat adunk, majd az elegyet keverés közben 1/2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. A sav hozzáadására az oldat mélyvörösre színeződik és exoterm reakció indul meg. Rövid idő múlva megkezdődik a képződött benzilidénvegyület kiválása. Lelhűlés után a reakcióelegyet 0° hőmérsékleten körülbelül 15 óra hosszat állni hagyjuk, majd a levált reakcióterméket leszivatással szűrjük és kevés etanollal mossuk. Ily módon 54 g 2-(p~etoxibenzilidén)^5-metil-3l(2H)-benzdfuranont (az elméleti hozam 71,5%-a) kapunk sárga tűkristályok alakjában; etanolból történő átkristályosítás után a termék 140—il42°-on olvad. b) 38 g 2-<p-etox*enzilidén)-5-metil-3(2H)-benzofuranont 700 ml dioxánban, 7 g előzetesen hidrogénezett 5%-os palládiumos báriumkarbonát-ikatalizátor hozzáadásával szobahőmérsékleten, közönséges nyomáson hidrogénezünk. 5 óra múlva a hidrogénfelvétel meghaladja az elméleti mennyiség 90%"át és a kezdetben sárga oldat csaknem teljesen elszíntelenedik. Amint további hidrogénfelvétel már nem tapasztalható, a katalizátort kiszűrjük és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A maradékot éter és petroléter elegyéből kristályosítjuk; ily módon 30 g 2-(p-etoxibenzil)-J5-metil-3(2H)4>enzofuranont (az elméleti hozam 75:%na) kapunk, 74,5—75°-on olvadó sárgás kristályok alakjában. c) 17,0 g 2-,(p-etöxiibenzil)^-metil-3pH)-banzofuranont és 43,0 g brómecetsav-metilésztert együtt feloldunk 300 ml abszolút benzolban és ezt az oldatot lassan hozzácsepegtetjük 22 g gyapot, 0,1 g higany(II)-klorid és IiOO ml forrásban levő benzol erősen kevert elegyéhez. A cink 3 óra alatt csaknem teljesen oldódik. Ezután a reakcióelegyet még további 4 óra hoszszat forraljuk keverés közben visszafolyató hűtő alatt. A reakcióelegyet lehűtjük szobahőmérsékletre és 200 ml 2 n kénsavoldat hozzáadásával elbontjuk. A képződött sztereoizomer 2n(p~ -etoxibenzil)^3-feidröxi-3-benzafuráneoetsavmetilészterekből vizet hasítunk le oly módon, hogy a kétfázisú elegyet addig keverjük, míg a benzolfázis kivett mintája vékonyréteg-kromatogrammon (hordozó: Merek-féle semleges alumíniumoxid; futtatószer benzol és éter 1:1 tf.-arányú elegye; előhívás etanolos 10%-os 5 kénsavoldattal való permetezés után 100° hőmérsékletre történő melegítéssel) már csak egy főifolt mutatkozik (R/ = 0,8 körülbelül). A benzoics réteget azután elkülönítjük, semlegesre mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk 10 és egy 500 g semleges alumíniumoxidot (Woelm-féle, III aktivitású) tartalmazó kromatográfiai oszlopon keresztül szűrjük. A részlegesen adszorbeálódott reakcióterméket benzollal eluáljuk; az eluátummal egyesített szűrletet 15 bepároljuk; maradékként 15,-9 g 2-(p-etoxibenzoil)-5-metil-3-benzofuránecetsav-metilésztert kapunk (az elméleti hozam 78%-^) sárgás olajszerű termék alakjában. Ez az észter petroléterből 70—71°-on olvadó színtelen tűkristályok 20 alakjában kristályosodik. Ha az így kapott észter mintáját vizes etanolos n káliumhidroxidoldattal 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, akkor az etanol elpárologtatása, a maradék 2 n kénsavoldattal 25 való megsavanyítása és éterrel való extrakciója, majd az így kapott termék éter és petroléter elegyéből történő kristályosítás után a megfelelő savat kapjuk, amely 174—175°-on olvad. 30 35 40 45 50 55 cj) 2,7 g 2-(p-etoxibenzil)-5-metil-3i(2H)benzofuranont az 1. példa c) bekezdésében leírthoz hasonló módon 6,6 g brómecetsav-metilészterrel és 3,3 g cinkgyapottal reagáltatunk. A reakcióelegyhez ezután 20 ml 2 n kénsavoldatot adunk és 2 percig keverjük az elegyet. Ezután a benzolos fázist elkülönítjük, semlegesre mos. suk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. Maradékként 3,3 g olajszerű terméket kapunk, ezt 130 g semleges alumíniumoxidon (Woelm, III aktivitású) kromatografáljuk. 100 ml-es frakciókat fogunk fel és ezekből az alábbi táblázatban megadott oldószerrel illetve oldószereleggyel nyert frakciókból az ugyancsak a táblázatban megadott mennyiségű bepárlási maradékot kapunk. 65 Frakció sorszám Oldószer (tf/tf) Bepárlási maradék, g 1. benzol 1,63 2. benzol 0,58 3. benzol 0,-05 4. benzol 0,16, 5. benzol-éter (9: :1) 0,16 6. benzol-éter (5 :1) 0,28 7. benzol-éter (5 :1) 0,22 8. benzol-éter i(5 :1) 0,05 8